Az utolsó pillanatban visszakozott a kormány, mégsem gyengítik a légszennyezés-ellenőrzést

Publikálás dátuma
2020.02.20. 14:04

Fotó: Zagyi Tibor / Népszava
Kissé zavarodott az Orbán-kormány az egyre szaporodó légszennyezési vészjelzések kapcsán: terveik ellenére mégse vonják el az önkormányzatoktól a zugégetésekkel szembeni fellépés jogát, a javítást célzó programjuk állítólagos meggyengítése pedig nem végleges.
A kormány leveszi a napirendről a levegőtisztaság-védelmi hatáskörök elvben március elsejétől hatályba lépő módosítását - közölte Szél Bernadett írásbeli kérdésére Orbán Balázs. A miniszterelnökségi államtitkár a pálfordulást nem indokolta. A független képviselő felidézi: egy tavaly december 30-i kormányrendelet idén márciusi hatállyal a területileg illetékes járási hivataloktól a megyeszékhelyeken működő kormányhivatalok környezet- és természetvédelmi főosztályaihoz helyezte a szabályellenes lakossági hulladékégetés hatósági feladatait. Ezt ellenzi: szerinte érdemi fellépésre az önkormányzatok képesek, míg a módosítással az észlelés és lehetséges beavatkozás helyszínétől távolabb kerül a hatáskör. Magyarország évtizedek óta képtelen az uniós szállópor-határértékek betartására - állapítja meg. Ennek fő forrása a korszerűtlen lakossági fűtés, a rossz minőségű fűtőanyag és a települési hulladék törvénytelen elégetése. A nem javuló helyzeten a mostani, számos elvnek ellent mondó eredeti kormányelképzelés még tovább ronthat. Szél Bernadett kérte a szerinte téves döntést megelőző szakvéleményeket és hatásvizsgálatokat. Tudakolta, hány fővel, milyen szervezeti rendben és területi eloszlásban fogják a megyei hivatalok 3200 településen ellenőrizni a szabálytalan égetéseket és adott esetben valós időben vagy rövid határidővel föllépni. Kérdésként vetette fel, hogy a szennyezésnek kitett lakosság miként jelentheti az észlelt eseteket, lesz-e 24 órás zöld szám, mekkora lesz a stáb, milyen határidővel kell a bejelentéseket kivizsgálni, az észlelt légszennyezés ellen föllépni és mi biztosítja az átláthatóságot. Orbán Balázs szerint a járási hivatalok mellett szól a gyorsabb és bizonyos szempontból hatékonyabb eljárás. A kormányhivataloknál ugyanakkor jobban összpontosítható a szükséges szakismeret és emberi erőforrás - véli az államtitkár. A végrehajtás ugyanakkor járási szinten marad - közli szűkszavúan Orbán Balázs. A problémát három hete kürtölte világgá a Levegő Munkacsoport. Gulyás Gergely kancelláriaminiszternek írt január végi levelükben úgy fogalmaznak: ha a módosítással párhuzamosan nem vezetnek be komoly intézkedéseket az érintett szervek megerősítésére, alappal feltételezhető, hogy a változás tovább csökkenti a hatósági munka hatékonyságát. Különösen veszélyes lehet ez a szabályellenes háztartási égetés ellenőrzése és büntetése szempontjából. Igen elterjedt a műanyagok, olajos rongyok, bútorlapok, kezelt ablakkeretek és egyéb hulladékok törvényellenes égetése a háztartásokban és nyílt téren egyaránt. Ez az emberi egészségre különösen veszélyes: egyebek mellett rákkeltő anyagokat juttat a kül- és beltérbe. Erre vezethető vissza évi több százezer megbetegedés és több ezer idő előtti halál, óriási gazdasági károkkal és versenyképesség-romlással együtt. Tapasztalataik szerint az esetek több mint kétharmada felelőtlenségre és ismerethiányra vezethető vissza. A területi környezetvédelmi hatóságok illetékessége a megyére vagy még nagyobb területre terjed ki. A hivatal ügyintézőinek nincs helyismerete és közvetlen kapcsolata a helyi társhatóságokkal, így a rendőrséggel, katasztrófavédelemmel és közterület-felügyelőkkel. A megyei szerveknél a törvénytelen égetések által megkívánt gyors, gyakran hivatali időn túli intézkedés sem életszerű - írta többek között a kancelláriaminiszternek a civil szervezet. Bár az államtitkár láthatólag röstellte bevallani, a Levegő Munkacsoport jelzése valószínűleg jelentősen hozzájárult a kormány kurta-furcsa pálfordulásához. Megkeresésünkre a civil szervezetnél a hír hallatán örömüket fejezték ki, de változatlanul hivatalos választ várnak levelükre Gulyás Gergelytől. A megváltoztatott döntést mindazonáltal saját sikerüknek tudják be. 

