A kormány már tudja a válaszokat a "nemzeti konzultációra", bár még a kérdéseket sem határozták meg

Publikálás dátuma
2020.02.13. 13:35

Március közepén jön az újabb propaganadafogás.
A kormánynak világos válasza van az elmúlt hónapokban társadalmi vitákat kiváltó kérdésekben, ám annak nemzetközi és hazai képviseletéhez komoly társadalmi felhatalmazásra van szüksége - ezzel indokolta a soron közvetkező nemzeti konzultációt a csütörtöki Kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Tegyük hozzá, ezek a kérdések azért váltottak ki "komoly társadalmi vitákat", mert a Fidesz agytrösztjében úgy döntöttek, hogy ideje lenne megint nekik meghatározni, miről legyen szó a közéletben. Gulyás Gergely a gyöngyöspatai romák kártérítési ügyét, a győri gyermekgyilkossággal kapcsolatos eljárást, a "börtönbiznisz" valamint a bírók függetlenségének kérdését említette. A politikus kijelentette: szinte minden üggyel kapcsolatban megjelennek a "magukat jogvédőnek nevező", külföldről finanszírozott szervezetek, amelyek az elkövetők jogai mellett állnak ki, nem az áldozatok jogai mellett. A kormány a témakörökről döntött, a konkrét kérdésekről azonban a jövő héten születik döntés. A konzultáción várhatóan kilenc kérdést tesznek fel az embereknek; a tervek szerint március közepétől érkezhetnek meg az ívek a háztartásokba.  Az eddigi konzultációk tapasztalata alapján nem lehet kétséges, hogy a válaszok 98 százaléka pontosan a kormány elvárásai szerint fog szólni. 
Frissítve: 2020.02.13. 18:02

Rálőttek a DK újbudai irodájára

Publikálás dátuma
2020.02.13. 13:17

Fotó: DK
A párt szerint ide vezet a végtelen uszítás és a kormányzati gyűlöletpolitika.
A DK szóvivőjének közlése szerint szerdán egy ismeretlen rálőtt a Demokratikus Koalíció újbudai irodájára. A rendőrség szerint a helyszínen talált mintegy két centiméter átmérőjű fém golyókat vélhetően nem tűzfegyverből lőtték ki – hangzott el az ellenzéki párt csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Barkóczi Balázs azt mondta, hogy a támadás során az irodán több lyuk keletkezett, az épület ablaka is betört. Az irodában az eset idején senki sem tartózkodott, így személyi sérülés nem történt. Úgy értékelt, a tettes kifejezetten a DK-t akarta megtámadni. Az iroda kívülről a Demokratikus Koalíció logójával és arculati elemeivel van lefóliázva – jelezte. Barkóczi Balázs közölte, hogy a párt feljelentést tesz az ügyben. A szóvivő úgy fogalmazott: „ide vezet a végtelen uszítás és a kormányzati gyűlöletpolitika”. Felszólította a Fideszt és a kormányt, hogy hagyjon fel az uszítással és a gyűlöletpolitikával, „mielőtt ennél nagyobb baj történik”. Bakai-Nagy Zita, a DK újbudai alpolgármestere elmondta, hogy a helyszínelő rendőrök szerint egy olyan fegyverrel követhették el a támadást, amely nem minősül lőfegyvernek, de alkalmas lehet súlyos sérülés okozására vagy akár emberélet kioltására is. A hátramaradt golyókat a helyszínelők úgy vitték el, hogy alkalmas legyen DNS-vizsgálat elvégzésére is, így a DK bízik abban, hogy ez meg is megtörténik – tette hozzá.

Garázdaság miatt nyomoznak

A rendőrség a honlapján közölte: szerdán 16 óra 02 perckor érkezett bejelentés arról, hogy a XI. kerületben, a Kaptárkő utcában megrongálták egy iroda két ablakát. A helyszíni szemle során a rendőrök az irodában találtak egy-egy 0,8 centiméter átmérőjű csapágygolyót, melyeket nem lőfegyverből lőttek ki. A csapágygolyókat a rendőrök lefoglalták és szakértői vizsgálatra megküldték. A Budapesti Rendőr-főkapitányság XI. kerületi Rendőrkapitánysága garázdaság vétség miatt indított nyomozást ismeretlen tettes ellen.  

Más témában feltett kérdésre Barkóczi Balázs azt felelte, hogy a DK formálisan és szervezetten nem vesz részt a gyöngyöspatai romák mellett szervezett február 23-i tüntetésen, de a párt egyes tagjai fontosnak érezhetik, hogy megjelenjenek a demonstráción. A DK támogatja Pedagógusok Szakszervezetének az új Nemzeti alaptanterv ellen indított tiltakozását - válaszolta egy újabb felvetésre a szóvivő. Hozzátette, a DK szerint az új alaptanterv sem tartalmilag, sem formailag nem helyes. Megjegyezte, valószínűleg a világon nem volt olyan ország, amelyik kihagyta volna az alaptantervének első változatából az egyetlen Nobel-díjas íróját.
Szerző
Frissítve: 2020.02.13. 14:19

Alkotmánybírósághoz fordult a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzési törvény miatt

