Előfizetés

Még működik az FKF

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.02.17. 07:00
Képünk illusztráció
Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Miközben a fővárosi szemétszállításért felelős FKF még mindig nem jutott hozzá a területén beszedett tavalyi díjak több mint harmadához, a szolgáltatás változatlanul fennakadásmentes.
A Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Nonprofit Zrt. és az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. között a tárgyalások jelenleg is élénken zajlanak és építő szellemben haladnak - közölte megkeresésünkre a fővárosi hulladékszállító annak kapcsán, hogy lapunknak Mártha Imre felügyelőbizottsági elnök január végén azt nyilatkozta: az FKF kasszája változatlanul üres, az utolsó tartalékok február elejéig-közepéig tartanak ki. A jelek szerint tehát mostanra, február közepére is maradtak a fővárosi cégnél tartalékok. Amiként arról korábban beszámoltunk, az állami NHKV - közkeletű nevén kukaholding - feladata lenne az országosan beszedett szemétdíjakat a hulladékszállítást változatlanul végző térségi önkormányzati cégeknek visszajuttatni. A négy éve bevezetett rendszer máig akadozik: az NHKV kiszámíthatatlanul fizet, belső elszámolása kirívóan kusza. Az Orbán-kabinet ugyanakkor ahelyett, hogy visszaállítaná a helyi kukacégek csekkbeszedési jogát, a költségvetésből évente tízmilliárdokat utal az általános elégedetlenség által övezett, feleslegesnek tartott, átláthatatlan gazdálkodású kukaholding úgymond fenntartására. A tavaly októberben megválasztott Karácsony Gergely főpolgármester azóta is számtalan alkalommal kifogásolta e felállást. Már november elején hangot adott abbéli szándékának, hogy a fővárost "kiléptesse" a kukaholdingból. Az ehhez elengedhetetlenül szükséges kormányhozzájárulás és törvénymódosítás ugyanakkor mindeddig nem született meg. Január elején pedig Vásárhelyi Tibor, a kukaholding vezérigazgatója egy levélben jelezte, lejárt a két cég közötti, 2016-os szerződés, így az NHKV már nem tartozik a fővárosban tavaly beszedett közel harmincmilliárdnyi kukadíj mintegy harmadával, körülbelül tízmilliárd forinttal. Mivel ez a fővárosi szemétszállítás azonnali megbénulásával fenyegetett, Karácsony Gergely közbenjárása révén január második felében az illetékes innovációs miniszter a két fél közötti elszámolási képleten módosítva lehetővé tette a tavalyi elmaradás kifizetését. Ezután néhány nappal az FKF ki is állította a számlát az NHKV-nak. Pontosabban kettőt: ezek Indexen megjelent másolatai szerint 8,7, illetve 3,4 milliárdról. Fizetési határidőként egy hónappal későbbi, február 21-i időpontot jelöltek meg. Ez egy héttel meghaladta a felügyelőbizottsági elnök által akkor említett legvégső időpontot. Eme ellentmondásokat mostani, írásos érdeklődésünkre se oldották fel teljeskörűen. Azt, hogy máig mégse fogytak ki tartalékaikból, az FKF azzal indokolta, hogy "az elmúlt hónapok során időközönként történtek részteljesítések". Ezek mértékét, illetve viszonyukat a megjelenített két számlához, nem részletezték. Ugyanakkor hozzátették: a decemberben rendkívüli módon megszigorított gazdálkodás eredményeként a társaság napi üzletmenete, így többek között a folyamatos hulladékszállítás biztosított. Arról, hogy akkor végül is meddig tartanak ki a fővárosi szemétszállítás tartalékai, illetve milyen remény mutatkozik a tavalyi év után az NHKV-tól követelt több mint 12 milliárd forintra, nem nyilatkoztak. Úgyszintén nem tudhattuk meg, hogy állnak a tárgyalások a 2018-as, a kormányfő és a főpolgármester által is érvényesnek tekintett Orbán-Tarlós-megállapodásba foglalt vállalásról, miszerint a két fél a negyedévesről áttér a havi elszámolásra. A Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatóságán lapunkat szintén biztosították afelől, hogy zajlanak a tárgyalások. Minden fél abban érdekelt, hogy a fizetési határidőig ki legyenek fizetve az FKF benyújtott számlái. Budapesten a szemét elszállítása folyamatos, nincsen fennakadás a szolgáltatásban - rögzítette megkeresésünkre a Városháza.

