Szabad szemmel - az egész Brexit kismiska ahhoz képest, amire Magyarország és Lengyelország készül az EU-ban

Nemzetközi sajtószemle, 2020. február 16.

Megfigyelők úgy gondolják, hogy az egész Brexit kismiska ahhoz képest, amire Magyarország és Lengyelország készül az EU-ban, miután meg akarja kaparintani a támogatások nagy részét, de úgy, hogy közben fittyet hány a jogállami normákra. Már az utolsó fordulóhoz ért a harc a következő hét évre szóló költségvetés ügyében. A nettó befizetők nem szeretnének többet beleadni a közösbe, a kedvezményezettek ellenben elutasítják, hogy az eddiginél kevesebbet kapjanak. A jogsértők hallani sem akarnak arról, hogy ilyen címen megvonják tőlük az alapok egy részét. Nagyfokú ellenállást jelentettek be, viszont elengedik a fülük mellett, hogy be kellene tartaniuk a közös szabályokat.

Budapest és Varsó nem óhajt távozni az unióból, de azon van, hogy azt kiforgassa a sarkaiból - a maga elképzelésének megfelelően. A viszály megbéníthatja a szervezetet. Itt a nemzeti érdek áll szemben a szolidaritással és a közösségi érzéssel, ami megremegtetheti az alapokat és az egész integrációt veszélyeztetheti. Sem Orbán, sem a lengyel kormány nem enged egy jottányit sem a vitában. A magyar miniszterelnök szidja a leghangosabban Brüsszelt. Szerinte eljutottunk arra a pontra, hogy meg kell védeni a magyar identitást, a keresztény örökséget. Azt mondja, meg kell vívni a végső harcot, mert az EU – mögötte Sorossal – támogatja a muzulmán migrációt. Éspedig azért, hogy lerombolja az európai népek identitását.

Orbán folyamatosan borsot tör az unió orra alá, és ezt csak tetézi azzal, hogy az Emberi Jogi Bíróság döntése ellenére sem kíván kártérítést fizetni a rossz viszonyok között fogva tartott raboknak.

Spiegel

Magyarországon tömeges tiltakozást váltott ki az új nemzeti alaptanterv, mivel az központi nevelési célként jelöli meg a nemzetet, a családot és a haza védelmét. A Nemzeti Erőforrások Minisztériuma időről időre fejcsóválást vált ki húzásaival, de most az elégedetlenség egész hullámáról van szó. Tanárok, professzorok, vezető értelmiségiek sora foglalt állást a NAT ellen. A bírálók azt mondják, hogy az leszoktatja a gyerekeket a kritikus gondolkodásmódról. Iskolák, egyetemi tanszékek és pedagógus szervezetek követelik a visszavonását.

Az ellenoldal egységesen úgy látja: az elképzelésbe túl sok tananyagot gyűrtek bele, és erősen átideologizált. Sok elemző szerint új mérföldkövet jelent a kormány kultúrharcában és visszanyúl a magyar oktatás tekintélyelvű hagyományaihoz – minden előzetes konzultáció nélkül. A szöveg súlypontja az identitás és a család, ezek sokkal többször fordulnak elő benne, mint a demokrácia, az emberi jogok vagy éppen a jogállam. Azon kívül helyet kaptak benne több völkisch, illetve antiszemita író művei is kötelező irodalomként a két háború közti időszakból. Törölték viszont belőle Kertész Imrét.

Az intézkedés beleilleszkedik abba, hogy az Orbán-kabinet már jó ideje igyekszik politikai ellenőrzés alá vonni az oktatást, illetve a kultúrát, és azt ultrakonzervatív, etnikai-nacionalista ideológiával nyakon önteni. E folyamat része, hogy bedarálták az MTA függetlenségének egy részét, a mélypont pedig az volt, hogy elűzték a CEU-t, a gender tudományok tanítását pedig megtiltották. A tiltakozások hiábavalónak bizonyultak. A tárca képviselői a történelem tanárok egyesületét okolták (merthogy azt állítólag Soros finanszírozza), illetve a balliberális ellenzéket tették felelőssé a nagyarányú ellenállásért.

