Előfizetés

Merz esélyei a legjobbak a CDU élére

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2020.02.17. 09:00

Fotó: KAY NIETFELD / AFP
A pártvezetésről egy hete lemondott Annegret Kramp-Karrenbauer szerint hiba lenne elsietni a CDU elnökválasztását. Egyelőre minden favorit kivár.
Mind többen követelik a német kereszténydemokratáknál, hogy mielőbb döntsék el, Annegret Kramp-Karrenbauer lemondása után ki legyen a CDU következő elnöke. A lemondott pártvezető előzőleg azt javasolta, hogy a decemberi pártkongresszuson jelentsék be a következő CDU elnök, egyúttal kancellárjelölt személyét, ám sokan úgy vélik, így túl kevés idő marad a jövő ősszel esedékes parlamenti választásig. Ezért nyárig dőlhetnek el a nagy kérdések. A hatalmi csatározások a lehető legkellemetlenebb időpontra esnek, hiszen júliustól épp Németország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét és olyan fontos kérdéseket kell tisztázni, mint például az Unió következő, hétéves költségvetése. Kramp-Karrenbauer az ARD televíziónak adott interjújában úgy vélte, semmi sem indokolja az elhamarkodott döntést. Úgy vélte, a nemzetközi helyzet, illetve Németország szerepe miatt nem szabad veszélyeztetni az ország stabilitását „pártpolitikai döntésekkel”. Megerősítette, hogy a héten leül tárgyalni a potenciális CDU elnökjelöltekkel. „Csak ezután dől el, melyek legyenek a következő lépések” – fejtette ki. A tárgyalások eredményéről jövő hétfőn tájékoztatja a CDU vezető tisztségviselőit, s nyárig dőlhet el, ki legyen az új elnök. Mint dpa hírügynökség közölte, Kramp-Karrenbauer holnap találkozik az elnökjelöltek favoritjának számító Friedrich Merzcel. Bár a gazdasági szárny által támogatott politikus hivatalosan még nem jelentette be, hogy pályázik a pártelnöki tisztségre, szűk körben már hírek szerint nem hagyott kétséget afelől, hogy a kereszténydemokraták elnöke kíván lenni. Rajta kívül Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Armin Laschet, valamint Jens Spahn egészségügyi miniszter pályázhat a tisztségre. Egyelőre azonban egyikük sem erősítette meg az értesüléseket, Laschet pénteken azt közölte, semmit sem kíván mondani erről. Spahn előzőleg kifejtette, tárgyalásokon kell eldönteni a posztokat, de nem zárkózott el attól, hogy „felelősséget vállaljon” a párt, az ország sorsárt. Hírek szerint nem kíván feltétlenül pártelnök lenni, beérné a frakcióvezetéssel vagy a pénzügyi tárca irányításával. Eddig egyébként két, országosan teljesen ismeretlen és esélytelen jelölt jelentette be, hogy megméretteti magát a CDU elnökségéért – közölte a CDU főtitkára, Paul Ziemiak. A Spiegel úgy tudja, a potenciális jelöltek egymás között dönthetik el, ki milyen posztot kapjon. Mind a teljes lakosság, mind az uniópártok támogatói között Merz a legnépszerűbb, az esetleges jelöltek között. A Deutschlandtrend felmérése szerint az összes megkérdezett 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy Merz jó kancellárjelölt lenne, ami jelentéktelen elmozdulást, két százalékos csökkenést jelent tavaly novemberhez képest. Markus Södert, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnökét 31 százalék látná szívesen a kancellári székben. (Ő természetesen nem lehet a CDU elnöke). Armin Laschet a harmadik 30 százalékkal, érdekes azonban, hogy ő hét százalékot javított novemberhez képest. Jens Spahn a negyedik 24 százalékkal, a „nagy hármas” közül tehát ő pályázhat a legkisebb eséllyel a CDU elnökségére. Ami a CDU, illetve a CSU támogatóinak álláspontját illeti, Merz ez esetben messze a legnépszerűbb 69 százalék tartaná jó kormányfőnek. Söder esetében ez az arány 53 százalék, Laschetre 43 százalék voksolna, Spahnra pedig 24 százalék. Egyértelmű tehát, hogy a CDU híveinek nagy többsége Merzet támogatja. Mégsem szabad azonban perdöntőnek tartani ezeket a számokat, mert egyelőre azt sem lehet tudni, hogy a teljes tagság szavazhat-e az új pártelnök személyéről, vagy a CDU küldöttei. Ha csak a kongresszus résztvevői voksolhatnának, jelentősen nőnének Laschet esélyei, mert a pártvezetésnél sokkal jobbak a pozíciói Merzénél. Laschet Angela Merkel kancellár nagy hívének számít. Bár az uniós testvérpártnak, a CSU-nak nincs, nem is lehet beleszólása abba, ki legyen a CDU következő elnöke, a Süddeutsche Zeitung szerint a párt nem lenne túl lelkes Merz megválasztása esetén, mert nem tartják csapatjátékosnak. Söder szerint a Merkel-érával sem szabad gyökeresen szakítani.

