Kivonult az ellenzék az Országgyűlésből

Publikálás dátuma
2020.02.17. 16:33

Fotó: Ladjányszki Máté / Népszava
Még a héten szavazhatnak sürgősséggel a börtönkártérítések kifizetéséről, az ellenzék szerint ez rombolja a parlamentarizmust, nem Hadházy Ákos akciói.
Az interpellációk idejére minden ellenzéki frakció kivonult az Országgyűlésből, így csak a kormánypárti képviselők kérdezhették saját minisztereiket. Az ok, mint közös sajtótájékoztatójukon bejelentették, az úgynevezett „szájzártörvény” volt. Hétfőn léptek hatályba a parlamenti ülésezésre vonatkozó új szabályok, ezek drasztikus szigorításokat tartalmaznak, az ülést levezető elnök saját határozatával akár 60 napra is kitilthatja, vagy akár hathavi illetményének megvonásával büntetheti azt a képviselőt, aki szerinte súlyosan megzavarta az ülés menetét. Kövér László rögtön alkalmazta is az új szabályt, miután Hadházy Ákos független képviselő előbb egy „Stop Propaganda”, majd egy „A miniszterelnöknek a majorságát” feliratú táblát lógatott be az elnöki pulpitus fölé. A sajtótájékoztatón Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője bejelentette, hogy az ellenzéki pártok a jogszabály miatt az Alkotmánybírósághoz fordulnak, mivel szerintük ez több ponton sérti az alaptörvényt: a szankciók aránytalanok, nincs valódi fellebbezési lehetőség és a jogbiztonság elve is sérül, hiszen gumiparagrafus született, a levezető elnök saját mérlegelése alapján dönt, mit tekint az ülések súlyos megzavarásának. Arató Gergely a DK részéről azt mondta, valójában nem az ellenzék tiltakozó akciói, hanem a Fidesz rombolja sorozatosan a törvényhozás tekintélyét, például akkor, amikor hétfőn küldenek ki egy törvénytervezetet, amiről még a héten végszavazást is akarnak tartani – utalva ezzel Varga Judit igazságügyi miniszter bejelentésére, miszerint sürgősséggel akarják elfogadni a börtönkártérítések felfüggesztéséről szóló határozatot.

Haladéktalanul leállítaná az elítélteknek járó kártérítések kifizetését a kormány

Publikálás dátuma
2020.02.17. 16:25
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
A nap folyamán az „igazságtalan gyakorlatnak” véget vető törvényjavaslatot nyújtanak be a parlamentnek – mondta az igazságügyi miniszter.
A kormány haladéktalanul kezdeményezi a börtönviszonyok miatt az elítéltek javára megítélt kártalanítások kifizetésének leállítását – jelentette be az igazságügyi miniszter hétfőn sajtótájékoztatón, Budapesten. Varga Judit az MTI tudósítása szerint azt mondta, a nap folyamán az „igazságtalan gyakorlatnak” véget vető törvényjavaslatot nyújtanak be a parlamentnek, sürgősséggel. Hozzátette: a sürgősségi eljárás miatt a kormányoldal kéri az ellenzék támogatását az Országgyűlésben. A javaslat szerint addig függesztenék fel a kifizetéseket, amíg újra nem szabályozzák a börtönviszonyok miatti kártalanítást. Ehhez a társadalom támogatása szükséges, ezért az új szabályozás a nemzeti konzultáció után, annak megfelelően születik majd meg – mondta a miniszter.
Szerző
Frissítve: 2020.02.17. 16:42

Helsinki Bizottság: Magyarország komoly lemaradásban van a strasbourgi ítéletek végrehajtásában

Publikálás dátuma
2020.02.17. 16:19

Fotó: FREDERICK FLORIN / AFP
Az Európa Tanács 47 tagállama közül csak Azerbajdzsán és Oroszország áll rosszabbul, mint mi.
A strasbourgi bíróság „elvi jelentőségű ítéleteinek” 74 százalékát nem hajtotta még végre Magyarország – írta közleményében a Magyar Helsinki Bizottság. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) nyilvános adatait felhasználva az EIN épített adatbázist és működtet honlapot a strasbourgi ítéletek végrehajtásáról. A szervezet hétfőn publikálta az Európa Tanács (ET) összes tagállamára lebontva, hogy milyen arányban hajtották végre az utóbbi tíz év ún. „elvi jelentőségű ítéleteit”. A strasbourgi bíróság ilyeneknek tekinti az azokban a perekben meghozott döntéseit, amelyek rendszerszintű problémákat tárnak fel, és az államnak intézkednie kell ahhoz, hogy hasonló jogsértések ne fordulhassanak elő. Magyarország esetében az utóbbi tíz évben 57 ilyen ítélet született, ebből mindössze 15 tekinthető végrehajtottnak, 42 pedig nem. Ez a 74 százalékos arány feltűnően rossznak számít nem csak az ET összes tagállamának 43 százalékos átlagához képest, hanem térségünk többi országával összevetve is, ugyanis – mint írták – a visegrádi négyek közül a lengyel „hátralék” 35, a szlovák 23, míg a cseh mindössze 3 százalékos. De a szerb és a román állam is sokkal jobban áll a teljesítésben (22 és 44 százalék), mint a magyar. A miénkhez hasonlóan siralmas képet mutat a török és ukrán helyzet (63 és 67 százalék), és csak az orosz meg azeri pocsékabb (89 és 95 százalék), mint a magyar. „Ez a kirívó lemaradás nem azt jelenti, hogy a magyar állam ne fizetné ki a panaszosoknak az EJEB általa megítélt kártérítéseket (»igazságos elégtételt«), hanem azt, hogy nem teszi meg azt, ami orvosolná az általánosabb problémát. Az államnak ugyanis azt is biztosítania kell, hogy hasonló sérelem később másokat már ne érhessen. Ezért szükséges lehet például jogszabályokat módosítani, a bírósági ítélkezési gyakorlatot felülvizsgálni, képzéseket indítani vagy éppen javítani a börtönkörülményeken” – hangsúlyozta a Magyar Helsinki Bizottság.
Szerző