"A Nyugat győz, együtt nyerhetünk" - Pompeo visszautasította a Washingtont ért bírálatokat

Publikálás dátuma
2020.02.16. 17:17

Fotó: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP
Emmanuel Macron francia elnök szerint Európának szuverénné kell válnia és függetlenebbnek kell lennie a magába forduló Egyesült Államoktól.
Hogy mennyire „vidám” volt a hangulat az 56. Müncheni Biztonságpolitikai konferencia előtt, jelzi: többen felvetették, Chopin gyászindulóját kellene megtenni az esemény hivatalos zeneművének. Ezzel lehetne jelezni, mennyire válságossá vált a transzatlanti viszony helyzete. S az aggodalmakat csak erősítette a konferencia, amely megerősítette: egyre mélyül a szakadék Nyugat-Európa és tradicionális szövetségese az Egyesült Államok között. A Nyugat identitásválságba került, amint erre a konferencia vezetője, Wolfgang Ischinger is utalt, s amire nem egy példát szolgáltatott a müncheni tanácskozás. Frank-Walter Steinmeier német államfő is meglehetősen sötét képet festett világunk állapotáról. A nacionalista gondolkodás zsákutcába vezet, az Egyesült Államok számára Európa már nem központi partner – emelte ki. Steinmeier szerint a megoldást az jelentené, hogy ismét olajozottabban működjön a német-francia tengely. Németország feladata az, hogy összetartsa Európát – hangoztatta. A konferencia valóban kiváló alkalmat ad arra, hogy a jelenlévők elgondolkodjanak arról, merre halad a világ, hiszen idén 140 állam- és kormányfő, illetve külügyminiszter látogatott el a bajor fővárosba. A szombaton felszólaló Mike Pompeo amerikai külügyminiszter igen rossznéven vette Steinmeier szavait, ám az igazi vita a washingtoni diplomácia vezetője és Emmanuel Macron között alakult ki. A francia elnök – Steinmeierhez hasonlóan – bírálta az Egyesült Államokat, amely egyre kevésbé kívánja kivenni a részét a nemzetközi konfliktusok megoldásából. Macron a Nyugat gyengüléséről beszélt, ami az előtte felszólaló Pompeo nyílt bírálata volt, hiszen az amerikai külügyminiszter a Nyugat erejét ecsetelte és azt állította, hazája nem int búcsút a transzatlanti szövetségnek. Pompeo visszautasította a Washingtont ért bírálatokat, s kiemelte, „a Nyugat győz, együtt nyerhetünk”. Úgy vélte, hamis az az állítás, amely szerint a transzatlanti szövetség a végét járná. Szerinte együtt kell fellépni a régi ellenségek, Kína, Oroszország és Irán agresszív fellépése ellen. A kínai technológiai cégeket „trójai falovaknak” nevezte. Egyúttal egymilliárd eurós pénzügyi támogatást helyezett kilátásba a kelet-európai országok számára, hogy energiapolitikai szempontból függetlenebbé váljanak Oroszországtól. Később Lindsey Graham amerikai szenátor is ellentmondott annak az állításnak, amely szerint Washington mindinkább visszavonulna. Kifejtette, ha nem foglalkoztatná az országot a világ helyzete, Münchenbe sem utazott volna el 43 kongresszusi képviselő. Macron szintén bírálta Oroszországot, amely hackertámadásaival a nyugati demokráciákat akarja destabilizálni, s úgy vélte, ezeket a törekvéseit nem is adta fel. Moszkva e tekintetben kivételes agresszivitást mutat, választásokat próbál befolyásolni internetes hálózatok és más kibertámadások révén. A francia elnök azt is mondta, az Európai Uniónak önállóbbá kell válnia, olyan stratégiára van szükség, amely szuverénebbé, demokratikusabbá, és egységesebbé teszi az EU-t, egyúttal megismételte, hogy saját hadseregre kell szert tennie, Németország fellépésével kapcsolatban azonban egyre türelmetlenebb. Mindez egy az Egyesült Államoktól való elszakadást is jelent. Most azonban olyan kontinenssé vált Európa, amely nem bízik a saját jövőjében. Kétségeit fejtette ki annak kapcsán, hogy Oroszország szövetségre törekedne Kínával, úgy vélte, az EU-nak stratégiai párbeszédre kell törekednie Oroszországgal. A francia elnököt számos bírálat érte amiatt, hogy túl szoros kapcsolatokat alakított ki Vlagyimir Putyinnal. Ő azzal védekezett: szükséges a párbeszéd Moszkvával. Megjegyezte, nem oroszbarát, nem oroszellenes, hanem Európa párti. Münchenben szombaton mintegy háromezren tüntettek a konferencia ellen. Egy iraki férfi fel akarta gyújtani magát, de a rendőrségnek sikerült megakadályoznia a tragédiát.

