Mind többen követelik a német kereszténydemokratáknál, hogy mielőbb döntsék el, Annegret Kramp-Karrenbauer lemondása után ki legyen a CDU következő elnöke. A lemondott pártvezető előzőleg azt javasolta, hogy a decemberi pártkongresszuson jelentsék be a következő CDU elnök, egyúttal kancellárjelölt személyét, ám sokan úgy vélik, így túl kevés idő marad a jövő ősszel esedékes parlamenti választásig. Ezért nyárig dőlhetnek el a nagy kérdések.
A hatalmi csatározások a lehető legkellemetlenebb időpontra esnek, hiszen júliustól épp Németország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét és olyan fontos kérdéseket kell tisztázni, mint például az Unió következő, hétéves költségvetése.
Kramp-Karrenbauer az ARD televíziónak adott interjújában úgy vélte, semmi sem indokolja az elhamarkodott döntést. Úgy vélte, a nemzetközi helyzet, illetve Németország szerepe miatt nem szabad veszélyeztetni az ország stabilitását „pártpolitikai döntésekkel”. Megerősítette, hogy a héten leül tárgyalni a potenciális CDU elnökjelöltekkel. „Csak ezután dől el, melyek legyenek a következő lépések” – fejtette ki. A tárgyalások eredményéről jövő hétfőn tájékoztatja a CDU vezető tisztségviselőit, s nyárig dőlhet el, ki legyen az új elnök.
Mint dpa hírügynökség közölte, Kramp-Karrenbauer holnap találkozik az elnökjelöltek favoritjának számító Friedrich Merzcel. Bár a gazdasági szárny által támogatott politikus hivatalosan még nem jelentette be, hogy pályázik a pártelnöki tisztségre, szűk körben már hírek szerint nem hagyott kétséget afelől, hogy a kereszténydemokraták elnöke kíván lenni. Rajta kívül Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Armin Laschet, valamint Jens Spahn egészségügyi miniszter pályázhat a tisztségre. Egyelőre azonban egyikük sem erősítette meg az értesüléseket, Laschet pénteken azt közölte, semmit sem kíván mondani erről. Spahn előzőleg kifejtette, tárgyalásokon kell eldönteni a posztokat, de nem zárkózott el attól, hogy „felelősséget vállaljon” a párt, az ország sorsárt. Hírek szerint nem kíván feltétlenül pártelnök lenni, beérné a frakcióvezetéssel vagy a pénzügyi tárca irányításával. Eddig egyébként két, országosan teljesen ismeretlen és esélytelen jelölt jelentette be, hogy megméretteti magát a CDU elnökségéért – közölte a CDU főtitkára, Paul Ziemiak. A Spiegel úgy tudja, a potenciális jelöltek egymás között dönthetik el, ki milyen posztot kapjon.
Mind a teljes lakosság, mind az uniópártok támogatói között Merz a legnépszerűbb, az esetleges jelöltek között. A Deutschlandtrend felmérése szerint az összes megkérdezett 40 százaléka nyilatkozott úgy, hogy Merz jó kancellárjelölt lenne, ami jelentéktelen elmozdulást, két százalékos csökkenést jelent tavaly novemberhez képest. Markus Södert, a Keresztényszociális Unió (CSU) elnökét 31 százalék látná szívesen a kancellári székben. (Ő természetesen nem lehet a CDU elnöke). Armin Laschet a harmadik 30 százalékkal, érdekes azonban, hogy ő hét százalékot javított novemberhez képest. Jens Spahn a negyedik 24 százalékkal, a „nagy hármas” közül tehát ő pályázhat a legkisebb eséllyel a CDU elnökségére. Ami a CDU, illetve a CSU támogatóinak álláspontját illeti, Merz ez esetben messze a legnépszerűbb 69 százalék tartaná jó kormányfőnek. Söder esetében ez az arány 53 százalék, Laschetre 43 százalék voksolna, Spahnra pedig 24 százalék. Egyértelmű tehát, hogy a CDU híveinek nagy többsége Merzet támogatja. Mégsem szabad azonban perdöntőnek tartani ezeket a számokat, mert egyelőre azt sem lehet tudni, hogy a teljes tagság szavazhat-e az új pártelnök személyéről, vagy a CDU küldöttei. Ha csak a kongresszus résztvevői voksolhatnának, jelentősen nőnének Laschet esélyei, mert a pártvezetésnél sokkal jobbak a pozíciói
Merzénél. Laschet Angela Merkel kancellár nagy hívének számít.
Bár az uniós testvérpártnak, a CSU-nak nincs, nem is lehet beleszólása abba, ki legyen a CDU következő elnöke, a Süddeutsche Zeitung szerint a párt nem lenne túl lelkes Merz megválasztása esetén, mert nem tartják csapatjátékosnak. Söder szerint a Merkel-érával sem szabad gyökeresen szakítani.