Klímahitelt vesz fel a kormány

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.02.16. 19:47

Fotó: Gansstock
Leginkább a korábban már napvilágra került, a vasárnapi évértékelőre némiképp összegereblyézett kormányelképzelésekből állt a kormányfő "klímavédelmi akcióterve".
Saját kormányzása hosszas dicsérete után a legnagyobb kihívások között elsőként az éghajlatot említette, amiben sopánkodás helyett cselekvést sürgetett. A klíma- és természetvédelem keresztényi és hazafias kötelességünk - szögezte le, sopánkodva ama, viszonylag kevesek által képviselt álláspont miatt, hogy a klímavédelem ellen kevesebb gyerek vállalásával kellene küzdeni. Mindenesetre a kormány, immár a tettek mezején, zöld államkötvényt bocsát ki. Az így befolyó pénzt csak klímavédelemre költhetik. Varga Mihály pénzügyminiszter amúgy tavaly decemberben már bejelentett egy jenben és jüanban kiadott, tesztjellegű zöld devizakötvényt. Orbán Viktor - kissé népszerű fordulattal - azt is közölte, az hogy állam minden újszülött után ültet 10, összesen tehát évi egymillió fát. Ezzel 2030-ra az ország 27 százalékát borítaná erdő. A jelenlegi arány amúgy 22-23 százalék. Az Agrárminisztérium tavaly novemberben éppenséggel kétmillió facsemete és száz tonna makk elültetését jelentette be, rögtön tehát kétszeresen túlteljesítve a tervet. Bár Orbán Viktor nem említette, a kis- és középvállalkozásoknak megújulóenergia-telepítésre nyújtandó 32 milliárdos segítség minden bizonnyal uniós támogatás. Legalábbis ilyen EU-programok jelenleg is futnak. "Akciótervéből" változatlanul fájón kimaradt a lakosság támogatása, miközben erre legalábbis százmilliárdos, elkülönített keret áll rendelkezésükre. Az egyszer használatos műanyagok betiltása újdonságként hat: az ilyen zacskók, étkezési eszközök, fülpiszkálók és léggömbpálcikák betiltását két éve a kormány arra hivatkozva vetette el, hogy ez még nem uniós kötelezettség. Igaz, 2021-től már az. Július 1-vel megkezdik az illegális hulladéklerakók felszámolását, illetve megszervezik az üveg-, műanyag- és fémpalackok visszaváltását is - közölte a kormányfő. (Ezek hosszú távú fenntarthatósága legalábbis kérdéses.) Az elektromos autók támogatásának bejelentése szintén kissé foghíjas, hisz a kormány jelenleg is támogatja - másfélmillióval - az ilyen járművek vásárlását. Az ország 2050-es teljes, illetve az áramtermelés 90 százalékának 2030-as szén-dioxid-mentesítése, a naperőművek tíz év alatti meghatszorozása, az elektromos buszok támogatása és a folyók hulladékmentesítése már korábban bejelentett tervek.

