Sokkolta Ózdot a gyárbezárás: több száz család megélhetése veszélyben

Publikálás dátuma
2020.02.14. 19:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
Az innovációs miniszter hatpontos programcsomagot vitt a borsodi településre, a kirúgás előtt álló dolgozók feszültek.
Fáradt szürke arcok, olcsó kabátok. Sokan alig várják, hogy kilépjenek a kapun, gyorsan cigarettára gyújtanak: míg odaérnek a gyári buszhoz, elszívnak egy szálat. Péntek délután két óra van, a délelőtti műszak éppen véget ért az ózdi ABB üzemben, amely a napokban jelentette be, hogy a piaci kereslet csökkenése miatt az itteni termelési részlegét máshová telepíti 2020 év végével. Több, mint ezer ember állása szűnik meg, ráadásul egy olyan régióban, amely nem bővelkedik munkalehetőségekben. Ez több száz család számára igazi sorscsapás.
- Fogalmam sincs, mi lesz velünk, a gyárban nem mondanak semmit, dolgozunk, amíg lehet, mi mást tehetnénk?

- mondja Antónia, aki hét éve dolgozik az üzemben, három műszakban.

A fizetésére nem panaszkodik, azt mondja, ózdi viszonylatban tisztességes pénzt keres, el tudja belőle tartani a családját. A munkát is bírja, a mágneses összeszerelő részlegnél dolgozik, elektromos kismegszakítókat, áram-védőkapcsolókat és túláramvédelmi megszakítókat gyártanak.
- Pár évem van a nyugdíjig, majdnem húsz éve itt dolgozom. Korábban a kohászatnál volt a munkahelyem, az is megszűnt, másodszor kerülök utcára

 – panaszolja egy idősebb férfi. A legtöbben azonban meg sem állnak, csak az arcukon látszik a feszültség. 
Nemcsak az ABB alkalmazottai, hanem rajtuk kívül még több száz másik család megélhetését is veszélyezteti az üzem bezárása, az országban ugyanis jó néhány alvállalkozó beszállítója a cégnek. Az egyik ilyen vállalat vezetője, Eke István, aki tavaly ősszel a Fidesz színeiben Ózdon polgármesterjelöltként indult az ellenzéki összefogás által támogatott jobbikos jelölttel, a végül nyertes Janiczak Dáviddal szemben. Lapunk megkeresésére azt mondta, hogy a cégcsoporttal fennálló aktív gazdasági kapcsolatai miatt nem kíván az ABB-vel kapcsoltban nyilatkozni. Azt azonban megjegyezte: műszaki menedzserként és cégvezetőként kiterjedt gazdasági kapcsolatrendszere van, tervezett gazdaságfejlesztési programja révén pedig, ha elkerülni nem is, tompítani tudta volna azt a sokkot, amit most Ózdnak át kell élnie a gyárbezárás miatt. Kerestük Ózd polgármesterét, de nem tudtuk elérni. Janiczak Dávid a közösségi oldalán azt írta: jelen helyzet szerint a város más foglalkoztatói nem tudják a felszabaduló munkaerőt felvenni, az ingázás pedig csak átmeneti megoldást jelent. Szavai szerint a helyzetet Ózdon, helyben kell megoldani egy, vagy több nagy foglalkoztató betelepítésével: erre akár az ABB év végéig megüresedő gyára alkalmas is lehet, azt ugyanis értékesíteni szeretnék. 
Palkovics László innovációs és technológiai miniszter egy hatpontos programcsomag kidolgozását jelentette be péntek délután Ózdon: ez tartalmazza egyebek között azt, hogy az év végéig megpróbálnak olyan magyar vagy külföldi befektetőt keresni, aki átvenné a gyárat a dolgozókkal együtt, így ugyanis folytatni tudnák a termelést. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor egy olyan támogatási rendszert dolgoznak ki, amelynek következtében kisebb csoportokban tudnak majd új munkát találni az alkalmazottak, akár úgy is, hogy a menedzsment segítségével új vállalkozást indítanak. - A magyar állam kész arra, hogy olyan energetikai- és klímastratégiai termékek gyártását ösztönözze Ózdon, amelyek illenek az üzem eddigi tevékenységéhez: ilyen lehet például okos mérőeszközök gyártása. A térségben 310 üres villamosipari és mechanikai gép-összeszerelő álláshely van – ezek egy része Miskolc környékén –, így aki vállalja az ingázást, ezeken el tud helyezkedni - hangzott el. A miniszter azt ígérte, hogy képzésekkel és egy programiroda felállításával is segítik majd a helyieket. Újságírói kérdésre válaszolva Palkovics László közölte: a kormány annyi pénzügyi támogatást nyújt ehhez, amennyire szükség van, és felidézte, hogy korábban közel 11 milliárd forintért vásároltak 20 százalékos részesedést az Ózdi Acélművekben azért, hogy 500 itteni munkahelyet megmentsenek.
Szerző