Aki nem fogad be menekültet, annak kevesebb uniós pénz járna a CDU lehetséges elnökjelöltje szerint

Publikálás dátuma
2020.02.16. 16:03

Fotó: CHRISTOF STACHE / AFP
A müncheni biztonságpolitikai konferencián Orban pedig arról beszélt: nem létezik illiberális demokrácia, mert a demokrácia vagy liberális, vagy nem demokrácia.
Csökkenteni kellene a menedékkérők befogadásától elzárkózó európai uniós (EU-) tagállamok közösségi támogatását - mondta vasárnap az 56. Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián (MSC) Armin Laschet, a németországi Észak-Rajna-Vesztfália tartomány miniszterelnöke, akit a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik lehetséges elnökjelöltjeként tartanak számon. A politikus a konferencia egy panelbeszélgetésén a jogállamiság elveinek tisztelete és az EU-s támogatások kifizetése összekapcsolásának ügyéről szólva kiemelte: nem újdonság, hogy bizonyos szabályok megsértéséért büntetés jár a tagállamoknak, és ezt a megoldást újabb területekre is ki kell terjeszteni. Ilyen terület a menekültüggyel kapcsolatos tagállamok közötti szolidaritás - tette hozzá. Megállapította, hogy a menedékkérő-elosztási mechanizmusról kiderült, hogy "nem működik", de
a kérdést meg lehet közelíteni a szolidaritás felől is, és rá lehet mutatni, hogy nem szabad magukra hagyni a menekültügy terheit leginkább viselő déli tagállamokat, köztük Görögországot.

Így be lehetne vezetni, hogy a menedékkérők befogadásától elzárkózó tagállamoknak kevesebb közösségi támogatás jár, ami világossá tenné, hogy "a szolidaritás kifizetődő" - mondta Armin Laschet.
Vera Jourova, az európai értékekért és átláthatóságért felelős európai uniós biztos hangsúlyozta, hogy a jogállamiság tiszteletét nemcsak a kohéziós támogatások kifizetésénél kell vizsgálni, hanem az EU-s költségvetés összes többi fejezeténél is.
Annalena Baerbock, a német ellenzéki Zöldek társelnöke egyebek mellett kiemelte, hogy a jogállamiságot valamennyi tagországban egyformán, azonos mércével kell vizsgálni.

Andrej Plenković horvát és Ludovic Orban román kormányfő egyaránt hangsúlyozta, hogy a lehető legpontosabban rögzíteni kell az ilyen vizsgálatok szabályait és lehetséges következményeit. A román miniszterelnök a többi között arról is szólt, hogy nem létezik illiberális demokrácia, mert a demokrácia vagy liberális, vagy nem demokrácia.

