Kötéltánc

Elkeserítő győzelmet mondhat magáénak Magyarország: az Európai Unió legdrágább tagállamává vált. Egy olyan országgá, ahol luxusétel lett a sertéspárizsi. Egy pénzügyi portál az üzletláncoknál szerzett személyes tapasztalatok alapján állítja, 40 százalékkal drágult egyetlen esztendő alatt a tömegélelmezési cikknek számító felvágott. A meghökkentő adat közvetlenül azt megelőzően jelent meg, hogy szinte arcul csapta a gazdaság szereplőit a friss infláció-növekedési adat.

A száraz tények: hazánkban a decemberi évesített 4 százalék után az elmúlt hónapban átlagosan 4,7 százalékkal emelkedtek az árak. Mégpedig az igen-igen visszafogott becslés szerint, hiszen a példánkban említett párizsi esetében a KSH statisztikusai "csak" 17,4 százalékos drágulást mértek. (Erre mondták egykor: mecsoda különbség!) Ennél nagyobb drágulásra legutóbb 2012-ben volt példa. Elsősorban az élelmiszerek és az üzemanyagok kerülnek többe, no meg a szeszes italok és a dohányáruk.

Az áremelés jogosságát botorság lenne kétségbe vonni, de ennyivel? Varga Mihály pénzügyminiszter az idei költségvetés tavalyi parlamenti beterjesztésekor ezt mondta: 2020-ra 2,8 százalékos inflációval számolnak. Ezt hitelesnek fogadta el a kormány, és januártól ilyen mértékben emelte a nyugdíjakat. Akárhogy alakul is a gazdaság állapota, az időskorúak a novemberi korrekcióig ismét hitelezői lesznek az államnak.

Az árak általános elszabadulásának fő oka, hogy a kereskedők egyáltalán nem bíznak abban, hogy a forint szinte naponta negatív rekordokat döntő árfolyama képes lesz tartósan visszafordulni. Ezért valószínűleg most utoljára írjuk le, hogy a MÁP+ államkötvény átlagos éves 4,96 százalékos hozamára ráillik a "szuper" jelző. Azt viszont aligha utoljára állapítjuk meg, hogy az MNB 2016 májusa óta alkalmazott 0,9 százalékos alapkamata tragikusan nevetséges. Az emelést nem igazán remélhetjük, annak ellenére sem, hogy régen átléptük a 3, majd a 4 százalékos inflációs küszöböt.

A 2020-as év eddigi mérlege tehát: gyenge forint, drága élet.