Kipusztulhatnak az új-dél-walesi koalák a bozóttüzek miatt

Publikálás dátuma
2020.02.19. 14:10

Fotó: Fotostand / Dostmann/Picture-Alliance / AFP
80-85 százalékkal csökkent az őshonos erszényesek ottani populációja a tüzek nyomán.
Kipusztulás fenyegeti a bozóttüzek által legsúlyosabban érintett délkelet-ausztráliai Új-Dél-Wales állam koalapopulációinak egy részét a lángok, az aszály és a fakitermelés miatt – derült ki a térség koalapopulációinak helyzetéről tartott hivatalos meghallgatáson. A Természetvédelmi Világalap (WWF) munkatársa, Stuart Blanch szerint az állam északi részén végzett előzetes vizsgálatok eredményei azt mutatják, hogy az őshonos erszényesek ottani populációja 80-85 százalékkal csökkent a tüzek nyomán. "A hallottak alapján nem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy 10 ezer koalát veszítettünk a lángok és az aszály miatt" – mondta a szakember a sydney-i meghallgatáson, hozzátéve, hogy az állam koalapopulációnak egy része kihalhat a század közepéig vagy még előbb is.
Új-Dél-Wales államban 5,4 millió hektárnyi terület vált a lángok martalékává szeptember óta. Az Ausztrál Nemzeti Egyetem biológusa, Kara Youngentob szerint az állam koalapopulációinak természetes élőhelye gyors ütemben szűkül a tüzek, az aszály és a fakitermelés miatt. Egy szakértői testület, amelyet januárban hívott életre az ausztrál kormány a 2019-2020-as bozóttüzek hatásainak felmérésére, a múlt héten közölte, hogy a koalák élőhelyeinek jelentős része odaveszett a lángokban, és "sürgős beavatkozásra" van szükség a kis testű erszényesek érdekében. 
Különösen nagy aggodalomra ad okot, hogy a Kenguru-szigeti koalapopuláció csaknem 90 százaléka odaveszett a tüzekben. Ezt a populációt ugyanis egészséges egyedek alkották, míg Ausztrália sok területén a vakságot, meddőséget okozó klamídiával küzdenek a koalák. Sussan Ley ausztrál szövetségi környezetügyi miniszter múlt hónapban azt mondta, hogy a koalákat ért "rendkívüli csapás" miatt a faj természetvédelmi besorolását talán "veszélyeztetettre" kell változtatni az ország egyes részein.
Szerző
Témák
koala Ausztrália

Megmentenék a cebui disznót egy cseh állatkertben

Publikálás dátuma
2020.02.18. 11:55

Fotó: Jean-François Noblet/Biosphoto / AFP
Tenyészprogramot indítanak a súlyosan veszélyeztetett faj érdekében a Jihlavai Állatkertben.
Az intézmény már el is hozott két kocát az észak-csehországi Decin állatkertjéből és jelenleg egy kant keres, hogy beindíthassa a programot. Az állatkert munkatársa, Simona Kubickova szerint bár a cebu szigeti disznó nem örvend akkora népszerűségnek, mint például a tigris vagy a zsiráf, mindenképpen érdemes rá figyelmet fordítani. "Nagyon valószínű, hogy hamarosan felkerül az emberiség által kiirtott állatfajok listájára" – tette hozzá Kubickova.
Az új állatok kifutójának és lakrészének kialakítása csaknem 550 ezer cseh koronába (7,4 millió forint) került, amelynek döntő részét Vysocina kerület - Jihlava ennek a székhelye - állta.
A cebu szigeti disznó egykor a Fülöp-szigetek hat nagy szigetén élt. Egyik alfaja mostanra kihalt, másik alfaja pedig csak két szigeten fordul elő, amelyeken az élőhelyük szűkülése, a házisertésekkel való keresztezés, valamint a vadászat jelent fenyegetést az állatokra. Kubickova szerint a helyi gazdálkodók nehezen viselik, hogy a vadon élő disznók egyre közelebb húzódnak termőföldjeikhez. A cebu szigeti disznó viszonylag kis termetű, szőrzete sötétszürke, orrán fehér csík fut keresztbe. A kanoknak sörényszerű, hosszú szőrzet fut a hátán.
Szerző

Lopásnak számít az agancsgyűjtés

Publikálás dátuma
2020.02.18. 11:41

Fotó: Daniel Bockwoldt/dpa Picture-Alliance / AFP
A vadállományban és az erdőben is kárt tesz a szarvasok levetett agancsának engedély nélküli összeszedése – hívta fel a figyelmet a Pilisi Parkerdő Zrt.
Tél végétől április elejéig, amikor a szarvasok levetik agancsukat, óriási problémát jelent az engedély nélküli gyűjtés, amely két ok miatt is törvénytelen. Egyrészt lopásnak minősül, mivel a vadászati törvény előírja, hogy a hullajtott agancs a területen vadászatra jogosult szervezet tulajdona, és csak írásos engedély birtokában szabad összeszedni. Másrészt az illegális agancsgyűjtés a vadállományban és az erdőben is kárt okoz. 
Az agancsozók sokszor ugyanis nagyobb csoportban, szabályos csatárláncot alkotva hajtják a szarvasokat nappali pihenőhelyeikről az agancshullajtás reményében. Ezzel viszont nemcsak megzavarják, hanem agyonhajszolják a tél végére amúgy is legyengült állatokat. Az illegális gyűjtőknek az sem számít, hogy a megzavart és kimerült szarvasok kerítéseken akadhatnak fenn, nagyobb csapatokban az utakra rohanva balesetet okozhatnak – idézi a közlemény Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő Zrt. erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettesét.
Csépányi Péter arra is felhívja a figyelmet, hogy a folyamatosan zavart állat nem a megszokott pihenő- és táplálkozóhelyeit használja, hanem az erdő olyan részein is táplálkozik, ahol egyébként nem fordulna meg, így több kárt okoz az erdőben a fiatal facsemeték fokozottabb megrágásával.
A hullajtott agancs a szakemberek számára információforrásként szolgál. A vadgazdálkodók rengeteg dologra tudnak következtetni belőle. Képet ad az állomány létszámáról, kondíciójáról, fő mozgási irányáról, és korbecslésre is remekül alkalmas.
Szerző