Ha Kína tüsszent... - a vírusjárvány hatása a világ gazdaságára

Publikálás dátuma
2020.02.16. 14:23

Fotó: Tetsuya Kikumasa / AFP/Yomiuri
A betegség kellemetlen tüneteket okoz az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatások területén is, de ahogy a COVID-19 várhatóan nem dönti le a lábáról az emberiséget, úgy a világgazdaság sem fog padlót. Sok múlik a fertőzés lefolyásán és a nemzeti gazdaságok krónikus betegségein.
Két dolognak örülne a koronavírus biztosan, ha tudna, (de nemhogy örülni nem tud, még önálló életre sem képes, de ez legyen az ő baja, ő meg a miénk): a pániknak és a közönynek. A kettő között kell maradni, gyakran mosott kézzel, nem rettegve. A gazdaság viszont nehézkesebb rendszer, vírusjárvány miatt képtelen egy ember reakcióidejével védekezni. Ha egy német autókonszernnek van gyára Kínában - márpedig van -, amit az olcsó munkaerő és az óriási piac miatt telepített oda, akkor csak elviselni tud egy járványt, sztrájkot vagy tüntetéshullámot, megelőzni nem. A pánik viszont olyan számára, mint allergiásnak a botanikuskert. Ha a befektetők megijednek, és látványosan egyszerre akarják kimenekíteni a pénzüket a tőzsdei alapokból, akkor a túlkínálat miatt a részvények ára zuhanni kezd, ami tovább rontja az eladási pozíciókat. Az eredmény: sok pénz elbukása hamar. De miért aggódjon a kínai „vírusgazdaság” miatt egy magyar munkavállaló vagy vállalat? Kína a világ második legnagyobb gazdasága. Ez persze nem gazdagság, csak a 72. helyen áll az egy emberre számolt nemzeti össztermék (GDP) világranglistáján (9500 dollár, 2018), Magyarország is jócskán megelőzi (16 000 dollár, 54. hely,). Az éves pénztömeg azonban 1,4 milliárd állampolgárral szorozva (és Hszi-Csin-ping népköztársaságának nagy tömegű szegénységével „osztva”) hatalmas. Az ázsiai nagyhatalom nem véletlenül az USA legnagyobb hitelezője 1100 milliárd dollár körüli állampapírral. A világ egyik legdinamikusabban növekvő monstre-gazdaságának technológiai fejlettsége és felvevőpiaca is figyelemre méltó, több mint háromszor annyian lakják, mint az EU-t, és négyszer annyian, mint az Egyesült Államokat. Kína gyengélkedése Németországot, s ezen keresztül a magyar gazdaságot is azonnal meglegyinti. A németek ugyanis az ázsiai ország legnagyobb exportőrei, a magyar kivitel legnagyobb része (27 százalék) pedig a nyugat-európai ipari óriáshoz kerül. Nem véletlen a mondás: „ha Németország tüsszent, Magyarország megfázik”. És ha Kína tüsszent, netán belázasodik… E gyengélkedést már az elmúlt év derekán megérezte a német gazdaság, a koronavírus terjedése pedig a kínokat fokozza. Hogy mennyire? A 2003-as SARS-járványból nehéz kiindulni, mert a kínai GDP ma négyszer annyi, mint tizenhét éve volt. Magasabbról nagyobb lehet a zuhanás. Az egykori felső-légúti járvány is a térségből pattant ki, akkor a fejlett Hongkongból. A mostani fertőzés érthetőbb: egy átlagosan borzasztó (és a fejlett kommunista cenzúra ellenére mégis elérhető) YouTube-videó alapján a vuhani állatpiac higiénés viszonyait ínhüvelygyulladásig bírságolhatná a leglágyszívűbb ÁNTSZ-alkalmazott is. Közgazdászok mondják, minden egyszázalékos kínai növekedés-csökkenés 0,2 százalékos lassulást hoz a világban. Ez nem nagy szám, viszont aki lokálisan és időszakosan a rengések epicentrumában él és dolgozik, ő megérzi a világgazdaság egyik motorjának prüszkölését. De miért is? Kínában számos nyugat-európai multinacionális leányvállalat működik, melyek vagy helyi piacra késztermékeket, vagy kivitelere alkatrészeket gyártanak. A járvány kiindulópontjában, a 12 milliós Vuhan térségének autóipari központjában már több nagyvállalat, köztük a Volkswagen, Ford, a Honda és a Toyota is felfüggesztette a termelést, a krízis a Daimler, a General Motors, a Renault és a Hyundai termelését is érinti. (A Toyota a jövő héten újraindítja a termelést csaknem összes kínai gyárában.) Mintegy 800 ezerrel kevesebb autó készülhet el az év első három hónapjában: az ország gyáraiból évente 20 milliónál is több jármű fut ki. Miután a magyarországi autógyártásban mintegy 700 cég érdekelt - a feldolgozó-ipari foglalkoztatottak 12 százalékát adva - nem nehéz belátni, hogy egy kínai tüsszentés gyorsan válhat magyar megfázássá. Az autógyárak mellett kapaszkodhatnak az okostelefonok piacának szereplői is: a világ legnagyobb chipbeszállítója is a termelés jelentős visszaesésével számol. A beszállításakadozást már az Apple is jelezte. Innen néhány lépésben – ha nem is a matt – de akár a magyarországi készlethiány is bekövetkezhet, és nemcsak az okostelefonok színválasztéka lesz szürkébb, de az eladáscsökkenés miatt a foglalkoztatás is fekete napokat élhet. De ez a pesszimista forgatókönyv. Olyan, mint Eric Toner közgazdászé, aki szerint a kínai hatóságok nem tudják megfékezni a koronavírus terjedését, így a járvány egy korábbi modellezése szerint akár 65 millió embert is megölhet világszerte. A pánikkeltésre alkalmas váteszt kritikusai szerint ha nem is közönnyel, de távolságtartással és gyakori kézmosással érdemes hallgatni. 

