TASZ: Csak zaklatásért ítélte el a Betyársereg tagjait a bíróság

„Az Egri Járásbíróság számára irreleváns volt, hogy az elkövetők a neonáci szervezet tagjai voltak, mégpedig azért, mert politikai kérdésekben nem foglalhat állást. Szerinte a sértettek túlreagálták az ügyet” – közölte a közölte a Társaság a Szabadságjogokért.

Nem állapított meg a bíróság rasszista indítékot, zaklatásért ítélte el a Betyársereg tagjait, akik hónapokon át fenyegettek egy Heves megyei roma családot – közölte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).

Mint írták, „az Egri Járásbíróság számára irreleváns volt, hogy az elkövetők a neonáci szervezet tagjai voltak, mégpedig azért, mert politikai kérdésekben nem foglalhat állást. Szerinte a sértettek túlreagálták az ügyet.”

A közlemény szerint a sértettek még 2015 tavaszán keresték meg a TASZ-t. Néhány hónappal korábban megjelent egy cikk egy megyei hírportálon, amely szerint egy Heves megyei kistelepülésen egy család tagjai fát lopnak és rabszolgaként tartják munkatársaikat. A cikkben meg nem nevezett családot egyesek a sértettekkel azonosították, és bár a bűncselekmények felderítése a rendőrség feladata lenne, a családdal konfliktusban álló helyi lakos a Betyárseregtől kért segítséget. 2015 februártól júniusig a Betyársereg tagjai rendszeresen megfélemlítették a család tagjait.

2017 decemberében az Egri Járási Ügyészség gyűlöletbűncselekmény elkövetésével vádolta meg a Betyársereg öt tagját. Végül másfél év nyomozás után a rendőrség meggyanúsította a Betyársereg tagjait csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettével, ám az egri ügyészség akkor még nem látta eléggé megalapozottnak az ügyet: megszüntette a nyomozást.

A TASZ panasza alapján a Heves Megyei Főügyészség 2017 áprilisában elrendelte a nyomozás folytatását. Megállapította, hogy a nyomozás megszüntetésére megalapozatlanul, a bizonyítékok egyoldalú mérlegelésével került sor. A járási ügyészség kellő kritika nélkül fogadta el a terheltek vallomásait, túlzott jelentőséget tulajdonított a sértettek vallomásaiban lévő ellentmondásoknak és több bizonyítékot figyelmen kívül hagyott. Így a vádemelésre csak 2017 decemberében került sor. Az ügyészség figyelembe vette, hogy a sértetteket az eseménysorozat annyira megfélemlítette, hogy – bár addigra már nem voltak a településen a Betyársereg tagjai – 2016 februárjában elköltöztek a faluból.

Az Egri Járásbíróság tíz tárgyalási napon át tárgyalta az ügyet 2018 májusától mostanáig. A 2020. február 12-i ítélet szerint a hat vádlottból öt bűnös, de nem a vád szerinti közösség tagja elleni erőszak bűntettében, hanem többrendbeli, társtettesként és csoportosan elkövetett zaklatásban.

„Mégsem lehetünk elégedettek, mert az ítélet indokolása számunkra elfogadhatatlan. Nem önmagában azért, mert a vádtól eltérően zaklatásnak minősítette a bíró a vádlottak cselekményét, hiszen zaklatást is lehet rasszista indítékkal elkövetni, amit a bíróság súlyosító körülményként figyelembe vehetett volna. A baj azzal van, hogy a bíróság nem volt hajlandó figyelembe venni a társadalmi kontextust, amiben az ügy zajlott, és ezáltal az elkövetők nyilvánvaló indítékát. Arra hivatkozva, hogy politikai ügyekben nem foglalhat állást, egyszerűen kirekesztette a tényállásból az ügy lényegét: azt, hogy a Betyársereg tagjai voltak az elkövetők, ezért rettegtek tőlük minden alappal a roma származású sértettek” – fogalmaztak.

A TASZ kiemelte: a gyűlölet-bűncselekmények terén olyan nyilvánvaló jelentősége van az elkövető szélsőséges szervezeti tagságának, hogy azt a 2019 nyarán kihirdetett országos rendőrségi gyűlölet-bűncselekmény utasítás is hangsúlyozottan a gyűlölet-bűncselekmények felismerését segítő egyik előítélet-indikátorként tartja számon.

„Mindezek fényében szomorúan vettük tudomásul, hogy az egri járásbíróság nem volt hajlandó tudomást venni a vádlottak gyűlöletcsoport-tagságáról és egyáltalán nem vizsgálta előítéletes indítékukat, ellenben a sértettek sérelmét elbagatellizálta, túlértékelt egyéni sérelemnek titulálva azt. A bíróság súlyosító körülményként vette figyelembe azt, hogy több sértett volt, és hogy folytatólagosan és társtettesként követték el a vádlottak a cselekményt. Viszont az idő múlását, azt, hogy öt évvel az események után került sor az elsőfokú ítélet kihirdetésére, hangsúlyosan a vádlottak cselekményét enyhítő körülményeként vette figyelembe” – olvasható a közleményben.

„Szerencsére az ügyészség a minősítés miatt is fellebbezett, így bízhatunk abban, hogy az Egri Törvényszék helyre teszi az ügyet” – hangsúlyozta a TASZ.