A Netflix egy fantom - interjú Liszka Tamással

Nyílt pályázaton szerezte meg a Budapest Film Zrt. vezérigazgatói posztját Liszka Tamás. A szakembernek új tervei között szerepel a fővárosi kertmozi kultúra újjáélesztése és a jelenlegi art-hálózat bővítése.

Tíz pályázatot nyújtottak be a Budapest Film igazgatói posztjára, köztük „nagy nevek” is. Mivel tudott a legjobb lenni?

Biztosan nagy verseny volt, amit én hallottam, hogy a beadott pályázati anyag és a szóbeli elbeszélgetés után a szakmai döntőbizottság egyhangúan engem tett a lista élére. A programom fontos része volt, hogy leírtam, hogy az eddigi életem milyen módon kötődik a mozis szakmához: eddigi húsz éves karrierem visszatekintve olyan, mintha folyamatos felkészülés lett volna erre a pozícióra. Gondolok itt az egyetemi tanulmányaimra, Millenárisban üzemeltetett kertmozira, a Szimplára, melyet úgy építettünk meg, hogy ott eleve vetíteni lehessen, vagy éppenséggel a tizennyolc éves Anilogue nemzetközi filmfesztiválra. Kipróbáltam magam a forgalmazásban is hazai és nemzetközi szinten. Például a Gauder Áron rendezte Nyócker!-t mi fesztiváloztattuk és sok országba el is adtuk. Filmgyártási tapasztalataim is vannak producerként. Egész életemben mozikat akartam alapítani, és néhányat sikerült is. A nagy mozibezárások idején próbálkoztunk a régi mozik újjáélesztésével, mint az Átrium vagy a Broadway, de nem adtak nekünk erre lehetőséget.

Az Átrium és a Broadway Budapest Film tulajdonú mozi volt. Most pedig ön ül a vezetői székben. Nem tartja sorsszerűnek?

Mára összesen hat mozija maradt a cégnek. Van sok mozi a városban, de csak ez a néhány az, amely közvetlenül a budapestieké: ha itt laksz, akkor lényegében részvényese vagy ennek a hat mozinak. És ha már sorsszerűség: tavaly októberben elvállaltam a Finn Filmnapok feliratozási munkálatait, így az első hetem úgy telt a Budapest Filmnél, hogy reggel nyolctól este hatig vezérigazgató voltam, majd ezután lementem a Toldi gépházába, hogy a filmek feliratait a vászon alá vetítsem.

A Tarlós István-érában két nagy veszteség érte a fővárosi mozikultúrát: az Odeon átalakult jazz-klubbá, illetve megszűnt az Örökmozgó – ergo Budapest azon kevés európai városok egyike, ahol nincs filmmúzeum.

Évtizedeken keresztül mentek a mozieladások – olyan ez, mint a családi ezüst elkótyavetyélése. A Fővárosi Moziüzemeltetési Vállalat annak idején kétszázhúsz vetítőhelyet üzemeltetett, most van hat. Máig sem értem, hogy például a Mammut mozit minek kellett eladni. Ráadásul ezzel együtt még néhány évvel ezelőtt is több százmilliós mínuszok voltak a Budapest Filmnél. Az előző igazgató, Óvári Gyula nagy eredménye volt, hogy a céget anyagilag stabilizálta. Az Örökmozgó pedig legalább megtartotta az art-mozi funkciót. Nem mellékesen: az elsők között gratulált nekem Ráduly György, a Magyar Nemzeti Filmarchívum igazgatója, vele biztosan együtt fogunk működni, mert számomra példaértékű, ahogy gondozza a magyar filmörökséget. Tehát ha úgy alakul, Gyurival ki fogjuk találni, hogyan tudjuk egymást segíteni egy esetleges új, budapesti filmmúzeum létrehozásának az ügyében.

Tehát új mozit, mozikat szeretne nyitni?

Mindenképpen, ez a programom egyik része. Ezen a nyáron Budapesten pop-up kertmozikat fogunk nyitni, hogy ahol csak lehet, újraélesszük ezt az igazi fővárosi hagyományt. Ahány emberünk, ahány mozdítható gépünk van, mindent kiviszünk, vagy ha kell, bérlünk technikát. Olyan konstrukciót is el tudok képzelni, hogy megkeres minket mondjuk egy lakótelep, hogy szeretnének a házuk előtti kis közparkban, de zöldben, szabad ég alatt mozizni, mi pedig megszervezzük, hogy ez valósággá váljon.

Budapestnek régen volt kertmozi-kultúrája.

Nagyon jó lenne, ha ezt újra lehetne éleszteni. Voltaképpen ez az én válaszom a Liget-projektre.

Menni fog ez a jelenlegi kultúrharcban?

Az elmúlt két hétben nem érzékeltem semmit a kultúrharcból, mert a mozik kapuján az nem juthat át. De nyáron sok minden elválik, hiszen a fideszes és az ellenzéki kerületek polgármestereit egyaránt meg fogom keresni a kertmozis ötletemmel.

A Művész moziban múzeumként működik az egykori Odeon-téka. Ezt nem akarja újra nyitni?

