A fesztiválgyőztes filmeket "fillérekkel" támogatják, de Katinkára öntik a pénzt

Publikálás dátuma
2020.02.14. 12:19

Fotó: STEPHANE KEMPINAIRE / AFP
Kilenc év alatt nem adott annyit dokumentumfilmekre az állami filmszervezet, mint amennyivel az úszóikon moziját támogatják.
Népszerű lett a magyar dokumentumfilm, a budapesti fesztiválokra újabban alig vagy egyáltalán nem lehet jegyet szerezni. A sikerhullámra az állami filmfinanszírozók is ráültek, írja a 24.hu, csakhogy nem a szakma társadalmi témákon dolgozó képviselőit kezdték jobban támogatni, hanem egy olyan szuperprodukcióba öntöttek óriási pénzt, amely simán illeszthető lesz a kormányzati országimázsprojektekhez is. 
A dokumentumfilmeseket megdöbbentette, hogy a Magyar Nemzeti Filmalap utódjaként létrejött Nemzeti Filmintézet Filmszakmai Döntőbizottsága február elején 560 millió forintos támogatást szavazott meg egy Hosszú Katinkáról szóló filmnek, miközben ebben a kategóriában az elmúlt évtizedben fillérekből kellett gazdálkodni az alkotóknak.

A Katinkával – korábbi munkacímén Iron Lady – senki sem kockáztatott, hiszen a film a versenygyőzelmek százait maga mögött tudó sportolónő újabb olimpiai felkészülési időszakát és a tokiói szereplését dolgozza fel. A stáb 65 napos forgatás keretében kíséri az úszónőt „szárazon és vízen”, és 2020 karácsonyán pedig megtartják a bemutatót.  A dokumentumfilmes kategóriában nincsenek nyilvánosan közzétett statisztikák az állami filmtámogatások összegéről és elosztásáról. A 24.hu filmesek segítségével saját összesítést készített a 2011 óta eltelt időszakról. Ebből az derült ki, hogy kilenc év alatt a pályázó dokumentumfilmesek összesen nem kaptak annyi támogatást, mint a Katinka egymaga: 21 film kapott 534 millió forintot. De még ezek között is volt két szerencsés: Török Zoltán Vad Magyarország 2. és Bereczki Csaba Soul Exodus című filmjei vihették el ennek az összegnek a felét, 270 milliót. A maradékból 19 alkotást – négy-öt esetben csak forgatókönyv-fejlesztést – támogattak. Például a februárban ingyenesen nézhetővé tett öt, többszörösen díjnyertes, egész estés dokumentumfilm közül a Zurbó Dorottya rendezte Könnyű leckék, amely egy szomáliai menekült lány beilleszkedési folyamatát dogozza fel, 27,5 millióz kapott: 2 milliót forgatókönyvre, 22 milliót gyártásra, majd később marketingre és fesztiválrészvételre még 3,5 milliót. Hörcher Gábor alkotása, a Drifter 2014-ben elnyerte a legjobb első filmnek járó rangos IDFA-díjat, 2016-ban pedig a legjobb magyar dokumentumfilmnek járó Magyar Filmdíjat, a létrehozására adott támogatás azonban még az átlagot sem érte el. Az öt éven át készített, 200 órányi nyersanyagból összevágott film 10 milliós támogatást kapott, és másfél milliós fesztivál-hozzájárulást.
Szerző

Palkovics ezt is megmagyarázza: 150 millióval támogatja az innovációs és technológiai minisztérium a lovassportot

Publikálás dátuma
2020.02.14. 12:17

Fotó: Népszava
Hiába magyarázza, még mindig nem értjük.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium 150 millió forinttal támogatja a Magyar Lovassport Szövetséget a 2024-es párizsi olimpiai kvalifikáció megszerzése érdekében. A két fél közötti megállapodásról tartott pénteki sajtótájékoztatón Palkovics László miniszter hangsúlyozta, hogy a "magyar gazdaságtörténet legerősebb minisztériumaként" az ITM-nek kötelessége a feladatkörétől látszatra távol álló ügyeket is támogatnia. "A magyar lovaskultúra évezredes nemzeti alapérték, melynek megőrzéséért, újbóli megerősítéséért, korszerű továbbviteléért minden eszközzel tennünk kell" - mondta Palkovics László, hozzátéve, a lovasoktatás ma már a tananyag része. A miniszter elmondta, a kormány kiemelt ágazatként kezeli a sportot és célul tűzte ki a lovassport támogatottságának és népszerűsítésének biztosítását. Emlékeztetett arra, hogy első és legfontosabb lépésként a kormány a sportlétesítményeket fejlesztette. A lovassportot érintő beruházások között volt a Nemzeti Lovarda megújítása, a bábolnai, a mezőhegyesi és a szilvásváradi ménesbirtokok fejlesztése, amelyek így magasszintű nemzetközi versenyek rendezését is vállalni tudják. Az újabb támogatás segítségével a sportági szövetség elérheti célját, hogy legyen magyar lovas a párizsi olimpián. A most bejelentett 150 millió forintos támogatással a cél a profi sportolók és lótulajdonosok motiválása, a felnőtt és utánpótlás válogatottak menedzselése és a tehetséggondozás. Emellett szintén cél a külföldi szakemberek bevonása és a központi szakmai műhely megerősítése és üzemeltetése. A szövetség nevében Stróbl Dorottya főtitkár mondott köszönetet a támogatásért és ígéretet tett arra, hogy a megújult létesítményekben minőségi munka zajlik majd a jövőben is, mellyel elérhető lesz a legmagasabb cél, az olimpiai kvalifikáció megszerzése. Stróbl elmondta, hogy az idei tokiói játékokra nem jutottak ki a magyar lovasok, de a párizsi részvételre jó esély van, mert szerinte tehetséges, ügyes fiatalok vannak a sportágban, akikben lehet bízni.
Szerző