Lemondott utak, rugalmas szervezők

A világgazdaság éves eredményének 10-11 százalékát kitevő turizmus évek óta nagyobb ütemben bőül, mint a globális GDP. Minden tizedik munkavállaló, mintegy 300 millió ember dolgozik az ágazatban. „A turizmust érzékenyen érintik a különböző természeti csapások, járványok, valamint politikai események – legyen szó akár sztrájkról, tüntetésről vagy terrorcselekményről –, de általában csak rövid ideig” – mondta Bakó Balázs, a Magyar Utazási Irodák Országos Szövetségének (MUISZ) szóvivője. „Ezt láttuk a New York-i ikertornyok elleni 2001. szeptember 11-i merénylet és a Hongkongból kiinduló 2003-as SARS-járvány után is.” A szakember szerint korai volna a koronavírus kedvezőtlen hatását számokban mérni, de az már látszik, hogy a Kínába utazó és az onnan kiinduló turizmus visszaesett. Az ázsiai ország 1,4 milliárdos lakosságának mintegy tizede rendelkezik útlevéllel, s e potenciális utazóközönségből a járvány megjelenése előtt erre az évre 100 millió utazót prognosztizáltak. „A kínai állampolgárok elsődleges a nyugat-európai országok a célpontjai, de önálló vagy kombinált utazással előszeretettel látogatják a Bécs-Prága-Budapest háromszöget is. Magyarországra évente mintegy 180 ezer kínai turista érkezik, ez 2017-ben 371 ezer, 2018-ban 421 ezer vendégéjszakát jelentett, idén félmillió körülivel lehetne számolni. Az ázsiai ország ezzel a 14. helyen áll a Magyarországra látogatók nemzeti rangsorában” mondta Bakó Balázs. A visszaesést enyhítheti, hogy a ki- és beutazás szezonja Kínában is áprilisban kezdődik csak. „Márciusra a legtöbben lemondták az utakat, amit a vírustól való félelmen túl a turisztikai látványosságok időszakos zárva tartása is megmagyaráz. Jelenleg nem látogatható sem a Tiltott város, sem a kínai nagy fal”, mondta a MUISZ szóvivője. A hazai utazásszervezők a szerződött felvételekhez képest rugalmasan kezelik a lemondásokat, s ez a kinti szolgáltatók és a légitársaságok megértésének is köszönhető. Az áprilisra-májusra tervezett utakra a kivárás jellemző. A híradásokból ismerhető karanténok miatt némi csökkenés tapasztalható a tengerjáró hajókra tervezett utak iránt, hiszen ilyenkor sok ezer ember tölti az idejét egy ugyan meglehetősen nagy, de mégis csak zárt területen. A repülőtereken és hajótársaságoknál bevezetett óvintézkedések azonban valamelyest oldják a hajóutaktól való tartózkodást.  
Szerző