Publikálás dátuma
2020.02.13. 12:58

Fotó: Népszava
Véleményük szerint a szakképzésről szóló törvény rendelkezései nem illeszkednek a magyar jogrendbe, nem segíti, hanem hátráltatja az ország műveltségi szintjének emelkedését, a tanítás és tanulás szabadságát.
Egyszerre két alkotmányjogi panaszbeadványt is készített a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a tavaly novemberben elfogadott, és már idén januárban hatályba lépett szakképzési törvénnyel kapcsolatban – derült ki a szakszervezet csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján. Az egyiket január végén be is nyújtották, ebben azt kérik az Alkotmánybíróságtól (Ab), hogy a törvény valamennyi rendelkezését a hatályba lépés napjától visszamenőleg semmisítse meg. A PSZ szerint a törvény sérti az alaptörvény rendelkezéseit, egyebek mellett sérül a tanítás szabadságához való jog, a hátrányos megkülönböztetés tilalma. A törvény elfogadása és hatályba lépése között túl kevés idő telt el, az érintettek nem tudtak felkészülni. A szakképző intézményeknek úgy kellene átalakítaniuk pedagógiai programjukat, hogy a szakmai követelmények nem ismertek. A szülőknek és gyermekeiknek pedig úgy kell iskolát választaniuk, hogy a jelentkezés időszakában nem tudható, milyen pedagógiai munka indulhat a 2020/2021-es tanévben. A szakszervezeti tevékenységek joga is sérül, miután a szakképzésben dolgozó pedagógusok jogorvoslat lehetősége nélkül elveszítik közalkalmazotti státuszukat, foglalkoztatásuk átkerül a Munka törvénykönyve (Mt) hatálya alá. 
Szabó Zsuzsa
Fotó: Népszava
A PSZ másik beadványa ezért arra irányul, hogy az Ab visszamenőleges hatállyal semmisítse meg az erre vonatkozó rendelkezéseket. A szakszervezet szerint az Mt hatálya alatt a dolgozók helyzete bizonytalanná válik, nincs számukra garantált előmeneteli rendszer, mindenki egyéni béralkukra kényszerül, a foglalkoztatottak díjazása, munkaideje sem tisztázott. Gosztonyi Gábor, a PSZ alelnöke rámutatott: bár a kormány átlagosan 30 százalékos béremelést ígér a szakképzésben dolgozó tanároknak, ennek pénzügyi fedezete eddig még sehol nem jelent meg. A beadványt az érintett munkavállalók aláírásával terjesztik az Ab elé, ezért arra kérik a szakképzésben dolgozókat, aláírásukkal adjanak meghatalmazást a szakszervezet honlapjáról letölthető nyomtatványon. Szabó Zsuzsa PSZ-elnök arról is beszélt: sztrájkbizottsági tárgyalásokat kezdeményeztek a kormánnyal, az erről szóló levelet január 29-én küldték el Orbán Viktor miniszterelnöknek, akinek a törvények szerint öt napja lett volna arra, hogy kijelölje a kabinet tárgyalódelegációját, ám ezt azóta sem tette meg. A PSZ közben a társszakszervezetekkel is egyeztetést indított a sztrájkbizottság kibővítéséről. Szabó Zsuzsa elmondta azt is, február 18-ra meghívást kaptak a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal ülésére, ahol az első napirendi pontban egy új köznevelési stratégia tervezetéről lesz szó. 
Totyik Tamás
Fotó: Népszava
A PSZ másik alelnöke, Totyik Tamás arra hívta fel a figyelmet: a kormány mulasztásos törvénysértést követett el azzal, hogy úgy fogadta el az új Nemzeti alaptantervet (NAT), hogy a 2012-ben bevezetett NAT-ot felül sem vizsgálta az oktatásért is felelős miniszter, holott ez törvényi kötelessége lenne. Így nem tudni, pontosan mi okból, milyen szempontok alapján kellett átírni az alaptantervet. A PSZ az új NAT bevezetésének elhalasztását kéri. Bár az Emberi Erőforrások Minisztériuma cáfolta, Totyik szerint mégis napirenden lehet az óvodák államosításának terve is. Állítása szerint a Belügyminisztériumban elkezdtek fejleszteni egy oktatási osztályt, továbbá ha a kormány a terveknek megfelelően valóban csökkenti a helyi iparűzési adót, az nagy érvágást jelent majd az óvodák mostani fenntartóinak, az önkormányzatoknak, az óvodák finanszírozása veszélybe kerülhet. Szerinte mindez abba az irányba mutat, hogy a kormány az iskolákhoz hasonlóan az óvodákat is központi irányítás alá akarja vonni.

ITM: a szakképzési törvény a tanároknak kedvez

Tény, a szakképzési törvény nem a szakszervezetnek, hanem a pedagógusoknak kedvez, és nagy béremelést hoz – reagált a PSZ sajtótájékoztatójára az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). Mint írták, „a szakszervezetnek nyilvánvalóan nem érdekük, hogy 32 ezer szakképzésben dolgozó pedagógus jogállása változzon, és ezzel a szakszervezet gyengüljön, de a szakképzésben dolgozó tanároknak egyértelműen érdeke, és számukra előrelépést hoz az, hogy rugalmasabb munkaviszonyban magasabb bért fognak kapni”. A minisztérium szerint egy egyetemi diplomával és tíz év szakmai gyakorlattal rendelkező, pedagógus II. besorolású szakmai tanár illetménye a jelenlegi bruttó 300 ezer forint helyett júliustól akár a bruttó 400 ezer forintot is meghaladhatja. Egy húsz éve tanító szakoktató a jelenlegi 274 ezer forint helyett 356 ezer forintot vagy akár többet is kereshet majd.

Szerző
Frissítve: 2020.02.13. 17:06