Ha Kína tüsszent... - a vírusjárvány hatása a világ gazdaságára

Balassa Tamás
Publikálás dátuma
2020.02.16. 14:23

Fotó: Tetsuya Kikumasa / AFP/Yomiuri
A betegség kellemetlen tüneteket okoz az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatások területén is, de ahogy a COVID-19 várhatóan nem dönti le a lábáról az emberiséget, úgy a világgazdaság sem fog padlót. Sok múlik a fertőzés lefolyásán és a nemzeti gazdaságok krónikus betegségein.
Két dolognak örülne a koronavírus biztosan, ha tudna, (de nemhogy örülni nem tud, még önálló életre sem képes, de ez legyen az ő baja, ő meg a miénk): a pániknak és a közönynek. A kettő között kell maradni, gyakran mosott kézzel, nem rettegve. A gazdaság viszont nehézkesebb rendszer, vírusjárvány miatt képtelen egy ember reakcióidejével védekezni. Ha egy német autókonszernnek van gyára Kínában - márpedig van -, amit az olcsó munkaerő és az óriási piac miatt telepített oda, akkor csak elviselni tud egy járványt, sztrájkot vagy tüntetéshullámot, megelőzni nem. A pánik viszont olyan számára, mint allergiásnak a botanikuskert. Ha a befektetők megijednek, és látványosan egyszerre akarják kimenekíteni a pénzüket a tőzsdei alapokból, akkor a túlkínálat miatt a részvények ára zuhanni kezd, ami tovább rontja az eladási pozíciókat. Az eredmény: sok pénz elbukása hamar. De miért aggódjon a kínai „vírusgazdaság” miatt egy magyar munkavállaló vagy vállalat? Kína a világ második legnagyobb gazdasága. Ez persze nem gazdagság, csak a 72. helyen áll az egy emberre számolt nemzeti össztermék (GDP) világranglistáján (9500 dollár, 2018), Magyarország is jócskán megelőzi (16 000 dollár, 54. hely,). Az éves pénztömeg azonban 1,4 milliárd állampolgárral szorozva (és Hszi-Csin-ping népköztársaságának nagy tömegű szegénységével „osztva”) hatalmas. Az ázsiai nagyhatalom nem véletlenül az USA legnagyobb hitelezője 1100 milliárd dollár körüli állampapírral. A világ egyik legdinamikusabban növekvő monstre-gazdaságának technológiai fejlettsége és felvevőpiaca is figyelemre méltó, több mint háromszor annyian lakják, mint az EU-t, és négyszer annyian, mint az Egyesült Államokat. Kína gyengélkedése Németországot, s ezen keresztül a magyar gazdaságot is azonnal meglegyinti. A németek ugyanis az ázsiai ország legnagyobb exportőrei, a magyar kivitel legnagyobb része (27 százalék) pedig a nyugat-európai ipari óriáshoz kerül. Nem véletlen a mondás: „ha Németország tüsszent, Magyarország megfázik”. És ha Kína tüsszent, netán belázasodik… E gyengélkedést már az elmúlt év derekán megérezte a német gazdaság, a koronavírus terjedése pedig a kínokat fokozza. Hogy mennyire? A 2003-as SARS-járványból nehéz kiindulni, mert a kínai GDP ma négyszer annyi, mint tizenhét éve volt. Magasabbról nagyobb lehet a zuhanás. Az egykori felső-légúti járvány is a térségből pattant ki, akkor a fejlett Hongkongból. A mostani fertőzés érthetőbb: egy átlagosan borzasztó (és a fejlett kommunista cenzúra ellenére mégis elérhető) YouTube-videó alapján a vuhani állatpiac higiénés viszonyait ínhüvelygyulladásig bírságolhatná a leglágyszívűbb ÁNTSZ-alkalmazott is. Közgazdászok mondják, minden egyszázalékos kínai növekedés-csökkenés 0,2 százalékos lassulást hoz a világban. Ez nem nagy szám, viszont aki lokálisan és időszakosan a rengések epicentrumában él és dolgozik, ő megérzi a világgazdaság egyik motorjának prüszkölését. De miért is? Kínában számos nyugat-európai multinacionális leányvállalat működik, melyek vagy helyi piacra késztermékeket, vagy kivitelere alkatrészeket gyártanak. A járvány kiindulópontjában, a 12 milliós Vuhan térségének autóipari központjában már több nagyvállalat, köztük a Volkswagen, Ford, a Honda és a Toyota is felfüggesztette a termelést, a krízis a Daimler, a General Motors, a Renault és a Hyundai termelését is érinti. (A Toyota a jövő héten újraindítja a termelést csaknem összes kínai gyárában.) Mintegy 800 ezerrel kevesebb autó készülhet el az év első három hónapjában: az ország gyáraiból évente 20 milliónál is több jármű fut ki. Miután a magyarországi autógyártásban mintegy 700 cég érdekelt - a feldolgozó-ipari foglalkoztatottak 12 százalékát adva - nem nehéz belátni, hogy egy kínai tüsszentés gyorsan válhat magyar megfázássá. Az autógyárak mellett kapaszkodhatnak az okostelefonok piacának szereplői is: a világ legnagyobb chipbeszállítója is a termelés jelentős visszaesésével számol. A beszállításakadozást már az Apple is jelezte. Innen néhány lépésben – ha nem is a matt – de akár a magyarországi készlethiány is bekövetkezhet, és nemcsak az okostelefonok színválasztéka lesz szürkébb, de az eladáscsökkenés miatt a foglalkoztatás is fekete napokat élhet. De ez a pesszimista forgatókönyv. Olyan, mint Eric Toner közgazdászé, aki szerint a kínai hatóságok nem tudják megfékezni a koronavírus terjedését, így a járvány egy korábbi modellezése szerint akár 65 millió embert is megölhet világszerte. A pánikkeltésre alkalmas váteszt kritikusai szerint ha nem is közönnyel, de távolságtartással és gyakori kézmosással érdemes hallgatni. 

