Az egykori vasfüggöny mögötti országok mindegyikére kihatással lehet az új bolgár főügyész szerdai bejelentése, miszerint felülvizsgálják az állami cégek rendszerváltás utáni privatizációját Bulgáriában. Ivan Gesev főügyész a vizsgálatok lefolytatásával a bolgár belbiztonsági hivatalt bízta meg.
Amint az MTI is beszámolt róla, a bolgár államvagyont 40 milliárd dollárra (12 ezer milliárd forint) becsülték az 1989-es rendszerváltáskor. A szófiai állami privatizációs hivatal közlése szerint viszont 2018 novemberéig mindösszesen 18,7 milliárd leva (3 ezer milliárd forint) folyt be az államkasszához, holott ez idő alatt a bolgár állami tulajdon 66 százaléka magánkézbe került. A Cassza bolgár internetes portál rámutat, az új tulajdonosok még mindig több mint egymilliárd levával (173 milliárd forint) tartoznak az államkincstárnak. A privatizációs megállapodásokból 174-et külföldi – a többi között belga, német, görög, osztrák, orosz, illetve spanyol – befektetőkkel bonyolított le a bolgár állam.
Gesev döntését a konzervatív kormánypártok és az ellenzéki szocialisták, de a török kisebbségi párt is üdvözölték. Nem véletlenül, Bulgária az Európai Unió legkorruptabb országa, az utolsó a Transparency International korrupciós listáján, többek között ennek is köszönhető, hogy az ország eredetileg 2010-re tervezett csatlakozása a schengeni övezethez mindmáig nem történt meg.
A rendszerváltás óta eltelt három évtizedben számtalan korrupciós botrány rázta meg a balkáni államot, kormányválságok sora zajlott le, a helyzet azonban mintha semmit sem változott volna. A nagyközönség szemében pedig – akárcsak a térség más államaiban – a privatizáció a korrupció melegágya volt, az országot uraló oligarchák jórészének vagyona ide vezethető vissza.
A főügyész népszerű döntése kapcsán azonban számtalan kérdés merül fel, mindenekelőtt az, hogy a tartozások behajtásán túlmenően mennyire lehet ma már orvosolni az évtizedes bűnöket, hiszen a gazdasági bűncselekmények nem az elévülhetetlen bűnök kategóriájába tartoznak. Bár Kelet-Közép-Európa-szerte valóban – nem alaptalanul – tartja magát az az általános álláspont, hogy a privatizációk során szabadrablás történt, kétséges, hogy legálisan és újabb sérelmek nélkül „visszacsinálható-e” még bármi e téren. Eddig egyetlen hasonló példát ismerünk, és az nem a követendő kategóriába tartozik. Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalomrajutása után a kilencvenes évek privatizációs szabadrablását úgy orvosolta, hogy az igazságszolgáltatás keze végül csak a vele szembehelyezkedő oligarchákat érte el, a visszaszerzett állami vagyon pedig lassan az új hatalomnak kedves oligarchák bankszámláin kötött ki. A privatizációs visszaéléseket minden bizonnyal ideje lenne orvosolni mindenhol, ám egy olyan országban, ahol mind az igazságszolgáltatás, mind a sajtó függetlensége megkérdőjelezhető, igen könnyen boszorkányüldözésbe, politikai leszámolásba mehet át.
De a bolgár kezdeményezés kapcsán ugyanúgy kérdés az is, hogy mindez vajon nem csak azt szolgálja, hogy elterelje a figyelmet az uniós források körüli visszaélésekről, amelyben viszont a jelenlegi politikai elit érintett?
A december óta hivatalban lévő Gesev főügyész kinevezése ellen tüntetések voltak Szófiában tavaly novemberben, de szót emelt ellene az ügyvédek legfelsőbb tanácsa és emberi jogi szervezetek is bírálták. Egybehangzó vélemények szerint a főügyész, aki korábban a helyettesi tisztséget töltötte be, a bolgár oligarchia kiszolgálója. A bolgár korrupciós helyzet ellenére az ország egyetlen magas beosztású tisztségviselője, politikusa ellen sem emeltek vádat korrupció miatt. A volt főügyész mégis a korrupcióellenes hatóság vezetője lett, helyettese, Gesev pedig az új főügyész. Gesev kinevezése ellen a civil szervezetek azért tiltakoztak, mert szerintük megkérdőjelezhető a kormánytól való függetlensége. Törvénytelenül tartóztatott le ellenzéki politikusokat, s tavaly nyáron, amikor az adóhatóság honlapját valakik feltörték és ellopták 5 millió ember személyes adatait, az ügyészség nem az elkövetőket kerítette kézre, nem a történtekért felelősségre vonható tisztségviselőket göngyölítette fel, hanem átlátszó ürüggyel az ország leghíresebb oknyomozó portálját, a Bojko Boriszov kormányfőt 2013-ban leleplezésével megbuktató, s azóta is számos magas rangú politikus korrupciós ügyeit feltáró Bivolt és annak főszerkesztőjét vette célba.