Spiegel

Kelet-Európában egyes politikusok a gyakran igen szegény romák ellen uszítanak, hogy ily módon szerezzenek voksokat, ahelyett, hogy segítenének a szerencsétleneken. A számítás jéghideg, de a cigányellenesség igencsak elterjedt a térségben. Pedig főleg az unió keleti nyitása után úgy látszott, hogy lassanként tabu lesz az ilyesfajta heccelés. Ám éppen az ellenkezője következett be. A populista és nacionalista irányzatok megerősödésével a romák egyre gyakrabban lesznek gyűlölethadjáratok célpontjai, méghozzá úgy, hogy a legmagasabb helyen kezdeményezik a kampányokat. Áll ez főleg Szlovákiára, Magyarországra, Romániára és Bulgáriára.

Politikusok szívesen állítják úgy be, mintha a romák nem akarnának beilleszkedni. Azt azonban még csak véletlenül sem említik meg, hogy a sanyarú életkörülmények szinte mindig az állami akciók kudarcával függnek össze. A nyomor együtt jár azzal, hogy ezek az emberek nem jutnak hozzá sem a képzéshez, sem az orvosi ellátáshoz. A politika egyáltalán nem törődik velük. A szociális programok nem jók semmire sem, viszont gyakran kézen-közön eltűnnek a támogatásra szánt pénzek.

Orbán Viktor sorozatosan úgy tünteti fel, hogy a romák dologtalanok, illetve bűnözésből élnek, de ezt körmönfontan teszi. Lásd, hogy miként fogalmazta meg ellenvetését a gyöngyöspatai iskolai szegregáció kárvallottjainak megítélt kártérítésről. A kijelentését többször is megismételte. Az egyik ok az lehet, hogy Fidesz rosszul áll a közvélemény kutatásokban. A Nyílt Társadalom Alapítványok roma programjának vezetője nagy aggodalommal követi, miként hatja át egyre inkább a cigányellenesség a politika fő áramlatát. Hiszen sokkal könnyebb uszítani, mint javítani az egészségügyön és az oktatáson, illetve munkahelyeket teremteni. Így azután a középpártok mind inkább közelednek ez ügyben a szélsőségesek álláspontjához.

Die Presse

Az újság megírja, mekkora botrány lett Romániában abból, hogy a túlnyomórészt magyarok lakta Ditrón két sri lankai péket alkalmaztak. „A kenyér – idegen kézből” c. beszámoló kitér arra, hogy a helybéliek a legkülönfélébb indokokkal, dühödten követelték, tűnjenek el a jöttmentek, noha azok papírjai teljesen rendben vannak. Az 5 ezer lelket számláló település polgárainak csaknem fele aláírta a petíciót, hogy tartsanak népszavazást, mert szerintük félő, hogy hamarosan túlsúlyba kerülnek a faluban a külföldiek, hiszen valószínűleg kisvártatva érkezik a rokonság is a vendégmunkások után. A színes bőrűekből pedig nem kérnek az ott élők.

A románok nagyjából 20 %-a, 3-4 millió ember dolgozik nyugaton. Emiatt odahaza jelentős munkaerőhiány lépett fel, nagyjából 100 ezer állás betöltetlen. Így azután csak tavaly 30 ezer munkavállalási engedélyt állítottak ki nem EU-s államokból érkezett vendégmunkásoknak, főleg kínaiaknak, törököknek, fülöp-szigetieknek és vietnamiaknak. A szóban forgó ditrói péküzem viszont még egy péket akar hozni Sri Lankáról, mert botrány ide vagy oda, az üres állásra senki sem jelentkezett.

Az ügyvezető román munkaügyi miniszter asszony azt kérdezi, mi lenne, ha ilyen fogadtatásban részesülnek nyugaton a román munkavállalók is. Az ADZ magazin úgy látja, hogy az idegengyűlölet a magyarországi állami média közvetítésével vetette meg a lábát Erdélyben, az közvetlenül következik Orbán Viktor gyűlölettel teli retorikájából. A romkat.ro római katolikus portál azon kesereg, hogy valóságos sajtóháború zajlik az állítólagos migránsveszély körül és ez teljesen háttérbe szorítja a valóságot. Így egyesek már ott tartanak, hogy szó szerint reszketnek, ha olyasvalaki kerül a közelükbe, akinek más a bőrszíne, és aki eltérő kultúrát képvisel.