Robbanás, majd mentőautók szirénái visszhangzottak Kabul utcáin kedden korra reggel. Három hónap viszonylagos nyugalom után az afgán főváros lakói ismét terrortámadásra riadhattak fel - egy öngyilkos merénylő pokolgépet hozott működésbe egy katonai akadémia közelében. A detonációban négy kadét, egy oktató és egy járókelő halt meg, illetve mintegy tucatnyian megsebesültek. Az Afganisztán iszlamizációjáért erőszakkal harcoló tálibok korábban büszkén vállalták magukra az ilyen akciókat, ezúttal azonban szóvivőjük a Reuters megkeresésére elhatárolódott a merénylettől. Mindez nem jelenti azt, hogy a szélsőséges csoport felhagyott volna a vérengzésekkel - továbbra is rendszeresen támadják az országban állomásozó amerikai csapatokat, illetve az afgán biztonsági erőket. A tálibok azonban az elmúlt hetekben kerülték a városközpontok elleni, civil áldozatokkal járó akciókat, nehogy azokkal veszélybe sodorják az újfent küszöbön álló békemegállapodást az Egyesült Államokkal.
A washingtoni kormány diplomatái és az iszlamista szélsőségesek küldöttei még 2018-ban kezdtek el tárgyalni a katari Dohában, tavaly szeptemberben pedig már közel volt az áttörés - készen állt egy elvben mindkét félnek megfelelő tervezet. Sajtóértesülések szerint az egyezség értelmében az amerikai hadsereg mintegy 13 ezer katonáról 8 ezerre csökkentette volna afganisztáni kontingensét, cserébe pedig a tálibok béketárgyalásokat kezdeményeztek volna a kabuli kormánnyal, valamint ígéretet tettek volna arra, hogy nem fognak az Egyesült Államokra veszélyes terroristákat bujtatni.
Donald Trump számára a kiharcolt alku egyértelmű győzelmet jelentett volna, hiszen 2016-ban az egyik fő kampányígérete volt, hogy véget vet a “végtelen háborúknak”, amelyeket talán legjobban éppen az afganisztáni konfliktus testesít meg. Az elnök azonban beiktatása után az amerikai csapatok kivonása helyett újabb katonákat küldött a közép-ázsiai országba. Trumpot akkori kormányzatának kulcsfontosságú tagjai - három nyugalmazott tábornok - John Kelly kabinetfőnök, Herbert Raymond McMaster nemzetbiztonsági főtanácsadó, illetve Jim Mattis védelmi miniszter győzték meg. A tiszti triumvirátus azóta távozott a Fehér Házból. Az Egyesült Államok és a tálibok közötti szeptemberi megállapodás az utolsó pillanatban meghiúsult. Trump megszakította a tárgyalásokat az iszlamisták támadására hivatkozva, amelyben 12 ember - köztük egy amerikai katona - is életét vesztette. A The New York Times értesülései szerint azonban az elnök döntésében közrejátszott az is, hogy már eltervezte, miként tálalhatná látványos diadalként az alkut az amerikai közvéleményének, de a szélsőségesek elutasították ezt a forgatókönyvet. Pedig Trump igazán kitett magáért: a Camp David-i elnöki nyaralóba hívta meg a tálib vezetőket, hogy ott közösen jelentsék be az Egyesült Államok történetének leghosszabb - 18 éve tartó - háborújának lezárását célzó megállapodást.
Az előre megírt koreográfia azonban meghiúsult, a párbeszéd megszakadása után pedig rekord méreteket öltött az erőszak Afganisztánban. Az ország újjáépítését megfigyelő amerikai kormányzati szervezet (SIGAR) 2010 óta vezetett nyilvántartása szerint egyetlen negyedév sem volt olyannyira véres, mint a tavalyi esztendő utolsó szakasza. Ez idő alatt szélsőségesek összesen 8204 alkalommal támadtak civilekre vagy katonákra; a merényletek túlnyomó részét tálibok követték el, de más csoportok, köztük az Iszlám Állam helyi ága is kivette részét az öldöklésből.
A biztonsági helyzet romlása ellenére a washingtoni kormányzat próbálta újraindítani a békefolyamatot; gesztusokkal igyekezett visszaszerezni azt a bizalmat, amelyet a tárgyalások megszakításával rendített meg. 2019 novemberében például egy fogolycserében egyeztek meg: a tálibok egy amerikai, illetve egy ausztrál túszt engedtek el, cserébe az iszlamista csoport három tagja távozhatott afgán börtönökből. A párbeszéd decemberben újraindult, és mostanra ismét sikerült elérni egy áttörés küszöbére. Mark Esper amerikai védelmi miniszter szerint jelenleg egy “erőszak-csökkentést” előirányzó, egy hétre szóló egyezség van napirenden, ami egy hellyel-közzel betartott kölcsönös tűzszünetet jelent. Amennyiben ezt kihirdetik, és a benne foglaltakat betartják, akkor az megnyitja az utat a békealku megkötése előtt is. Ezzel egyrészt elkerülhető, hogy megismétlődjön a korábbi fiaskó, vagyis az, hogy a tálibok egy támadása keresztbe tegyen a békefolyamatnak, másrészt pedig az is kiderül, hogy a szélsőségesek vezetői mennyire tudják kordában tartani azokat a keményvonalasokat, akik ellenzik az Egyesült Államokkal való kiegyezést.
Az utóbbi napokban megjelent nyilatkozatok alapján mindkét fél bizakodó. Trump az interneten sugárzott iHeart Radionak adott interjúban azt mondta, hogy jó esélye van a megállapodásnak, és a tálibok részéről is hasonló nyilatkozatok születtek.
Az iszlamisták azonban azt is jelezték, fogy a türelmük. Azzal fenyegették az Egyesült Államokat, hogy ha február végéig nem írják alá a békemegállapodást, akkor megindítják szokásos “tavaszi hadjáratukat”, amelyre - saját bevallásuk szerint - már több mint 6000 harcost és öngyilkos merénylőt toboroztak.
