Előfizetés

Váratlan vége lett a brit kormányalakításnak

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2020.02.13. 17:22
Sajid Javid távozik
Fotó: DANIEL LEAL-OLIVAS / AFP
Egy vita kiéleződése miatt a pénzügyi tárca vezetője, Sajid Javid úgy távozott váratlanul a tisztségéből, hogy egyetlen költségvetés sem fűződik a nevéhez.
A szokásosnál is felfokozottabb izgalom előzte meg a csütörtökre várt kormányátalakítást, a Brexit-korszak első minőségi minisztercseréit, pedig Boris Johnsonnak már múlt év július 24-i hatalomra kerülése, majd a december 12-i választási győzelme után volt alkalma dönteni a Downing Street 10 hatalmas csónak alakú tárgyalóasztala körül ülő személyekről. Az „új idők hajnalán” végrehajtott módosításokat rengeteg találgatás előzte meg. Ha igaz az az információ, hogy Dominic Cummings miniszterelnöki főtanácsadó, Boris Johnson „orákuluma” a legutóbbi kormányülés után búcsúzva megjegyezte, egy hét múlva a részvevők fele nem lesz már itt, nem csoda, ha a média vérfürdőben gondolkozott.
Dominic Cummings szerint fejek hullanak
Fotó: DANIEL LEAL-OLIVAS / AFP
Nyolcvanfős többsége birtokában a konzervatív vezetőnek bőven van lehetősége a manőverezésre. A kilépési törvény szentesítése után nem kell többé udvarolnia az euroszkeptikusoknak és egyensúlyoznia a párt különböző szárnyai között. Politikai megfigyelők azt várták, hogy Boris Johnson viszonylag fiatal, feltörekvő, az ideológiai felvértezettség helyett jó szakmai képességekkel rendelkező „pragmatista” politikusoknak ad esélyt a bizonyításra. Helyén maradt volna viszont a három „nagy állami tisztség birtokosa”, Sajid Javid pénzügyminiszter, Priti Patel belügyminiszter és Dominic Raab külügyminiszter. Ahogy az e sorok írója által az elmúlt közel harminc évben követett brit kormányátalakítások legtöbbje során, ezúttal is porszem került a gépezetbe. Röviddel a déli harangszó előtt Boris Johnson dolgozószobájában kiéleződött a Downing Street 10 és a pénzügyminiszteri rezidencia, a 11. számú ház közötti hagyományos feszültség. Amikor Sajid Javid megtudta, csak azzal a feltétellel maradhat tisztségében, hogy lemond saját speciális asszisztenseiről és elfogadja egy a kormányfői stábbal közös tanácsadói testület felállítását, hirtelen „megtalálta a gerincét”. Mint Johnson szemébe vágta, „egyetlen, magára adó miniszter sem fogadhat el egy ilyen kondíciót”. A pakisztáni felmenőkkel rendelkező pénzügyi szakember, egykori bankár úgy költözik ki a Downing Street 11-ből, hogy egyetlen büdzsét sem terjesztett elő. Javid szárnyait röviddel a kinevezése után Dominic Cummings már megnyirbálta, amikor tudta nélkül menesztette sajtófelelősét, látványosan vezettetve ki őt a világ egyik leghíresebb utcájából. Javid utóda eddigi első helyettese, a mindössze 39 éves és viszonylag tapasztalatlan Rishi Sunak lett. Ennek ellenére kinevezésének hírére a Javid lemondása után értékéből vesztett font sterling látványosan feltámadt, ahogy a befektetők a közkiadások megugrását remélik a fiskális ügyek új frontemberétől.
Rishi Sunak lesz Sajid Javid utódja
Fotó: WIktor Szymanowicz / AFP
Ugyancsak a hatalmi kontroll állt a közkedvelt Észak-Írország-ügyi miniszter, Julian Smith kiakolbólítása mögött. A közkedvelt politikus nemrégiben még nemzetközi elismerésben részesült, mert közbenjárásának volt köszönhető a belfasti autonóm kormányzás helyreállítása. Kiderült azonban, hogy Boris Johnson úgy érezte, nem lett beavatva a megállapodás minden részletébe. Elkerülte például a figyelmét, hogy brit katonák utólag is felelősségre vonhatók lesznek az északír zavargások során elkövetett bűneikért. A kormányátalakítás kapcsán sok szó esett a nők arányáról a legfelső vezetésben. A szexizmus vádjától tartó Johnson a csereberék mellett is biztosítani kívánta, hogy a szebbik nemnek továbbra is legalább hét képviselője legyen a huszonkét tagú szűkkörű kabinet tagja, és az alacsonyabb államtiktári tisztségeknek minimum felét is ők töltsék be. A konzervatív The Daily Telegraph, Boris Johnson korábbi munkahelye szerint a kormányfő úgy érzi, „most lép igazán hatalomra”. Az elmúlt napokban súlyos, kényes, megosztó kérdésekben kellett döntenie, többek között az amerikai nyomással dacolva jóváhagyta, hogy a Huawei kínai távközlési óriás, ha csak „korlátozott mértékben is” szerepet kapjon a nagy-britanniai 5G-s rendszer fejlesztésében. Ugyancsak felvállalta az ellentmondásos nagysebességű vasúti hálózat, az HS2 (High Speed 2) megépítését, elsőként London és Birmingham között, majd észak felé haladva, 2040-re Manchesterig, illetve Leedsig, jelenlegi számítások szerint összesen 106 milliárd font értékben. Immár szabad az út a szívéhez igazán közel álló projektek felé, mint az egyes országrészek közötti különbségek kiegyenlítése, így a december 12-i választáson a torykat győzelemre vivő Észak-Anglia felvirágoztatása.