Ködös kormányzati szándékok

Az Országos Levegőterhelés-csökkentési Program (OLP) tervezetét a kormány még nem tárgyalta, a program előkészítésének folyamata során keletkező munkaanyagok értelemszerűen nem tükrözik álláspontját - közölte Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke, valamint a független Szél Bernadett írásbeli kérdéseire Nagy István agrárminiszter. A kormányzat azon dolgozik, hogy a magyar emberek és környezetük érdekében olyan levegőminőség-védelmi intézkedéseket fogadjon el és hajtson végre, melyek úgy csökkentik hatékonyan a légszennyező anyagok kibocsátását, hogy közben a magyar családokat sem hozzák nehezebb helyzetbe - tette hozzá. Arra, hogy eme elvekből végül is milyen döntés születik, nem tért ki. Sajtóinformációk szerint a kormány egyoldalúan kihúzta az OLP tervezetéből a lakossági energiahatékonyság növelését, azaz a fűtés korszerűsítését és az otthonok hőszigetelését célzó elemeket - hívta fel a figyelmet kérdésében Szél Bernadett. Ez annál is érthetetlenebb, mivel az OLP elsődleges célja a finom szálló por (az uniós előírásokat jelentősen túllépő és a magyar lakosság egészségét veszélyeztető) csökkentése. Ennek fő forrása - közel 80 százalékos arányban - a lignitre, a barnaszénre, a rossz minőségű tűzifára és a települési hulladékra épülő korszerűtlen lakossági fűtés. Magyarországon levegőminőségi válsághelyzet van - érvel Szabó Tímea. Világszinten is kiemelkedően szennyezett a levegő, nemhogy Európán belül. Évente 16 ezer ember hal meg idő előtt a légszennyezettség következtében az országban. Az ezzel összefüggő a megbetegedések kezelése forintmilliárdokba kerül, még több veszteség a kieső munkanapok költsége - írja a párbeszédes politikus. Több mint 10 éve kötelezettségszegési eljárás folyik az ország ellen az uniós légszennyezettségi előírások be nem tartása miatt, ami ma már az Európai Bíróságon van. Hivatkozása szerint a Direkt36 úgy tudja, tavaly év végén az elfogadás előtti utolsó pillanatban a kormány kihúzta a csomagból a tényszerű eredménnyel kecsegtető vállalások legnagyobb részét.

Szerző
Frissítve: 2020.02.20. 16:22

Most lehet jól alkudni a lakásokra

Publikálás dátuma
2020.02.20. 13:22

Fotó: Népszava
A fővárosban és a megyeszékhelyeken már sokkal többet le lehet faragni az előzetes ingatlanárakból, mint korábban.
Az OTP Ingatlanpont legfrissebb értékesítési adatai szerint a 2019 novemberétől 2020 január végéig tartó időszakban a vevők átlagosan több mint harmadával nagyobb árengedményt értek el az alku eredményeként, mint egy évvel korábban. Míg 2018 év végén és a tavalyi év elején az utolsó irányárhoz képest szerződéskötéskor 3,1, addig egy évvel később már 4,4 százalékkal tudták csökkenteni a vásárlók az ingatlanok árát. Kiugró mértékben, csaknem háromszorosára erősödött a vásárlók alkupozíciója az igen heterogén kínálattal rendelkező családi-, iker-, vagy sorházak piacán: egy év alatt 2,6-ról 7,7 százalékra bővült a mozgásterük. Az adatokból az is látható, hogy a fővárosban a családi házakat továbbra is nehezebb az eredetileg hirdetett áron eladni. A nem panel lakásoknál 0,5, a paneleknél pedig 0,6 százalékponttal többet tudtak lefaragni az árból a vevők.   A megyeszékhelyeken jellemzően a budapesti tendenciák érvényesültek, azaz minden kategóriában erősödött a vásárlók alkupozíciója a vizsgált időszakban. A vevők összességében 6,9 százalékos engedményt értek el, ami egyharmadával haladja meg az egy évvel korábbi adatot. A kisebb településeken és a falvakban viszont már más a helyzet. Egy év alatt összességében csak 0,1 százalékponttal javultak a vásárlók pozíciói. Bár a társasházi lakások vásárlásakor az egy évvel korábbihoz képest itt is nagyobb tér nyílt az alkura, a családi házaknál megfordult a trend. Míg 2018-2019 fordulóján a vásárlók még átlagosan 6,7 százalékos engedményt tudtak elérni, ez mostanra 6,2 százalékra szűkült. Ráadásul ezeken a kistelepüléseken regisztrálták a legtöbb olyan értékesítést, amikor a családi házak végül a meghirdetettnél magasabb áron keltek el. Az ok a családi otthonteremtési kedvezmény (csok). A falusi csok töretlen népszerűsége élénkítette a keresletet, feljebb hajtotta az árakat, így az országos trendekkel ellentétben az eladók alkupozícióját is erősítette. Vannak még más olyan területek is az ingatlanpiacon, ahol csak szűk mozgástér van az árengedmény elérésére, vagy egyáltalán nincs is. Az alku hiánya általában az újszerű lakásoknál, azokon a környékeken jellemző, ahol kevés új lakás épül, vagy ahol ritkaságszámba megy egy új projekt elindítása – magyarázza Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Bel-Budán vagy a szűken vett pesti belvárosban a területi adottságok miatt erre eleve korlátozottak a lehetőségek. Hasonló a helyzet a különleges adottságú ingatlanoknál, amelyeket az elhelyezkedésük, elrendezésük, kialakításuk, vagy akár a teraszukról élvezhető páratlan panoráma tesz egyedivé. A jövőben ugyanakkor ezeken a területeken is egyre jobban megnyílhat a lehetőség az alkura.  
Szerző

