Előfizetés

Fogynak a cégek – A felszámolások száma megugrott, a végrehajtásoké visszaesett

M. I.
Publikálás dátuma
2020.02.13. 17:58
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Egyre több céget törölnek, mint amennyit alapítanak – közli az Opten.
Januárban 2365 céget alapítottak – közli az Opten. Ez az előző év hasonló időszakához képest 8, decemberhez képest pedig 7 százalékos visszaesés. Az elmúlt évek ugyanakkor még enyhe növekedést mutattak. Ezt az ívet Pertics Richárd céginformációs szakértő szerint hosszú távon a januári adat nem töri meg. Ennél 31 százalékkal több, 3105 céget töröltek, ami magasabb a vártnál. Míg korábban a törlések és alapítások száma közelített, az Opten elemzője szerint a kiegyenlítődésre még várni kell. A felszámolási eljárás-indítások száma 466-ra ugrott, de Pertics Richárd ezt sem tartja hosszú távon irányadónak. A 4891 végrehajtás ugyanakkor kevesebb a tavalyi havi 6-7 ezernél, amit a szakértő biztatónak tart. Januárban a rendben működő cégek 10-12 százalékát törölték vagy alapították. Az arány ennél jóval magasabb Budapesten, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, míg a legkedvezőbb képet a Győr-Moson-Sopron, Vas és Hajdú-Bihar megyei adatok tükrözik.

Szijjártó: átfogó együttműködés indul Ruandával

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.02.13. 15:55

Fotó: WOJTEK RADWANSKI / AFP
Baromfitenyésztésben, határvédelmi eszközök szállításában és okmányok, útlevek gyártásában is lehetőséget kapnak magyar gazdasági szereplők.
Átfogó stratégiai fejlesztési együttműködési megállapodást írt alá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Vincent Biruta, a Ruandai Köztársaság külügyekért és nemzetközi együttműködésért felelős minisztere csütörtökön Budapesten. A magyar miniszter a dokumentumok aláírását követően tartott közös sajtótájékoztatón elmondta, a megállapodás eredményeként helyi életminőséget javító fejlesztések valósulhatnak meg Ruandában, amelyek csökkenthetik az ott élők elvándorlását, másrészt a miniszter szerint ezek magyar vállalkozásoknak teremtenek pénzügyi és gazdasági lehetőségeket. Szijjártó Péter kifejtette, hogy
egy 50 millió dolláros - 15,5 milliárd forintnyi - kötött segélyhitelkeret jön létre, amelyből magyar cégek valósíthatnak meg beruházásokat az afrikai országban.

Példaként említette, hogy magyar-ruandai együttműködéssel jön létre egy baromfitenyésztéssel foglalkozó vállalkozás, emellett határvédelmi technológiák és eszközök szállításában, valamint személyazonosító okmányok, útlevek gyártásában is lehetőséget kapnak magyar gazdasági szereplők. A miniszter felidézte, hogy
az Európai Unió a közelmúltban fogadta el új Afrika-stratégiáját

A tagállamok között egyetértés volt abban, hogy Afrika "a jövő kontinense", ugyanakkor amennyiben nem történik megfelelő mennyiségű beruházás és fejlesztés, akkor abból globális kihívások adódhatnak.
Vincent Biruta elmondta, Ruanda mindent megtesz, hogy jó befektetési környezetet hozzon létre a külföldi vállalkozásoknak, ezen igyekezetét pedig az is mutatja, hogy a Világbank kimutatása alapján az üzletmenetek gördülékenysége szempontjából második helyen állnak az afrikai országok között. A ruandai külügyminiszter örömét fejezte ki, amiért személyesen is találkozhatott az országában befektetni kívánó magyar cégek képviselőivel, továbbá köszönetet mondott a Magyarország által felajánlott ösztöndíjakért is. Hangsúlyozta, az afrikai kontinensnek nem segélyekre, hanem a beruházások és a kereskedelem ösztönzésére van szüksége a fejlődéséhez.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (j) és Vincent Biruta, a Ruandai Köztársaság külügyekért és nemzetközi együttműködésért felelős minisztere kezet fognak, miután átfogó stratégiai fejlesztési együttműködési megállapodást írtak alá
Fotó: Illyés Tibor / MTI

EB: Csökken, de magas marad a pénzromlás üteme

Halmai Katalin (Brüsszel)
Publikálás dátuma
2020.02.13. 14:55
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a tavalyi 3,4 százalékos inflációt a növekvő élelmiszer- és olajár dobta meg, valamint a forint leértékelődése.
Robusztus gazdasági növekedést jósol Magyarországon az Európai Bizottság (EB) csütörtökön közzétett téli előrejelzése. A brüsszeli testület szerint tavaly 4.9 százalékkal bővült a magyar bruttó hazai termék (GDP). Ennél csak Írország produkált magasabb, 5,7 százalékos növekedést 2019-ben a huszonhét tagállamból. A magyar gazdaság még jobban teljesít, mint ahogy azt az EB tavaly őszi értékelésében előrejelezte, akkor 4,6 százalékosra becsülve a GDP tavalyi emelkedését. A bizottság szerint a gazdaság állta a sarat a lassuló nemzetközi környezetben, amit elsősorban az állami beruházások növekedése és az autógyártás felpörgetése magyaráz. A növekedés 2020-ban és 2021-ben valamelyest mérséklődik 3,2, illetve 2,8 százalékosra, de Magyarország még ezzel is az EU élmezőnyben marad. A visszaesés okaként a beruházások ütemének lelassulását és a munkaerőpiaci nyomás enyhülésével járó fogyasztáscsökkenést nevezi meg a brüsszeli testület. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a tavalyi 3,4 százalékos inflációt a növekvő élelmiszer- és olajár dobta meg, valamint a forint leértékelődése. Idén és jövőre 3,3, illetve 3,1 százalékosra esik vissza a pénzromlás üteme. Ennél magasabb értéket csak Románia fog elérni Brüsszel előrejelzése szerint.