Ismét levélbomba robbant Amszterdamban

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.13. 16:53

Fotó: EVERT ELZINGA / AFP
A szintén hollandiai Utrecht városában is robbanóanyagot tartalmazó küldeményt azonosítottak csütörtökön.
A szerdán két helyszínen levélbombával elkövetett támadást követően csütörtökön ismét levélbomba robbant Amszterdamban. A küldemény a holland ING Bank egyik fiókirodájában lépett működésbe. Senki sem sérült meg – közölte rendőrségi forrásokra hivatkozva a helyi média. Információk szerint a nap folyamán a szintén hollandiai Utrecht városában azonosítottak robbanóanyagot tartalmazó levelet. A küldemény nem robbant fel. A rendőrség első alkalommal közölte, hogy küldeményeiben az elkövető újabb levélbombák postára adásával fenyegetőzött. Ennek elkerülése érdekében nagy mennyiségű virtuális valutát, úgynevezett bitcoint kért cserébe. Szerdán az amszterdami pályaudvaron található postai elosztóközpontban, valamint az ország déli részén, a német határ közelében fekvő Kerkrade város postahivatalában robbantak levélbombák. Az év elején összesen hét, levélbe rejtett robbanószerkezetet is felfedeztek Hollandiában, és ezek címzettjei között egyebek mellett amszterdami, maastrichti, utrechti, valamint rotterdami autószerelő műhelyek, benzinkutak, ingatlanügynökségek és szállodák voltak. Akkor a leveleket már a kézbesítést megelőzően megtalálták, és nem robbantak fel. A rendőrség közlése szerint az év eleje óta tartó nyomozás eddigi eredményei azt mutatják, hogy a leveleket ugyanaz a magányos elkövető adhatta postára.

