Készül a végtelen háború vége

Jól haladnak a béketárgyalások az Egyesült Államok és a tálibok között, ám a szélsőségesek véres hadjárattal fenyegetnek, ha nem születik hamarosan megállapodás.

Robbanás, majd mentőautók szirénái visszhangzottak Kabul utcáin kedden korra reggel. Három hónap viszonylagos nyugalom után az afgán főváros lakói ismét terrortámadásra riadhattak fel - egy öngyilkos merénylő pokolgépet hozott működésbe egy katonai akadémia közelében. A detonációban négy kadét, egy oktató és egy járókelő halt meg, illetve mintegy tucatnyian megsebesültek. Az Afganisztán iszlamizációjáért erőszakkal harcoló tálibok korábban büszkén vállalták magukra az ilyen akciókat, ezúttal azonban szóvivőjük a Reuters megkeresésére elhatárolódott a merénylettől. Mindez nem jelenti azt, hogy a szélsőséges csoport felhagyott volna a vérengzésekkel - továbbra is rendszeresen támadják az országban állomásozó amerikai csapatokat, illetve az afgán biztonsági erőket. A tálibok azonban az elmúlt hetekben kerülték a városközpontok elleni, civil áldozatokkal járó akciókat, nehogy azokkal veszélybe sodorják az újfent küszöbön álló békemegállapodást az Egyesült Államokkal.

A washingtoni kormány diplomatái és az iszlamista szélsőségesek küldöttei még 2018-ban kezdtek el tárgyalni a katari Dohában, tavaly szeptemberben pedig már közel volt az áttörés - készen állt egy elvben mindkét félnek megfelelő tervezet. Sajtóértesülések szerint az egyezség értelmében az amerikai hadsereg mintegy 13 ezer katonáról 8 ezerre csökkentette volna afganisztáni kontingensét, cserébe pedig a tálibok béketárgyalásokat kezdeményeztek volna a kabuli kormánnyal, valamint ígéretet tettek volna arra, hogy nem fognak az Egyesült Államokra veszélyes terroristákat bujtatni.

Donald Trump számára a kiharcolt alku egyértelmű győzelmet jelentett volna, hiszen 2016-ban az egyik fő kampányígérete volt, hogy véget vet a “végtelen háborúknak”, amelyeket talán legjobban éppen az afganisztáni konfliktus testesít meg. Az elnök azonban beiktatása után az amerikai csapatok kivonása helyett újabb katonákat küldött a közép-ázsiai országba. Trumpot akkori kormányzatának kulcsfontosságú tagjai - három nyugalmazott tábornok - John Kelly kabinetfőnök, Herbert Raymond McMaster nemzetbiztonsági főtanácsadó, illetve Jim Mattis védelmi miniszter győzték meg. A tiszti triumvirátus azóta távozott a Fehér Házból. Az Egyesült Államok és a tálibok közötti szeptemberi megállapodás az utolsó pillanatban meghiúsult. Trump megszakította a tárgyalásokat az iszlamisták támadására hivatkozva, amelyben 12 ember - köztük egy amerikai katona - is életét vesztette. A The New York Times értesülései szerint azonban az elnök döntésében közrejátszott az is, hogy már eltervezte, miként tálalhatná látványos diadalként az alkut az amerikai közvéleményének, de a szélsőségesek elutasították ezt a forgatókönyvet. Pedig Trump igazán kitett magáért: a Camp David-i elnöki nyaralóba hívta meg a tálib vezetőket, hogy ott közösen jelentsék be az Egyesült Államok történetének leghosszabb - 18 éve tartó - háborújának lezárását célzó megállapodást.

Az előre megírt koreográfia azonban meghiúsult, a párbeszéd megszakadása után pedig rekord méreteket öltött az erőszak Afganisztánban. Az ország újjáépítését megfigyelő amerikai kormányzati szervezet (SIGAR) 2010 óta vezetett nyilvántartása szerint egyetlen negyedév sem volt olyannyira véres, mint a tavalyi esztendő utolsó szakasza. Ez idő alatt szélsőségesek összesen 8204 alkalommal támadtak civilekre vagy katonákra; a merényletek túlnyomó részét tálibok követték el, de más csoportok, köztük az Iszlám Állam helyi ága is kivette részét az öldöklésből.

A biztonsági helyzet romlása ellenére a washingtoni kormányzat próbálta újraindítani a békefolyamatot; gesztusokkal igyekezett visszaszerezni azt a bizalmat, amelyet a tárgyalások megszakításával rendített meg. 2019 novemberében például egy fogolycserében egyeztek meg: a tálibok egy amerikai, illetve egy ausztrál túszt engedtek el, cserébe az iszlamista csoport három tagja távozhatott afgán börtönökből. A párbeszéd decemberben újraindult, és mostanra ismét sikerült elérni egy áttörés küszöbére. Mark Esper amerikai védelmi miniszter szerint jelenleg egy “erőszak-csökkentést” előirányzó, egy hétre szóló egyezség van napirenden, ami egy hellyel-közzel betartott kölcsönös tűzszünetet jelent. Amennyiben ezt kihirdetik, és a benne foglaltakat betartják, akkor az megnyitja az utat a békealku megkötése előtt is. Ezzel egyrészt elkerülhető, hogy megismétlődjön a korábbi fiaskó, vagyis az, hogy a tálibok egy támadása keresztbe tegyen a békefolyamatnak, másrészt pedig az is kiderül, hogy a szélsőségesek vezetői mennyire tudják kordában tartani azokat a keményvonalasokat, akik ellenzik az Egyesült Államokkal való kiegyezést.

Az utóbbi napokban megjelent nyilatkozatok alapján mindkét fél bizakodó. Trump az interneten sugárzott iHeart Radionak adott interjúban azt mondta, hogy jó esélye van a megállapodásnak, és a tálibok részéről is hasonló nyilatkozatok születtek.

Az iszlamisták azonban azt is jelezték, fogy a türelmük. Azzal fenyegették az Egyesült Államokat, hogy ha február végéig nem írják alá a békemegállapodást, akkor megindítják szokásos “tavaszi hadjáratukat”, amelyre - saját bevallásuk szerint - már több mint 6000 harcost és öngyilkos merénylőt toboroztak.