A DVD, mint minden technikai hordozó, halandó formátum. Miképpen a VHS is, nem látok különbséget köztük. Nagyon sokat jártam tékába én is, de mint üzleti modell ma már nem működőképes. Sok embernek az élete volt az Odeon, de megértették, hogy a műfajnak vége. Mármint az optikai hordozónak, ma már gombnyomással otthon tékázunk valamelyik streaming szolgáltatónál. A filmkincs fölött viszont nem járt el az idő. Teljesen mindegy, milyen eszközökkel juttatjuk el a filmkultúrát a nézőkhöz, amíg az közösségi élmény. Nem véletlen, hogy a mozi soha nem halt meg teljesen. Más együtt nevetni egy filmen több emberrel, mint egyedül.

Ha már szóba hozta a streaminget: tavaly decemberben a Netflix elfoglalta a Budapest Film mozijait és a magyar adófizetők pénzéből készült Valan épp emiatt került le a műsorról.

A Valan forgalmazója és a Netflix magyarországi technikai terjesztője ugyanaz a cég, ez az ő döntésük volt. Amúgy az az igény, hogy a Netflix moziban, nagy vásznon akarja megmutatni a filmjeit, tulajdonképpen jó dolog. Hátha ők is tanulnak belőle valamit.

Franciaországban a Netflix filmek nem kerülhetnek moziba. Pláne a francia filmek helyére.

A francia filmpolitika fejlettebb és erősebb a magyarnál, mi sokkal jobban ki vagyunk szolgáltatva a piaci viszonyoknak, ezekhez alkalmazkodnunk kell. Mivel a Budapest Film a 3200 mozit tömörítő Europa Cinemas tagja, ha a jövőben lesz bármilyen szkander, állok elébe, ám a Netflix amúgy nekem egyelőre teljesen megfoghatatlan cég, mint egy fantom. Még nem találkoztam olyan emberrel Magyarországon, akiknek a névjegyén a Netflix neve állna.

A Budapest Filmre elsősorban artmozi szereplőként gondolunk: a hálózat tagjai nagyon jól mennek. A multiplexként működő Corvin mozi kihasználtsága azonban tizenöt százalék alatt van, ami nagyon kevés.

Abban egyetértés van a cégben, hogy a Corvin karaktere nincs igazán kitalálva. Éppen emiatt óriási lehetőség is van benne. Minden egyes fejlesztés, még akár egy átfestés is az éves költségvetést terheli, így komoly, stratégiai terveket kell készíteni a mozi jövőjével kapcsolatosan. Nagy és szép feladat.

Egyik elődje fejében megfordult, hogy eladják.

De jó, hogy ez nem sikerült. Sosem fogok mozit bezárni vagy eladni, amíg én vagyok a Budapest Film vezérigazgatója.

Tanít a Metropolitan Egyetemen, kutat a Színház és Filmművészeti Egyetem Doktori Iskolájában, az Anilogue animációs fesztivál igazgatója és immár a Budapest Filmé. Nem bosszantja, hogy egy nap csak huszonnégy órából áll?

Bevallom, kicsit bosszant! ... Mindazonáltal, miután az esélytelenek nyugalmával adtam be a pályázatomat, nagyon kellemesen meglepődtem, hogy végül én kaptam meg a megbízatást. A Budapest Film óriási felelősség, muszáj lesz visszafognom az egyéb tevékenységeimet. A Metropolitanen megtartom az óráimat a tavaszi szemeszterben, mert felelőtlenség lenne az egyetemmel, a kollégákkal és a diákokkal szemben, ha a félév elején bedobnám a törülközőt. Az Anilogue fesztivált sem hiszem, hogy valaha el tudnám engedni.

Az Anilogue független fesztivál, a Budapest Film fővárosi pozíció. Összeegyeztethető ez?

Igen, mert a fesztivál az állami fenntartású Uránia Nemzeti Filmszínházban zajlik, amely nem a Budapest Film intézménye. Így nem is fordulhat elő, hogy egy szerződésen mindkét fél esetében én lennék az aláíró. Soha nem lesz ilyen szituáció.

A Budapest Film fénykorában sokkal több mozit üzemeltetett, illetve vezető művészfilmes forgalmazó is volt. Tervez visszatérést a terjesztéshez?

A forgalmazói részleg önálló cég volt, a Budapest Film Kft. – én most a Zrt.-t vezetem, amely a mozi üzemeltetésért felel. 2009-ben a Kft.-t eladták, ám a Zrt. tavaly két filmet is forgalmazott, Tóth Barnabás Akik maradtak című művét például. Első körben át kell gondolnom a cég jelenlegi működését, és felmérnem a lehetőségeket. Jelen pillanatban a cégben nincs dedikált forgalmazói csapat, de az év második felében a lehető legjobb szakembereket szeretném idehívni, hogy 2021-től nagyon erős filmeket, átgondoltan, felkészülten tudjunk forgalmazni. Annyit már most kijelenthetek: sokkal jobb idők jönnek majd az animációs műfajú alkotásokra a Budapest Filmnél, mint eddig. Mindemellett kiemelt figyelmet fordítunk a magyar premierekre. Mert ha már van egy közös, hazai mozihálózatunk, akkor használjuk is ki – végül is nekünk, budapestieknek a Nagykörút a Grand Boulevard, és az Oktogon a Place Pigalle.