Zöld utat kapott a Google-adó Spanyolországban

Publikálás dátuma
2020.02.18. 18:02

Fotó: ALAIN JOCARD / AFP or licensors
986 millió euró éves bevételt remél a spanyol kormány a náluk is milliós bevételt termelő tech-cégek megadóztatásától, és még 850 milliót a részvény-kereskedelemre kivetett adótól.
Technológiai nagyvállalatok meghatározott digitális szolgáltatásainak megadóztatásáról szóló javaslatot fogadott el a spanyol kormány keddi ülésén Madridban. Ha az indítványt a parlament elfogadja, a világszerte Google-adó néven ismert közteher
mértéke Spanyolországban 3 százalék lesz, és a világszinten 750 millió euró, belföldön pedig 3 millió euró éves bevételt meghaladó cégeket fogja érinteni. Ilyen például az Apple, az Amazon és a Facebook.

Az intézkedéstől 986 millió euró éves bevételt remél a spanyol kormány, amely 2020 decemberétől javasolja az új adónem bevezetését, hogy időt biztosítson a felkészülésre a cégeknek, valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamainak is egy esetleges közös digitális adó elfogadására. Amennyiben létrejönne egy ilyen megállapodás, Spanyolország ehhez igazítaná belső szabályozását - mondta María Jesús Montero pénzügyminiszter sajtótájékoztatóján. Bejelentette:
a kormány elfogadta a Tobin-adó néven közismert pénzügyi tranzakciós adó bevezetését is.

Ez utóbbi az 1 milliárd eurót meghaladó piaci értékű cégek részvény-kereskedelme után várna el 0,2 százalékos hozzájárulást a költségvetéshez. Az intézkedéstől várt éves költségvetési bevétel a kabinet becslése szerint 850 millió euró. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy
a gazdasági válság idején a pénzügyi szektor jelentős állami anyagi segítséget kapott, amiért most "erőteljesebben" járulhat hozzá a közszolgáltatások fenntartásához.

Hozzátette: a baloldali koalíciós kormány egy igazságosabb adórendszer kialakítására törekszik, amely illeszkedik az új gazdasági realitásokhoz.

Március 17-én kezdődik az izraeli kormányfő elleni per

Publikálás dátuma
2020.02.18. 17:12
Benjámin Netanjahu
Fotó: GALI TIBBON / AFP
A Benjámin Netanjahu elleni vádiratot három héttel ezelőtt nyújtotta be az ügyészség.
A jeruzsálemi körzeti bíróság bejelentette kedden, hogy március 17-én, két héttel a parlamenti választások után kezdődik meg Benjámin Netanjahu ügyvivő miniszterelnök korrupciós pere. Az első napon a vádlottaknak a bíróságon meg kell majd hallgatniuk a vádirat fölolvasását – Netanjahu mellett két másik vádlott, Arnon Mózesz és Saul Elovics is jelen lesz –, de elvileg a vádlottak kérhetik távollétük engedélyezését – jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, a ynet. A bíró a vádirat felolvasásával nyitja meg a pert, amelynek során meg kell bizonyosodnia arról, hogy az alperes vagy alperesek megértik a dokumentum tartalmát. A vádlottaknak felelniük kell, hogy elismerik vagy tagadják-e a vádiratban foglalt tényeket. A vádirat felolvasása után megkezdődik a tárgyalás előtti szakasz, amelyben a felek megpróbálják csökkenteni a tárgyalás hosszát, és ezért megállapodnak a nem vitatott tényekben és dokumentumokban. Ebben a szakaszban várhatóan jelentősen csökkenni fog a tanúk listája, ugyanis Netanjahu aktáiban jelenleg 333 tanú szerepel, köztük több tucat rendőr. Ez a szakasz egy szokványos esetben is hónapokat vehet igénybe. Csak ezután kezdődik a bizonyítás fázisa, amelyben beidézik a tanúkat, köztük Gilad Erdan belbiztonsági minisztert, Zeév Elkin és Jariv Levin minisztereket, Jaír Lapid parlamenti képviselőt, valamint vádalkut kötő korábbi munkatársait, és mellettük üzletembereket, a Moszad külföldi és a Sin Bet belbiztonsági szervezet volt vezetőjét és még sok más közszereplőt. Áron Farkas, a jeruzsálemi körzeti bíróság elnöke a múlt héten bejelentette a Netanjahu-ügyeket tárgyaló bírói kar összetételét. Rebeka Fridman-Feldman lesz a grémium vezetője, helyet kapott még a testületben Móse Bar-Am és Oded Saham bíró. Fridman-Feldman tárgyalta annak idején Ehud Olmert volt miniszterelnök perét, és elítélő határozatot hozott. A Benjámin Netanjahu elleni vádiratot három héttel ezelőtt nyújtotta be az ügyészség, mindössze négy órával az után, hogy a kormányfő visszavonta a törvényhozásnak korábban benyújtott kérelmét a mentelmi jog iránt. Aviháj Mandelblit főügyész novemberben három ügyben csalással, hivatali visszaéléssel, valamint vesztegetéssel vádolta meg Netanjahut, miután a rendőrség a nyomozását követően vádirati javaslatokkal adta át neki az ügyekről készített ezres, kétezres és négyezres számú aktákat.
Szerző

