Előfizetés

500 kalóriát pocsékol el minden ember naponta

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.13. 13:17

Fotó: JAN WOITAS/dpa Picture-Alliance / AFP
Alábecsülték a korábbi kutatások a kidobott élelmiszer mennyiségét, holland kutatók szerint több mint a dupláját dobjuk ki annak, mint amit eddig számoltak.
Ha ez az élelmiszermennyiség nem menne a szemétbe, négy ember helyett öt is táplálékhoz jutna

– írta a BBC News.

A tanulmány szerint a kereset növekedésével nő a kidobott élelmiszer mennyisége is. A kidobott ételek mennyisége akár kétszer akkora lehet, mint eddig hitték. Ez azért is sokkoló adat, mivel az ételhulladék mennyiségének csökkentése a klímaváltozás elleni küzdelem egyik kulcspontja. Az ENSZ megállapítása szerint az összes üvegházhatásúgáz-kibocsátás 10 százalékáért felelős a kidobott, elpocsékolt élelmiszer. Az élelmiszerpazarlás megállítása nyereség a fogyasztóknak és a bolygónak is –- hangsúlyozta Monika van den Bos Verma, a holland Wageningen Egyetem kutatója.
Korábban a szakemberek úgy vélték, hogy naponta fejenként 214 kalória a globális élelmiszerveszteség. A holland kutatók azonban részletesen megvizsgálták a FAO, a Világbank és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által kiadott adatokat és ebből számolták ki az élelmiszerhulladék valódi mennyiségét. Kiderült, hogy napi hétdolláros bevételtől elkezd növekedni a kidobott étel mennyisége.
A FAO becslése még arról szólt 2015-ben, hogy a világ lakossága naponta 214 kalóriát dob ki. A holland tanulmány szerint azonban az elpocsékolt étel fejenként 527 kalória volt abban az évben – mondta Thom Achterbosch, a Wageningeni Egyetem kutatója, rámutatva, hogy a FAO alaposan alábecsülte a globális élelmiszerveszteséget.
Az élelmiszerpazarlás jellemzően a gazdagabb országok problémája, de már a szegényebb országokban is egyre nagyobb gondot okoz. "Abból, ami jelenleg a konyhánkban van, négy helyett öt embert lehetne etetni, ha nem dobnánk ki ételt" – hívta fel a figyelmet a tudós.
A kutatók olyan egyszerű megoldásokat ajánlottak az élelmiszerhulladék csökkentésére, mint az élelmiszeradagok csökkentése. Mint hozzáfűzték, nagyon fontos, hogy változtassunk a magatartásunkon, például ne vásároljuk túl sokat egyszerre.
A Plos One folyóiratban közölt tanulmány nem foglalkozott azzal az élelmiszerveszteséggel, amely még az előtt keletkezik, hogy az élelmiszer a fogyasztóhoz kerül. Általános becslés szerint az emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszerek egyharmada megy pocsékba vagy a fogyasztóhoz jutás során, vagy a konyhában.
A globális célkitűzés az, hogy 2015 és 2030 között világszerte felére csökkentsék az élelmiszerhulladék mennyiségét. "Ez alapvetően a legfenntarthatóbb módja annak, hogy megoldjuk a világ élelmiszerproblémáit a jövőben" – mondta Martine Rutten, a tanulmányon dolgozó egyik kutató.

4,5 millióan halnak meg a légszennyezettség miatt évente

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.13. 12:20

Fotó: JEWEL SAMAD / AFP
A következmények kezelése világszinten naponta 8 milliárd dollárba kerül.
Világszerte 4,5 millió idő előtti halálesetet okoz évente a légszennyezettség, amely ráadásul évente 2900 milliárd dolláros terhet ró a gazdaságokra. A számokat a Centre for Research on Energy and Clean Air (Energia és Tiszta Levegő Kutatóközpont - CREA) és a délkelet-ázsiai Greenpeace szerdán mutatta be.
A halálesetek meghatározásakor azoknak a részecskéknek és más káros anyagoknak a hatásából indultak ki, amelyek a fosszilis tüzelőanyagok használata során keletkeznek. Emellett figyelembe vették a korábban már megjelentetett tudományos eredményeket is.
Csak Kínában 1,8 millió, Indiában egymillió a légszennyezettség miatt idő előtt elhunytak száma. Az Európai Unióban 398 ezer halálos áldozattal számolnak évente, míg az Egyesült Államokban 230 ezerrel. Minden esetben három forgatókönyv középértékét vették figyelembe. Az eredmények némileg túlszárnyalják az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becsléseit, amelyek szerint évente 4,2 millió haláleset vezethető vissza a szennyezett levegőre.
Konkrét halálokokként a szívbetegségeket, a tüdőrákot, valamint - elsősorban gyerekek esetében - a légzőszervi megbetegedéseket említették. Aki Újdelhiben él, arra a légszennyezettség olyan egészségügyi terhet ró, mintha naponta elszívna tíz szál cigarettát – olvasható a tanulmányban. Az elemzés szerint a légszennyezettség okozta világszintű költségek naponta 8 milliárd dollárra rúgnak. Ez a világgazdaság teljesítményének 3,3 százaléka. Különösen magasak a költségek Kínában (900 milliárd dollár), az Egyesült Államokban (610 milliárd dollár) és Indiában (150 milliárd dollár).
"A fosszilis tüzelőanyagok okozta légszennyezettség egészségünket és gazdaságunkat is fenyegeti"

– mondta el Minwoo Son, a Greenpeace szakértője.