Koncot dobott a népnek az új bolgár főügyész

Gál Mária
Publikálás dátuma
2020.02.13. 16:12
Korrupció ellenes tüntetés Szófiában 2018 januárjában
Fotó: DIMITAR DILKOFF / AFP
Számtalan kérdés felmerül Ivan Gesev népszerű döntése kapcsán.
Az egykori vasfüggöny mögötti országok mindegyikére kihatással lehet az új bolgár főügyész szerdai bejelentése, miszerint felülvizsgálják az állami cégek rendszerváltás utáni privatizációját Bulgáriában. Ivan Gesev főügyész a vizsgálatok lefolytatásával a bolgár belbiztonsági hivatalt bízta meg. Amint az MTI is beszámolt róla, a bolgár államvagyont 40 milliárd dollárra (12 ezer milliárd forint) becsülték az 1989-es rendszerváltáskor. A szófiai állami privatizációs hivatal közlése szerint viszont 2018 novemberéig mindösszesen 18,7 milliárd leva (3 ezer milliárd forint) folyt be az államkasszához, holott ez idő alatt a bolgár állami tulajdon 66 százaléka magánkézbe került. A Cassza bolgár internetes portál rámutat, az új tulajdonosok még mindig több mint egymilliárd levával (173 milliárd forint) tartoznak az államkincstárnak. A privatizációs megállapodásokból 174-et külföldi – a többi között belga, német, görög, osztrák, orosz, illetve spanyol – befektetőkkel bonyolított le a bolgár állam. Gesev döntését a konzervatív kormánypártok és az ellenzéki szocialisták, de a török kisebbségi párt is üdvözölték. Nem véletlenül, Bulgária az Európai Unió legkorruptabb országa, az utolsó a Transparency International korrupciós listáján, többek között ennek is köszönhető, hogy az ország eredetileg 2010-re tervezett csatlakozása a schengeni övezethez mindmáig nem történt meg. A rendszerváltás óta eltelt három évtizedben számtalan korrupciós botrány rázta meg a balkáni államot, kormányválságok sora zajlott le, a helyzet azonban mintha semmit sem változott volna. A nagyközönség szemében pedig – akárcsak a térség más államaiban – a privatizáció a korrupció melegágya volt, az országot uraló oligarchák jórészének vagyona ide vezethető vissza. A főügyész népszerű döntése kapcsán azonban számtalan kérdés merül fel, mindenekelőtt az, hogy a tartozások behajtásán túlmenően mennyire lehet ma már orvosolni az évtizedes bűnöket, hiszen a gazdasági bűncselekmények nem az elévülhetetlen bűnök kategóriájába tartoznak. Bár Kelet-Közép-Európa-szerte valóban – nem alaptalanul – tartja magát az az általános álláspont, hogy a privatizációk során szabadrablás történt, kétséges, hogy legálisan és újabb sérelmek nélkül „visszacsinálható-e” még bármi e téren. Eddig egyetlen hasonló példát ismerünk, és az nem a követendő kategóriába tartozik. Vlagyimir Putyin orosz elnök hatalomrajutása után a kilencvenes évek privatizációs szabadrablását úgy orvosolta, hogy az igazságszolgáltatás keze végül csak a vele szembehelyezkedő oligarchákat érte el, a visszaszerzett állami vagyon pedig lassan az új hatalomnak kedves oligarchák bankszámláin kötött ki. A privatizációs visszaéléseket minden bizonnyal ideje lenne orvosolni mindenhol, ám egy olyan országban, ahol mind az igazságszolgáltatás, mind a sajtó függetlensége megkérdőjelezhető, igen könnyen boszorkányüldözésbe, politikai leszámolásba mehet át. De a bolgár kezdeményezés kapcsán ugyanúgy kérdés az is, hogy mindez vajon nem csak azt szolgálja, hogy elterelje a figyelmet az uniós források körüli visszaélésekről, amelyben viszont a jelenlegi politikai elit érintett? A december óta hivatalban lévő Gesev főügyész kinevezése ellen tüntetések voltak Szófiában tavaly novemberben, de szót emelt ellene az ügyvédek legfelsőbb tanácsa és emberi jogi szervezetek is bírálták. Egybehangzó vélemények szerint a főügyész, aki korábban a helyettesi tisztséget töltötte be, a bolgár oligarchia kiszolgálója. A bolgár korrupciós helyzet ellenére az ország egyetlen magas beosztású tisztségviselője, politikusa ellen sem emeltek vádat korrupció miatt. A volt főügyész mégis a korrupcióellenes hatóság vezetője lett, helyettese, Gesev pedig az új főügyész. Gesev kinevezése ellen a civil szervezetek azért tiltakoztak, mert szerintük megkérdőjelezhető a kormánytól való függetlensége. Törvénytelenül tartóztatott le ellenzéki politikusokat, s tavaly nyáron, amikor az adóhatóság honlapját valakik feltörték és ellopták 5 millió ember személyes adatait, az ügyészség nem az elkövetőket kerítette kézre, nem a történtekért felelősségre vonható tisztségviselőket göngyölítette fel, hanem átlátszó ürüggyel az ország leghíresebb oknyomozó portálját, a Bojko Boriszov kormányfőt 2013-ban leleplezésével megbuktató, s azóta is számos magas rangú politikus korrupciós ügyeit feltáró Bivolt és annak főszerkesztőjét vette célba.

Bizalmatlan a lakosság

A főügyész kinevezése elleni tiltakozások idején, tavaly novemberben végzett felmérések szerint a megkérdezettek 49 százaléka értékelte negatívan a főügyészség  munkáját és csupán 10 százalék vélekedett pozitívan. Ez még a 2013-as, akkor is rossznak számító eredményhez képest is jelentős romlást jelent, akkor még 35 százalék gondolta úgy, hogy a főügyészség megfelelően látja el feladatát. A Szabad Európa Rádió egyik tavaly őszi elemzése szerint a főügyészségbe vetett bizalom végleges összeomlásának kezdetét a negyedik legnagyobb bolgár bank, a KTB 2014-ben bekövetkezett csődje kapcsán végzett vizsgálat indította el. A főügyészség akkor vádat emelt Cvetan Vasziljev főrészvényes ellen, viszont futni hagyta Deljan Pejevszki oligarchát, aki kihasználva a káoszt megszerezte a bank részvényeinek tekintélyes részét.