Halál és reményvesztettség Szíriában

Publikálás dátuma
2020.02.18. 16:19
A harcok miatt elmenekült család Turmanin menekülttáborában
Fotó: Muhammed Said / AFP/Anadolu Agency
Már csaknem egymillióan menekültek el a hadsereg offenzívája elől, de menedék helyett embertelen körülményeket találtak.
Eufórikus hangulatú, spontán örömünnep tört ki a kormányerők uralta északnyugat-szíriai Aleppóban. Az emberek vasárnap késő este az utcákon táncoltak és énekeltek, az autósok dudáltak, katonák pedig ünneplésképpen a levegőbe lőttek – ki-ki a maga módján fejezte ki az afelett érzett örömét, hogy a hadsereg az egész környékről kiűzte a felkelőket. Mindez pedig azt jelenti, hogy végre vége szakadhat a lázadók rendszeres tüzérségi csapásainak, amelyek éveken át félelemben tartották az aleppói civileket. Néhány tucat kilométerrel arrébb, a „felszabadított” települések utcáin viszont nem volt nyoma se ünnepnek, se gyásznak, csak némaság uralkodott – szinte senki sem várta meg a bevonuló kormánycsapatokat. A fegyveres felkelők és a civilek egyaránt elmenekültek a Bassár El-Aszád elnök hadserege elől. Összepakoltak mindent, ami mozdítható, és a szomszédos Idlib tartományba indultak, ám ott is legfeljebb csak átmenetileg érezhetik magukat biztonságban. 
A felszabadítók öröme
Fotó: AFP
A szír kormánycsapatok az orosz légierő hathatós támogatásával december közepe óta Idlibben is folyamatosan nyomulnak előre, egyre nagyobb területek felett veszik át az uralmat. Offenzívájuk már elérte kitűzött célját, a rezsim ellenőrzi a Damaszkuszt Aleppóval összekötő M5-ös autópálya itteni szakaszát. Bassár El-Aszád azonban televíziós beszédben a hadműveletek folytatását helyezte kilátásba. A katonák tovább menetelnek, az emberek pedig tovább menekülnek. Félnek a kíméletlen bombázásoktól, a gyakran kórházakat, mecseteket és iskolákat érő légicsapásoktól, de rettegnek a rezsim esetleges bosszújától is, attól, hogy bebörtönzik, megkínozzák vagy megölik őket, mert az ellenzék oldalára álltak. A hadsereg idlibi offenzívája a polgárháború 2011-es kirobbanása óta nem látott méretű tömeget üldözött el. Az ENSZ becslése szerint csaknem egymillióan – többségében nők és gyerekek – kényszerültek otthonaik elhagyására. Az internetre feltöltött videók tanúsága szerint az országutakon hatalmas dugók alakultak ki, csak lépésben haladhatnak az emberektől és csomagoktól roskadozó teherautók. A menekültek azonban hiába keresnek menedéket, a tartomány északi részén már aligha találnak: a térség egy hatalmas, túlzsúfolt menekülttáborra hasonlít, sátortáborokkal és átmeneti szállásnak berendezett iskolákkal. Sok családnak egyáltalán nincs hol éjszakáznia, ahogyan fűteni sem tudnak a kemény téli hidegben. A fagy napról-napra újabb áldozatokat követel, kisgyermekek és csecsemők halnak meg. Azok sem lélegezhetnek föl, akik túlélik az éjszakát. Az ENSZ szerint már a menekültek táborait is támadások érik, Idlib infrastruktúrája pedig az összeomlása szélén áll, a kórházak lebombázása miatt járványveszély fenyegetnek. A nemzetközi segélyszervezetek túlterheltségre panaszkodnak, azt mondják, képtelenek ennyi embert ellátni.
Családok menekülnek a harcok elől
Fotó: AAREF WATAD / AFP
Az idlibi menekültek helyzete jelenleg kilátástalannak tűnik, a rezsim terjeszkedése folyamatosan a fallal lezárt török határ felé szorítja őket. Ankara viszont nem hajlandó megnyitni az átkelőket – arra hivatkozik, hogy már három és fél millió szírt fogadtak be, többet nem tudnak. Mindazonáltal Törökország legalább törekszik a válság megoldására: egyrészt az Aszád-rezsimet katonai beavatkozással fenyegetve követelik a hadműveletek leállítását, másrészt tárgyalnak Oroszországgal a korábbi tűzszüneti megállapodások helyreállításáról. A török törekvések azonban egyelőre semmilyen eredményt nem értek el.