Lemondott utak, rugalmas szervezők

A világgazdaság éves eredményének 10-11 százalékát kitevő turizmus évek óta nagyobb ütemben bőül, mint a globális GDP. Minden tizedik munkavállaló, mintegy 300 millió ember dolgozik az ágazatban. „A turizmust érzékenyen érintik a különböző természeti csapások, járványok, valamint politikai események – legyen szó akár sztrájkról, tüntetésről vagy terrorcselekményről –, de általában csak rövid ideig” – mondta Bakó Balázs, a Magyar Utazási Irodák Országos Szövetségének (MUISZ) szóvivője. „Ezt láttuk a New York-i ikertornyok elleni 2001. szeptember 11-i merénylet és a Hongkongból kiinduló 2003-as SARS-járvány után is.” A szakember szerint korai volna a koronavírus kedvezőtlen hatását számokban mérni, de az már látszik, hogy a Kínába utazó és az onnan kiinduló turizmus visszaesett. Az ázsiai ország 1,4 milliárdos lakosságának mintegy tizede rendelkezik útlevéllel, s e potenciális utazóközönségből a járvány megjelenése előtt erre az évre 100 millió utazót prognosztizáltak. „A kínai állampolgárok elsődleges a nyugat-európai országok a célpontjai, de önálló vagy kombinált utazással előszeretettel látogatják a Bécs-Prága-Budapest háromszöget is. Magyarországra évente mintegy 180 ezer kínai turista érkezik, ez 2017-ben 371 ezer, 2018-ban 421 ezer vendégéjszakát jelentett, idén félmillió körülivel lehetne számolni. Az ázsiai ország ezzel a 14. helyen áll a Magyarországra látogatók nemzeti rangsorában” mondta Bakó Balázs. A visszaesést enyhítheti, hogy a ki- és beutazás szezonja Kínában is áprilisban kezdődik csak. „Márciusra a legtöbben lemondták az utakat, amit a vírustól való félelmen túl a turisztikai látványosságok időszakos zárva tartása is megmagyaráz. Jelenleg nem látogatható sem a Tiltott város, sem a kínai nagy fal”, mondta a MUISZ szóvivője. A hazai utazásszervezők a szerződött felvételekhez képest rugalmasan kezelik a lemondásokat, s ez a kinti szolgáltatók és a légitársaságok megértésének is köszönhető. Az áprilisra-májusra tervezett utakra a kivárás jellemző. A híradásokból ismerhető karanténok miatt némi csökkenés tapasztalható a tengerjáró hajókra tervezett utak iránt, hiszen ilyenkor sok ezer ember tölti az idejét egy ugyan meglehetősen nagy, de mégis csak zárt területen. A repülőtereken és hajótársaságoknál bevezetett óvintézkedések azonban valamelyest oldják a hajóutaktól való tartózkodást.