Majdnem kétmilliárdért üzemeltetjük a Puskás Arénát

Publikálás dátuma
2020.02.19. 09:47

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Nem csak az építkezés, az üzemeltetés is jó sokba kerül.
A kormány „egyetért azzal, hogy a Puskás Arénának mint a nemzet stadionjának az üzemeltetése és működtetése zavartalanul magas szinten történjen” - derül ki a kedden közzétett határozatból, amelyet a 444 vett észre.
Az Orbán Viktor miniszterelnök nevével fémjelzett rendelet szerint 1 876 550 000 forintot, azaz majdnem 1,9 milliárd forintot csoportosítanak át az Aréna 2020-as üzemeltetésére.

Ennek felelőse a pénzügyminiszter és az emberi erőforrások minisztere. Az új stadion 190 milliárd forintból épült meg, tavaly novemberben adták át egy ünnepélyes nyitómeccsel, amelyen Uruguay válogatottja 2:1-re legyőzte Magyarországot. Előre lehetett tudni, hogy az összes többi magyar stadionhoz hasonlóan nem lehet rentábilisan üzemeltetni, így rengeteg közpénzt kell erre is fordítani.
Szerző
Frissítve: 2020.02.19. 15:05

Hibás családpolitika, fogyó népesség – Gyermekeket hozna az adócsökkentés

Publikálás dátuma
2020.02.19. 09:30
A világ húsz leggyorsabban csökkenő lélekszámú országa közé tartozik Magyarország
Fotó: JACEK SOPOTNICKI / AFP
Pazarló és nem hatékony a mostani családpolitika. A KDNP által támogatott kormánypárti kutatók is átfogó reformot sürgetnek.
Hiába kötnek több házasságot, egyre kevesebb gyerek születik Magyarországon – ezt mutatják a KSH 2019 november végéig összesített demográfiai adatai. Tavaly az év első tizenegy hónapjában másfél százalékos visszaesést mértek a születések számában az egy évvel korábbi adathoz képest, ami azt jelenti, hogy ebben az időszakban 81 341 gyermek jött világra, 1274-gyel kevesebb, mint 2018-ban. Vagyis a kormány álma: a 2,1-es termékenységi ráta eléréséről még messzebb került a valóságtól. Ez az arányszám mutatja meg, hogy egy 15-49 év közötti nő ebben az országban hány gyermeket hoz világra átlagosan. A népesség száma akkor nem csökken, ha ez a mutató 2 fölött van. A legrosszabb évben, 2011-ben olyan kevés gyerek született, hogy csak 1,23-ra jött ki a termékenységi ráta, ezen az ijesztően alacsony arányon valamennyit sikerült javítani 2018-ra, amikor 1,49-es arányszámot értünk el. A legfrissebb adatokkal az a baj, hogy nem a termékenységi ráta további növekedését mutatják, hanem éppen újabb visszaesést jeleznek: 2019-ben megint csak 1,48 volt az arányszám. Tovább rontja a helyzetet, hogy akkor sem lehetne teljesíteni az ugrásszerű népességnövekedést, ha a termékenységi ráta folyamatosan emelkedne, mert gyorsan csökken a szülőképes korban lévő nők létszáma. Tagadhatatlan, hogy az Orbán-kormány nemcsak beszél családpolitikai sikereiről, hanem cselekszik is, de még saját hívei sem gondolják úgy, hogy hatékonyak a lépései. Ezért aztán újabb és újabb kutatóműhelyek szállnak be a közös gondolkodásba. Készített már ebben a témában javaslatcsomagot a jegybank, tavaly pedig a Hétfa Kutatóintézet az Európai Bizottság magyarországi képviseletének megrendelésére azt állapította meg, hogy családpolitikára pazarlóan, kis hatékonysággal költünk rengeteg pénzt. Az év végén az Összefogás a Gyermek- és Családbarát Magyarországért Szakértői Műhely állított össze egy tanulmánykötetet, kimondva, hogy az eddigi intézkedések „nem vezettek trendváltáshoz”. A kisebbik kormánypárt, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) Barankovics Alapítványának honlapján az szerepel, hogy három évig ők támogatták a köteten dolgozó szakemberek munkáját, akik a Jövőnk a gyermek címen kiadott írásban megállapítják: a jelenlegi 90 ezer körüli születésszám helyett évi 130-140 ezer újszülött kellene a mostani lélekszám megtartásához Magyarországon. Hozzáteszik, ha a következő 1-2 évben nem történik fordulat, akkor véglegesen elveszett az esély a népességcsökkenés megállítására. A tanulmány rámutat, hogy a „világ 20 leggyorsabban csökkenő lélekszámú országa közé tartozik Magyarország” és „ha nem hajtunk végre egy koherens stratégiát, a következő tíz évben további 20-25 százalékos születésszám csökkenés várható". A kutatóműhely szerint szükség lenne egy Család- és Közösségfejlesztő Minisztérium létrehozására, a családpolitikai intézkedéseknek pedig idén és jövőre a 35 év feletti korosztályra kellene koncentrálni, mert egy korábbi kutatás azt mutatta, a 35-44 évesek negyede még szeretne gyermeket vállalni. Bevezetnék a hivatásos szülők életpályamodelljét, amelyben a harmadik gyermektől munkaviszonynak számítana a gyermeknevelés, amiért méltányos jövedelem járna. Elismernék a nyugdíjban a gyermeknevelést, lízingre alapozó nemzeti lakásprogramot indítanának a fiatalok lakáshoz jutásának segítésére, bevezetnék a szülőkötvény intézményét, amibe a gyermek születésétől 18 éves koráig tenne be pénzt az állam egy kiegészítő nyugdíjjáradék alapjaként. A kötvényszámlán felgyűlt összeget az anya a nyugdíjba vonulás utáni 15 évben kapná kézhez. Csökkentenék a személyi jövedelemadót és az ÁFÁ-t, valamint bevezetnék a társadalombiztosítási kötvényt is, amit előtakarékoskodásként az aktív években vehetne meg mindenki, felkészülve arra az esetre, ha a gyermekek születése után az anya átmenetileg elveszti a munkáját. A tb kötvény a minimálbér szintjén biztosítana szolgálati időt és egészségbiztosítási ellátást. Összességében egy végiggondolt, átfogó és részleteiben is kidolgozott stratégiát sürgetnek a kutatók, kimondatlanul is a mostani csapongó családpolitikai lépések helyett.