Az MTI pontatlan tudósítására alapozva vádolta álhírterjesztéssel a Pedagógusok Szakszervezetét Palkovics minisztériuma

Publikálás dátuma
2020.02.14. 12:08
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A PSZ azt kéri, a szakképzésben dolgozókat ne tévessze meg a béremelés ígérete.
Sajnálattal látjuk, hogy a PSZ álhíreket terjeszt, az új szakképzési törvény alapvető elemeivel sincs tisztában – olvasható az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) csütörtöki közleményében, amiben a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) sajtótájékoztatójára reagáltak. A PSZ azt jelentette be: Alkotmánybírósághoz fordulnak az új szakképzési törvény miatt, ami szerintük több pontban is sérti az alaptörvény rendelkezéseit. A Palkovics László vezette ITM azt írta: „a PSZ súlyos tévedésben van, amikor azt állítja, hogy a szakképzésben dolgozó pedagógusok jogviszonya már 2020. január elsején munkaviszonnyá alakult volna. Ezzel szemben a valóság az, hogy a jogviszony csak a július elsejével esedékes jelentős béremeléssel egyszerre változik majd meg”. Csakhogy a PSZ sajtótájékoztatóján ilyen nem hangzott el. Mint kiderült, az állami hírügynökség, a Magyar Távirati Iroda (MTI) tudósításában jelentek meg pontatlan információk. – Sajnáljuk, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium az MTI pontatlan tudósítására alapozva, egyéb forrásokból nem tájékozódva támadta a Pedagógusok Szakszervezetét, hogy az valótlanságot állít. Az MTI azt írta, hogy „azoknak a jogviszonya, akiket december 31-én még közalkalmazottakként foglalkoztattak a szakképzésben, január elsején munkaviszonnyá alakult”. Utóbb ezt az MTI helyreigazította. A PSZ tisztában van vele, hogy a jogviszony változása csak júliustól történik azon szakképzési törvény alapján, amely januártól hatályos – közölte pénteken a szakszervezet. Ezen túlmenően az ITM különösnek tartotta azt is, hogy a PSZ egy olyan törvényt akar megsemmisíttetni az Alkotmánybírósággal, „amely 30 százalékos béremelést biztosít a szakképzésben dolgozó pedagógusoknak”, továbbá „nagy béremelést hoz". Ezzel szemben a PSZ felhívta a figyelmet: a béremelés sem a szakképzési törvényben, sem annak végrehajtási rendeletében nem szerepel, továbbá a költségvetésben sem látszik a fedezete. „Az ITM közleménye nem szól az egyéni béralkuról, továbbá arról sem, hogy lesznek, akiknek csökken a bére. Nem lesz előmeneteli rendszer, felmenő rendszerben megszűnik a garantált jubileumi jutalom, csak lehetőség lesz a megállapodásra” – írták. A tárca közleménye szerint „a szakképzésben dolgozó tanároknak egyértelműen érdeke, és számukra előrelépést hoz az, hogy rugalmasabb munkaviszonyban magasabb bért fognak kapni.” A PSZ ugyanakkor rámutatott: a szakképzésben dolgozó pedagógusok és a nevelő-oktató munkát segítők, a technikai dolgozók és a vezetők jogai is jelentősen sérülnek, foglalkoztatásuk feltételeire és előmenetelükre semmilyen törvényi garancia nem lesz. Az ITM közleménye a béremelésre utalva jelezte: „Minderről a Szakképzési Innovációs Tanács (SZIT) múlt heti ülésén is beszámoltunk". A PSZ szerint ez is azt igazolja, hogy az ITM minden szakmai és érdekegyeztetést nélkülöz, csak egyoldalúan tájékoztat, mégpedig utólag. A minisztérium azt is megjegyezte, hogy a SZIT üléséről „a PSZ képviselője érthetetlen módon hirtelen távozott”. Ezzel szemben az igazság az, hogy a PSZ szakképzésért felelős alelnöke akkor távozott, amikor tisztázódott: a megnevezett ülés nem az új, szakképzési törvényben nevesített érdekegyeztető fórum, hanem továbbra is csak egy tájékoztatás. A szakszervezet egyébként tavaly ősszel kilépett a SZIT-ből, miután érdekegyeztetés nélkül terjesztették a parlament elé a szakképzési törvény tervezetét. A PSZ továbbra is azt kéri, a szakképzésben dolgozókat ne tévessze meg a béremelés ígérete, adjanak felhatalmazást, hogy a szakszervezet képviselhesse érdekeiket az Alkotmánybíróság előtt (erről további tudnivalók a Pedagógusok Szakszervezete honlapján találhatók). 
Szerző