Kis üzlet még a házhoz szállítás

Publikálás dátuma
2020.02.20. 11:00

Fotó: Népszava
Akár a hétvégi grillezés hozzávalóit is meg lehet már rendelni a netről, a magyarok azonban egyelőre inkább csak ásványvizet vagy tartós tejet vesznek webáruházból. Most egy cseh cég változtatna ezen.
Új online élelmiszerbolt jelent meg januárban Budapesten: a Kifli.hu azzal igyekszik megkülönböztetni magát a versenytársaktól, hogy akár 3 órán belül házhoz szállítja a vasárnapi ebéd minőségi hozzávalóit. A cég nem kisebb célt tűzött ki maga elé, minthogy egy éven belül az első számú online élelmiszer-áruház legyen Magyarországon is. A példát mindehhez a cseh tulajdonos, Tomas Cupr Prágában és Brnoban már piacvezetőnek számító, napi 7-8 ezer kiszállítást végző, és a tavalyi évet 180 millió eurós árbevétellel záró Rohlik.cz nevű élelmiszer webáruháza szolgáltatja. Kérdés, a magyar vásárlóknál működik-e majd ez a modell? A Kifli.hu-val együtt immár hatra bővült azon nagy élelmiszerboltok száma, amelyeknél online is be lehet vásárolni. A piac hipersebességgel, évi 18-20 százalékkal bővül, ám ez főként annak tudható be, hogy az élelmiszer-házhozszállítás gyakorlatilag a nulláról indult pár évvel ezelőtt. A terület magyarországi úttörője és sokáig egyetlen szereplője a G-Roby volt a 2000-es években, ők ma már főként cégeket és irodákat szolgálnak ki. Hét éve a Tesco, majd a CBA Prima és 2016-ban az Auchan is indított ilyen szolgáltatást, tavaly februárban pedig a Spar is bekapcsolódott a versenybe. A Kifli.hu ugyanakkor több szempontból is másként működik, mint a fenti hipermarketek online bevásárlási szolgáltatása. „Kiváló minőségű áruk, gyors kiszállítás és extra kényelmi szolgáltatások különböztetik meg a Kifli.hu-t a versenytársaktól” – áll a cég közleményében, amely szerint az online boltban jelenleg mintegy 7 ezer féle terméket lehet megvásárolni, és ezek fele prémium vagy felsőkategóriás. A cég logisztikai rendszerét az online kereskedelemre optimalizálták, nem pedig fizikai boltok kiszolgálására, ennek köszönhetően a vevő csak azt a terméket választhatja ki és teheti virtuális kosarába, amely a Jászberényi úti raktárban valóban rendelkezésre áll – hangsúlyozza a webáruház. Míg a Kifli.hu tehát kifejezetten az online bevásárlást megcélozva jött létre, így gyorsabban – hétköznap akár 4, hétvégén akár 3 órán belül – és pontosabban tudja kiszolgálni vásárlóit, addig a hipermarketek a hagyományos boltjaik mellett hoztak létre webes szolgáltatásokat is. Ők egyelőre csak másnapra vállalnak házhozszállítást, és nem is egy központi raktárból viszik ki a megrendelt árut, hanem az adott vásárlóhoz legközelebb eső üzletből A hiperláncoknál az online bevásárlás olyan, mintha valakit leküldenénk magunk helyett a boltba, hogy vegye meg nekünk azokat az élelmiszereket, amiket az akciós újságból kinéztünk. Ahogy a szórólapon kiválasztott termék, úgy az interneten „kosárba tett” áru is elfogyhat azonban éppen az adott boltban, így elfordulhat, hogy a futár mégsem tud mindent kiszállítani, amit rendeltünk. A másik lényeges különbség, hogy egy ténylegesen webáruházként működő boltnak nem kell a termékválasztékát a hagyományos üzleteinek jóval szélesebb rétegeket célzó kínálatához igazítania. Ezért tud a Kifli.hu drágább prémium