Mint kifejtette, a megoldás egyszerű: "megújuló energiákra, a dízel- és benzinmotorok lecserélésére és a tömegközlekedési hálózat kiépítésére van szükség".
A tudósok szerint a messze legsúlyosabb egészségi következményeket a szállópor okozza. További káros anyagok a nitrogén-dioxid és az ózon. A tüdőrákos esetek 29 százaléka, a szívbetegségek és szívrohamok egynegyede vezethető vissza a légszennyezettségre – idézik a tanulmány szerzői a WHO becsléseit.

Már akkor szennyezte az ember a Himalája gleccserét, amikor még fel sem ért rá

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.12. 13:03

Fotó: Sun Fei/XINHUA / AFP
A jégmintákból kiderült, hogy a szén égetéséből származó melléktermékek a 18. század végén eljutottak a Dasuopu-gleccserig.
Az ember több száz évvel azelőtt megváltoztatta a Himalája egyik legmagasabb gleccserét, hogy eljutott oda amerikai kutatók szerint, akik az ipari forradalom több mint kétszáz évvel ezelőtti kezdetének bizonyítékaira bukkantak a gleccserből vett jégmintában. Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétett tanulmányukban az Ohiói Állami Egyetem Byrd Sark- és Klímakutató Központjának szakemberei kimutatták, hogy a szén európai égetéséből származó melléktermékek a 18. század végén eljutottak egészen a Himalája középső részén elterülő Dasuopu-gleccserig, amely mintegy tízezer kilométerre van Londontól, az ipari forradalom szülőhelyétől.
„Az ipari forradalom az energiahasználat forradalma volt. És a szén égetése emissziót idézett elő, amelyet a szelek egészen a Himalájáig repítettek” – idézte az egyetem közleménye Paolo Gabrielle-t, a tanulmány vezető szerzőjét. A kutatócsoport része volt annak a nemzetközi tudóscsoportnak, amely 1997-ben utazott a Himalájába, hogy a gleccserből jégmintákat vegyen. A jégmagok „feljegyzik” a havazás nagyságát, a légköri áramlásokat és más környezeti változásokat az elmúlt időkben. Az Ohio Egyetem Byrd központjában őrzik a világ egyik legnagyobb jégmaggyűjteményét.
A himalájai Sisapangmán mintegy 7200 méter magasságban lévő Dasuopu a világ legmagasabb olyan pontja, ahol a kutatók jégmintákból a klíma változásara utaló adatokhoz jutottak. Tanulmányukhoz az 1979-ben vett jégminták egyikét elemezték. A jégmag, amely a régmúltban felgyűlt és idővel újrakristályosodott hó és jég tömegéből vett minta, minden egyes szelete a múltról szolgál bizonyítékokkal. A benne lévő levegőbuborékok összetétele, különösen az oxigén- és hidrogénizotópok aránya segít a minta keletkezési idejében uralkodó klíma meghatározásában.
A kutatók megállapították, hogy az általuk vizsgált jégminta 1499 és 1992 között formálódott. Elemzésük megmutatta, hogy 1780-tól, az ipari forradalom kezdetétől megnőtt a mérgező anyagok, mint a kadmium, a króm, a nikkel és a cink szintje a mintában. Ezek a szennyező fémek mind a szénégetés melléktermékei, amelyeket a kutatók szerint a téli szelek vittek el nyugatról a Himalájába.
A kutatók szerint lehetséges, hogy bizonyos fémek, különösen a cink a nagyméretű erdőtüzekből származnak, amelyeket az 1800-1900-es években mezőgazdasági területek nyerése céljából gyújtottak. A jégminták szennyeződése az 1810 és 1880-as évek közötti időszakban volt a legerőteljesebb. Gabrielle elmondta, ennek az lehet az oka, hogy akkor a tél az átlagosnál csapadékosabb volt a gleccser térségében, és jóval több jég és hótakaró keletkezett. A tudós megjegyezte, a szennyezés már jóval az előtt elérte a Dasuoput, hogy az ember feljutott volna a hegyre. A Mount Everestet 1953-ban, a Sisapangmát 1964-ben mászták meg először .