Ismét előzetes letartóztatásba helyezték Törökországban Osman Kavala török üzletembert és emberi jogi aktivistát egy, a 2016-os törökországi puccskísérlettel kapcsolatos nyomozás keretében, egy nappal azután, hogy egy isztambuli bíróság a 2013 májusában kezdődő Gezi parki tüntetések szervezésével kapcsolatos perben bizonyíték hiányában minden vádpontban felmentette - jelentette csütörtökön a Sözcü nevű, vezető török ellenzéki napilap.
Kavalát a Gezi parki tüntetések finanszírozásával és koordinálásával összefüggésben 2017. november 1-jén tartóztatták le. Az ügynek összesen 16 érintettje volt. Őt és nyolc társát egyebek mellett a török kormány hatalmának megdöntésére tett kísérlettel vádolták. Hármukra az ügyészség súlyosbított életfogytiglani szabadságvesztést kért, amely egy sor korlátozás révén nehezítette volna büntetésüket. A keddi ítélethirdetésen kilencüket felmentették, köztük Kavalát, aki egyedüliként ült előzetes letartóztatásban, ezért őt a törvényszék szabadlábra is helyezte. A külföldön tartózkodó hét érintett aktáját leválasztották a perről.
Az ítélet ellenére kedd este az isztambuli főügyészség a 2016. július 15-i törökországi katonai puccskísérlettel kapcsolatban elfogatóparancsot adott ki Kavala ellen.
Az isztambuli főügyészség a bíróságnak küldött írásában azt állította, bizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy Kavala részt vett a három és fél évvel ezelőtti puccskísérlet döntéshozatali mechanizmusában. Egyúttal hangsúlyozta, hogy a gyanúsítottat nem elégséges bírói felügyelet mellett szabadlábon tartani, mert fennáll a szökés lehetősége. Kavala a bíróságon jogsértésnek nevezte a vele szemben folyó eljárást, és kijelentette, hogy alaptalan minden olyan állítás, amely szerint támogatta volna a hatalomátvételi kísérletet.
A török vezetés a 2016-os puccskísérletért az 1999 óta az Egyesült Államokban élő, török származású Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi mozgalmát teszi felelőssé. A mindmáig szakadatlanul tartó tisztogatások nem közvetlenül csak a puccsistákat sújtották és sújtják, hanem a hálózat feltételezett tagjait és támogatóit is. A hatóságok az elmúlt években százezreket vettek őrizetbe, tízezreket zárattak börtönbe, ezreket ítéltek szabadságvesztésre, köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, orvosokat, tanárokat, üzletembereket és újságírókat, ami miatt az ankarai kormányzatot számos nemzetközi bírálat érte.