A kimaradók

Az ötletek között legalább már vannak olyanok, amelyek úgy érnének el demográfiai javulást, hogy közben talán segítenék a legszegényebb családok megélhetését is. Ugyanakkor jórészt még mindig a munkaviszonyra és az öngondoskodásra, a saját megtakarításokra építenek – értékelte a terveket lapunknak Farkas Zsombor. A Gyerekesély Közhasznú Egyesület (GYERE) elnökségi tagja is további kormányzati intézkedéseket sürget, de szerinte nem csak a 35 év felettieknek lenne szükségük kiemelt figyelemre. Most ugyanis a legelmaradottabb térségekben az iskolát korán abbahagyók és tartós nyomorban élők munka hiányában és karriercélok nélkül egyfajta menekülési útnak tekintik a korai gyermekvállalást, s ezzel a belépést a felnőtti létbe, ami ugyanolyan gond, mint túl sokáig várni az első gyermekre. Ha a szegény családok gyermekei megfelelő iskolai oktatást és így jövőképet kapnának, tudnák, hogy majd rendes munkahelyeken és nem csak közmunkában dolgozhatnak, nem sietnék el a gyermekvállalást, cserében azonban nem kizárt, hogy később a mainál több gyereket is vállalnának. A gyakran túl korai első szülések után ugyanis ez a réteg sem nevel összességében sokkal több gyereket, mint az átlag. Azt jónak tartaná a szociálpolitikus, ha hivatásos szülőként munkaviszonynak minősülő helyzetben legalább minimálbért kapnának az anyák, de úgy gondolja, a munkában való részvétel, a kimozdulás is fontos, hogy ne öröklődjön át a kiszolgáltatottság és kirekesztettség összes problémája nemzedékről nemzedékre, ahogy most jellemző. Hiába javulnak az országos foglalkoztatási adatok, a GYERE munkatársai nagyon nagy munkanélküliséggel és súlyos mélyszegénységgel találkoznak számtalan járásban, amihez társul a társadalombiztosítási ellátatlanság is. Ha a demográfiai mutatók javulásában reménykedünk, ennek a rétegnek a jövőjével is foglalkozni kell éppen úgy, ahogy a gazdag családok már megszületett vagy várt gyermekeivel. A kormányzati intézkedések jellemzően azonban utóbbiak támogatását célozzák – tette hozzá Farkas Zsombor.