Áder meghívta Ferenc pápát Magyarországra

Publikálás dátuma
2020.02.14. 15:56

Fotó: Kovács Tamás / MTI
Az államfőt négyszemközti audiencián fogadta a Szentatya a Vatikánban.
Áder János a közmédiának nyilatkozva elmondta: azzal a szándékkal érkezett a Vatikánba, hogy meghívja és meggyőzze a Szentatyát, jöjjön el és vegyen részt a szeptember 13-20. között megrendezendő eucharisztikus világkongresszuson. Az államfő érvei között szerepelt, hogy 100 éve vette fel Magyarország a diplomáciai kapcsolatot a Vatikánnal, és 30 esztendővel ezelőtt újították azt meg. Kitért arra is, hogy 25 éve nem járt katolikus egyházfő Magyarországon, utoljára Szent II. János Pál pápa látogatta meg hazánkat 1996-ban. Áder János kiemelte a találkozón, hogy Ferenc pápa tavalyi csíksomlyói látogatása rendkívül sikeres volt a hívek körében, és biztos, hogy hasonló szeretettel fogadnák a magyarországi hívek is. Áder János rámutatott: az eucharisztikus kongresszus eddig ismert programja nagyon sok izgalmas találkozásra, Magyarország arcának sokrétű bemutatására ad alkalmat, nemcsak hitéleti, liturgikus, hanem kulturális téren is. A köztársasági elnök elmondta: megmutatta a Szentatyának a tervezett programot, aki - közlése szerint - nagy érdeklődéssel tanulmányozta azt. A találkozón Ferenc pápa jelezte, nagyon szívesen eljönne. "Ezt százszázalékos elköteleződésnek nem lehet tekinteni, de több volt ez, mint egyszerű udvarias nyilatkozat a felkérésről" - mondta Áder János. A köztársasági elnök megerősítette a meghívást Pietro Parolin szentszéki államtitkárnál történt megbeszélésén is. A bíboros a találkozó úgy fogalmazott, hogy nagy megtiszteltetés lenne számára, ha elkísérhetné a Szentatyát budapesti útjára - mondta az államfő, aki szerint ez nem alap nélkül tölthet el bizakodással. Az államfő beszámolt arról is,hogy hangsúlyosan szerepelt a pápai audiencián a néhány nappal ezelőtt kiadott pápai buzdítás, ami Amazóniáról szól, és a közös felelősségünket emeli ki a teremtett világ iránt, különös tekintettel a vízkészletek megőrzésére és a természetes vizek megóvására. Egyetértettek abban, hogy a 20. század az olaj évszázada volt, a 21. század pedig már most a víz évszázada, és még inkább az lesz. Ennek értelmében az egyik legnagyobb kihívás az emberiség, és minden egyes ország számára, hogyan tud megfelelő mennyiségű és jó minőségű vízről gondoskodni az ott élők számára - mutatott rá a köztársasági elnök. Áder János beszámolt arról is, Magyarország mit tett annak érdekében, hogy ne csak beszéljenek erről a kérdésről, hanem konkrét megoldási javaslatok szülessenek. Szólt az eddig megrendezett víz világtalálkozókról, az ezeken felvázolt elképzelésekről, javaslatokról, amelyekkel nem csupán a Magyarországon élőknek, hanem a környező országok számára is tudnak megoldást - ha nem is teljes körűen - kínálni. Áder János tájékoztatást adott a Szentatyának az üldözött keresztények megsegítését célzó Hungary Helps programról. Kérdésre a magyar államfő úgy értékelt, hogy vita, nézetkülönbség, megoldásra váró feladat nincs Magyarország és a Szentszék között, közös gondolkodásra igényt tartó témák vannak, ezeket is áttekintették a beszélgetésen, amely reményei szerint Magyarországon folytatódik majd. A köztársasági elnök péntek délutáni hivatalos programja során tárgyalást folytat Sergio Mattarella olasz államfővel.
Szerző

Az AB szerint az EP-választáson is alkotmányos a külképviseleteken és a levélben szavazók közötti különbségtétel