Az USA egyre komolyabban fenyegetőzik a Huawei miatt

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.17. 08:23

Fotó: Jaap Arriens / NurPhoto
Megszakítja hírszerzési együttműködését azokkal az európai országokkal, amelyek szerepet adnak a cégnek az 5G mobilhálózat kiépítésében. Márpedig a legtöbb európai ország ilyen.
Washington azzal fenyegetőzik, hogy megszakítja hírszerzési együttműködését azokkal az európai országokkal, amelyek szerepet adnak a Huawei kínai telekommunikációs óriáscégnek az 5G mobilhálózat kiépítésében - tolmácsolta Donald Trump amerikai elnök szavait az Egyesült Államok berlini nagykövete, Richard Grenell a Twitter internetes közösségi üzenőfelületen helyi idő szerint vasárnap. Közölte: Trump az elnöki magán-repülőgépről személyesen hívta fel, hogy egyértelművé tegye álláspontját, amely szerint a kínai óriáscég kémkedésre használja fel a megszerzett adatokat, és "nem méltó a bizalomra". Az elnök úgy ítéli meg, hogy a kínai céggel együttműködő országok veszélybe sodorják azt a képességet, amely lehetővé teszi, hogy hírszerzési értesüléseket és más információkat osszanak meg egymással a legmagasabb szinten - tette hozzá. Az Egyesült Államok régóta próbálja elérni az európai országoknál, hogy ne adjanak szerepet a Huaweinek az ötödik generációs (5G) mobilhálózatok kiépítésében. Washington kulcsfontosságú európai szövetségesei, köztük Franciaország és az Egyesült Királyság mindazonáltal eddig azt mondták, nem kívánják megakadályozni a kínai konszern részvételét a hálózat kiépítésében, de korlátozásokat érvényesítenek azzal kapcsolatban. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter szombaton, az 56. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián a Huaweit és más, államilag támogatott kínai technológiai cégeket "a kínai hírszerzés trójai falovainak" nevezett, hozzátéve, hogy a Huawei által megszerzett információk a Kínai Kommunista Párthoz kerülnek. Kínai hivatali partnere, Vang Ji ezzel szemben arra szólította fel az európai kormányokat, hogy az ügyben részrehajlás nélkül döntsenek, Washingtont pedig azzal vádolta, hogy lejáratókampányt folytat Kína ellen. Az Egyesült Államok a Huaweit 2019-ben tiltólistára tette, azzal az indokkal, hogy megszegte az Irán elleni szankciókat.

Johnson a legjobb munkavállalókat várja

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2020.02.17. 08:00

Fotó: FRANK AUGSTEIN / AFP
Ketyeg az óra mind az Európai Unióból az Egyesült Királyságba készülő munkavállalók és a szigetország alacsony keresetű dolgozókat foglalkoztató munkahelyei számára.
Az ez év december 31-én lejáró átmeneti időszakkal a brit kormány véget vet a munkaerő szabad áramlásának, a munkavállalói vízum kiadását pedig "globális tehetségekre" kívánja korlátozni. A csütörtöki, Sajid Javid pénzügyminiszter drámai lemondásába torkolló kormányátalakítás utáni első kabinetülésen meg is született a hivatalos állásfoglalás. Az Egyesült Királyság az ausztrál, pontozásos alapon működő munkavállalói rendszert kívánja honosítani, melyben csak a legkiválóbbak, köztük zenészek, matematikusok, kutatók, tudósok és színészek rendezkedhetnek be hosszabb távú letelepedésre kötelező érvényű állásajánlat nélkül és mozoghatnak akadálytalanul szervezetek, földrajzi helyek, munka- és szerepkörök között. Pontok szerezhetők a megfelelő képzettségen alapuló, illetve a kormány által jóváhagyott ún. szponzor vállalatoktól - (listájuk itt megtalálható - szerzett ajánlattal, legalább évi 25.600 fontban (10,342 milló forint) megállapított fizetéssel és magától értetődően folyékony angol tudással. A kormány szóvivőjének tájékoztatása szerint a harmadik legjobb esetben akár évi 23.000 fontos fizetési ígéret is feljogosít a beutazásra, amennyiben a jelentkező más területeken összeszedett pontokkal kompenzálja a különbséget. A potenciális munkavállalónak a különböző kritériumok teljesítése után hetven ponttal kell rendelkeznie. Tanácsos, hogy az alacsony képzettségű munkaerőt alkalmazó vállalatok december 31-ig töltsék be a szükséges munkahelyeket. Ahogy ezt Boris Johnson kormányfő és Priti Patel belügyminiszter többször is kijelentette, nem számíthatnak kivételes eljárásra a munkaerőhiánnyal küzdő szektorok sem. Sokan aggódnak komolyan amiatt, hogy hiányozni fognak az európai munkavállalók az egészségügyi és szociális ellátásból. Nehezen látható át, hogyan fogják brit munkások kielégíteni a kormányfő által nemrégiben bejelentett 100 milliárd font értékű építőipari beruházási programból fakadó igényeket. Bevándorlási szakértők megítélése szerint az új szabályoknak "nulla hatásuk" lesz a brit munkavállalók számára hozzáférhető állások mennyiségét illetően. Kormányzati tisztviselők nem hajlandók határozott ígéretet tenni azzal kapcsolatban, mikor várható az évi 212 ezerre tett nettó bevándorlási szám tényleges csökkenése. Még az is elképzelhető, hogy emelkedni fog, hiszen egyik célja a migráció igény szerinti befolyásolhatósága. Egy a kormányfőhöz közel álló forrás a The Daily Telegraph napilapnak úgy fogalmazott, Johnson olyan bevándorlási rendszerben gondolkodik, amely "a legokosabbakat és legjobbakat vonzza a szigetországba, egyszerűen kezelhető, visszaadja a kormány kezébe a demokratikus ellenőrzés szabadságát, egyben befejezi a gazdaságnak az alacsonyabb képzettségű külföldi dolgozókra való támaszkodását".