korrupció;privatizáció;Bulgária;

2020-02-13 16:12:46

Koncot dobott a népnek az új bolgár főügyész

Számtalan kérdés felmerül Ivan Gesev népszerű döntése kapcsán.

Az egykori vasfüggöny mögötti országok mindegyikére kihatással lehet az új bolgár főügyész szerdai bejelentése, miszerint felülvizsgálják az állami cégek rendszerváltás utáni privatizációját Bulgáriában. Ivan Gesev főügyész a vizsgálatok lefolytatásával a bolgár belbiztonsági hivatalt bízta meg.

Amint az MTI is beszámolt róla, a bolgár államvagyont 40 milliárd dollárra (12 ezer milliárd forint) becsülték az 1989-es rendszerváltáskor. A szófiai állami privatizációs hivatal közlése szerint viszont 2018 novemberéig mindösszesen 18,7 milliárd leva (3 ezer milliárd forint) folyt be az államkasszához, holott ez idő alatt a bolgár állami tulajdon 66 százaléka magánkézbe került. A Cassza bolgár internetes portál rámutat, az új tulajdonosok még mindig több mint egymilliárd levával (173 milliárd forint) tartoznak az államkincstárnak. A privatizációs megállapodásokból 174-et külföldi – a többi között belga, német, görög, osztrák, orosz, illetve spanyol – befektetőkkel bonyolított le a bolgár állam.

Gesev döntését a konzervatív kormánypártok és az ellenzéki szocialisták, de a török kisebbségi párt is üdvözölték. Nem véletlenül, Bulgária az Európai Unió legkorruptabb országa, az utolsó a Transparency International korrupciós listáján, többek között ennek is köszönhető, hogy az ország eredetileg 2010-re tervezett csatlakozása a schengeni övezethez mindmáig nem történt meg.

A rendszerváltás óta eltelt három évtizedben számtalan korrupciós botrány rázta meg a balkáni államot, kormányválságok sora zajlott le, a helyzet azonban mintha semmit sem változott volna. A nagyközönség szemében pedig – akárcsak a térség más államaiban – a privatizáció a korrupció melegágya volt, az országot uraló oligarchák jórészének vagyona ide vezethető vissza.

A főügyész népszerű döntése kapcsán azonban számtalan kérdés merül fel, mindenekelőtt az, hogy a tartozások behajtásán túlmenően mennyire lehet ma már orvosolni az évtizedes bűnöket, hiszen a gazdasági bűncselekmények nem az elévülhetetlen bűnök kategóriájába tartoznak. Bár Kelet-Közép-Európa-szerte valóban – nem alaptalanul – tartja magát az az általános álláspont, hogy a privatizációk során szabadrablás történt, kétséges, hogy legálisan és újabb sérelmek nélkül „visszacsinálható-e” még bármi e téren. Eddig egyetlen hasonló példát ismerünk, és az nem a követendő kategóriába tartozik. Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalomrajutása után a kilencvenes évek privatizációs szabadrablását úgy orvosolta, hogy az igazságszolgáltatás keze végül csak a vele szembehelyezkedő oligarchákat érte el, a visszaszerzett állami vagyon pedig lassan az új hatalomnak kedves oligarchák bankszámláin kötött ki. A privatizációs visszaéléseket minden bizonnyal ideje lenne orvosolni mindenhol, ám egy olyan országban, ahol mind az igazságszolgáltatás, mind a sajtó függetlensége megkérdőjelezhető, igen könnyen boszorkányüldözésbe, politikai leszámolásba mehet át.

De a bolgár kezdeményezés kapcsán ugyanúgy kérdés az is, hogy mindez vajon nem csak azt szolgálja, hogy elterelje a figyelmet az uniós források körüli visszaélésekről, amelyben viszont a jelenlegi politikai elit érintett?

A december óta hivatalban lévő Gesev főügyész kinevezése ellen tüntetések voltak Szófiában tavaly novemberben, de szót emelt ellene az ügyvédek legfelsőbb tanácsa és emberi jogi szervezetek is bírálták. Egybehangzó vélemények szerint a főügyész, aki korábban a helyettesi tisztséget töltötte be, a bolgár oligarchia kiszolgálója. A bolgár korrupciós helyzet ellenére az ország egyetlen magas beosztású tisztségviselője, politikusa ellen sem emeltek vádat korrupció miatt. A volt főügyész mégis a korrupcióellenes hatóság vezetője lett, helyettese, Gesev pedig az új főügyész. Gesev kinevezése ellen a civil szervezetek azért tiltakoztak, mert szerintük megkérdőjelezhető a kormánytól való függetlensége. Törvénytelenül tartóztatott le ellenzéki politikusokat, s tavaly nyáron, amikor az adóhatóság honlapját valakik feltörték és ellopták 5 millió ember személyes adatait, az ügyészség nem az elkövetőket kerítette kézre, nem a történtekért felelősségre vonható tisztségviselőket göngyölítette fel, hanem átlátszó ürüggyel az ország leghíresebb oknyomozó portálját, a Bojko Boriszov kormányfőt 2013-ban leleplezésével megbuktató, s azóta is számos magas rangú politikus korrupciós ügyeit feltáró Bivolt és annak főszerkesztőjét vette célba.