A papír sem segít

 A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint hazánkban az 1970-es évek közepétől csökkent a házasságkötések száma, 2010-ben már csak 36 ezren járultak az anyakönyvvezető elé. A legfrissebb nyilvánosságra hozott adatok szerint azonban tavaly - a decemberi előzetes adatokkal együtt – akár 64 ezernél is többen kötelezték el magukat, amire harminc éve nem volt példa. Ám ennek semmi köze nincs a gyermekvállaláshoz, legfeljebb annyit jelent, hogy a 2016-os adathoz képest, amikor a magyar gyermekek 47 százaléka házasságon kívül született, valamivel több csecsemő jött világra férj és feleség kapcsolatából. 

És tényleg Günther Oettingert nevezte ki a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács élére Orbán

Publikálás dátuma
2020.02.19. 09:19
Günther Oettinger költségvetési biztos közölte, hogy a kohéziós alapok elosztásának pontos számítási módszeréről szóló javaslatu
Fotó: AFP
Megjelent a Magyar Közlönyben a miniszterelnöki határozat a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács tagjainak kinevezéséről. A testület társelnökének Günther Oettingert, az Európai Bizottság volt biztosát nevezte ki három évre Orbán Viktor. Ami nem kis meglepetés. Oettinger az Európai Bizottság energiaügyi, költségvetési és digitális gazdaságért felelős biztosa is volt. Egyebek mellett hozzá tartozott a paksi bővítés ügye is az EU-ban, de ezzel nem volt gond, mert nagy híve a fosszilis energiahordozóknak és az atomenergiának. Komoly felhördülést keltett, amikor kiderült, hogy 2016-ban egy különlegesen jó orosz kapcsolatokkal rendelkező német üzletember magángépén repült Budapestre egy Orbánnal való találkozóra. A tanács tagjai:
  • Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke
  • Jakab Roland, az Ericsson Magyarország Kft. regionális igazgatója
  • Krausz Ferenc, a Max Planck Kvantumoptikai Intézet igazgatója
  • Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke
  • Orbán Gábor, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója
  • Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke
  • Varga Mihály pénzügyminiszter
  • Világi Oszkár, a MOL Nyrt. Csoportszintű Innovatív Üzletágak és Szolgáltatások ügyvezető igazgatója
  • Závodszky Péter nyugalmazott egyetemi tanár
Megbízatásuk 2020. február 5-i hatállyal három évre szól.   A 11 tagú tanács létrehozásáról a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek einstandolásakor döntöttek, amikor az akadémiai kutatóhálózatot áttették az újonnan létrehozott Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz. A tanács döntő szerepet kap a kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia véglegesítésében, illetve a pénzügyi alapok felhasználásának meghatározásában, elnöke pedig Palkovics László innovációs és technológiai miniszter. A magyar tudományos élet így jelentős kormányfelügyeletet kapott.
Szerző