Publikálás dátuma
2020.02.14. 14:45
Illusztráció
Fotó: Népszava
Nem alaptörvény-ellenesek a választási eljárási törvény azon rendelkezései, amelyek az európai parlamenti (EP) választáson a magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok számára lehetővé teszik a levélben való szavazást, miközben ezt a lehetőséget nem biztosítják az EP-választás napján külföldön tartózkodó, de magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok számára - mondta ki határozatában az Alkotmánybíróság (AB).
A választási törvényt egy olyan személy támadta meg az AB-nál, aki az EP-választás napján Bostonban tartózkodott, így a hatályos szabályozás alapján csak valamelyik egyesült államokbeli külképviseleten (a legközelebbi elmondása szerint a 4 órás vonatútra lévő New York-i lett volna) tudta volna leadni szavazatát. Ezt az indítványozó sérelmesnek tartotta, ugyanis magyarországi lakcímét nem kívánta (és nem is kívánja) megszüntetni. A diszkriminációt abban látta, hogy a vele összehasonlítható helyzetben lévő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok jóval kisebb teher mellett tudják leadni a szavazatukat, mint ő. A legközelebbi külképviseletre való elutazása ugyanis jelentős költség és idő ráfordítást jelentett volna számára - érvelt.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a levélben szavazók névjegyzékébe csak azok vehetők fel, akik magyarországi lakcímmel nem rendelkeznek. Az indítványozó szerint ezek a rendelkezések hátrányosan érintik azon választópolgárokat, akik úgy élnek külföldön, hogy magyarországi lakcímüket nem szüntették meg, továbbá szerinte e rendelkezések a diszkrimináció tilalmába ütköznek, mivel az aktív választójog szempontjából összehasonlítható helyzetben lévő választópolgárokat eltérően kezelnek. (Az indítványozó utalt az EP-választás és az országgyűlési választás eltérő szabályozására is, az AB ugyanis 2016-ban már döntött arról, hogy az országgyűlési választásokon is meglévő különbségtétel a levélben szavazók, illetve a voksukat külképviseleteken leadók között nem alaptörvény-ellenes.)
Az AB öttagú tanácsa - Varga Zs. András, Handó Tünde, Pokol Béla, Schanda Balázs és Szívós Mária - nem osztotta az indítványozó érveit. Az AB határozata szerint a szavazás napján külföldön tartózkodók nem képeznek homogén csoportot. Az egyik csoportba azon választópolgárok sorolhatók, akik valamely Európai Uniós tagállam állampolgárai, és ezzel egyidejűleg Magyarországon rendelkeznek lakóhellyel, a másik csoportba pedig azon választópolgárok tartoznak, akik magyar állampolgárok, de sem Magyarországon, sem más európai uniós tagállamban nem rendelkeznek lakóhellyel.
Utóbbiak korábban nem is szavazhattak az EP-választáson, erre lehetőséget a 2019. január 1-jétől hatályos, 2018 végén elfogadott törvénymódosítás adott lehetőséget. Ezt pedig az AB szerint az Európai Unió Tanácsának (2018/994. számú) határozata alapozta meg, amely arra ösztönzi a tagállamokat, hogy az uniós lakóhellyel nem rendelkező állampolgáraik számára is teremtsék meg annak lehetőségét, hogy az EP-választáson részt vehessenek.
Az AB szerint tehát a két csoportnak tehát teljesen más a fő csoportképző tényezője: az egyik esetben a magyarországi lakóhely, a másik esetben pedig a magyar állampolgárság. Mivel a választásra jogosultaknak két csoportja határozható meg az EP-választásáról szóló törvény szerint, így a jogalkotónak is lehetősége volt a két csoport számára eltérő eljárási szabályt kialakítani a szavazás módja tekintetében - érvelt az AB, amely azt is hangsúlyozta, hogy a törvényalkotó megváltoztathatja döntését, és bevezethet olyan törvényi szabályozást, amely a szavazás napján külföldön tartózkodó valamennyi választópolgár számára az állandó lakóhelytől függetlenül biztosítja a levélben történő szavazás lehetőségét.
Mindezek alapján az AB nem találta alaptörvény-ellenesnek a választási eljárásról szóló törvény támadott rendelkezéseit, mondván: nem homogén csoporton belül tesznek különbséget, hanem a választójogosultak két különböző feltételek alapján létrejövő csoportja között alkalmaznak eltérő szabályozást.
Szerző