termékeket is kínálni – magyarázza Madar Norbert, a GKI Digital vezető tanácsadója. Hogy mindez hoz-e a konyhára új vásárlókat, például azokat az egyszemélyes háztartásokat, amelyek ily módon vennék meg az esti steakhoz való húst, a szakértő szerint a mostani erős kampány lefutása után, legkorábban év végére derülhet ki. Az eddigiek alapján az online élelmiszerházhozszállítást kínáló cégek egymástól happolják el a vásárlókat, de nem tudnak igazán újakat bevonzani. Az online szegmensben az FMCG-piac (fast moving consumer goods, azaz napi fogyasztási cikkek), azon belül is az élelmiszer-házhozszállítás így még szinte kiaknázatlan területnek számít. A mintegy 3,3 millió internetes vásárló közül nagyjából félmillióan rendeltek már netről élelmiszert, számuk azonban alig emelkedett az elmúlt években. Ráadásul ez a félmillió fogyasztó sem napi szinten vásárol be az online boltokban, hanem havi egy alkalommal jellemzően inkább a nehezebb tartós árucikkeket - mint például a dobozos tej vagy az ásványvíz - rendeli házhoz. Az online boltok kínálatában ugyan szinte az összes, a hagyományos üzletekben kapható termék megtalálható, az impulzívabb, napi szükségleteket kielégítő bevásárlás azonban még nem az interneten zajlik. A magyar vásárlók szeretik ugyanis a saját szemükkel vagy orrukkal is megvizsgálni a kosárba kerülő termékeket, főképp, ha friss áruról, húsokról vagy zöldségekről, gyümölcsökről van szó. Ezzel úgy tűnik, az új cseh szereplő is tisztában van. Mint James McQuillan, a Kifli.hu ügyvezető igazgatója fogalmazott: a piac mérete miatt lett Budapest a nemzetközi terjeszkedés első állomása. Ugyanakkor tisztában vagyunk azzal, hogy a siker eléréséhez szemléletformálásra van szükség, hiszen a magyarok jelenleg kevésbé szívesen vásárolnak élelmiszert online, mint a környező országok lakói – mondta. A friss élelmiszerek házhoz-szállításában a másik nagy kihívást a rendkívül precíz és éppen ezért drága logisztika jelenti. Ezt az áruházak nem is bízzák külső futárcégekre, hanem saját sofőröket és hűtésre is alkalmas gépkocsikat vetnek be. A vevők viszont mindezért tulajdonképpen bagatell összeget fizetnek az ezer forint körüli - olykor akár 0 forintos - házhoz szállítási díjjal. Ebben a helyzetben az online élelmiszer-házhozszállítás legfeljebb működési szinten térül meg, de beruházási szinten semmiképp sem – hangsúlyozza Madar Norbert. A hipermarketek részéről az online szegmens felé nyitás inkább egyfajta előremenekülés volt, ezek az üzletek az utóbbi időben ugyanis nemcsak egymással versenyeznek, hanem a diszkontokkal is. Míg a kilencvenes években a vevők ritkábban vásároltak, de nagyobb tételben, addig ma a jóval gyakoribb, minőségi termékeket kereső vásárlás a jellemzőbb. Ez utóbbi igényeket elégítik ki a város egyre több pontján könnyen megközelíthető diszkontok, az Aldi és a Lidl. A városon kívüli hipermarketekben ugyanakkor egyre kevésebben szeretnek órákat eltölteni a nagybevásárlással – mondja Madar Norbert. Márpedig, ha a vevő nem jön a bolthoz, kénytelen a bolt jönni a vevőhöz, így az online szolgáltatás lényegében a vevők megtartását szolgálja a hiperláncoknál. Ezzel együtt nem kérdés, hogy a ma felnövő generációk már magától értetődő alapszolgáltatásként tekintenek majd az élelmiszerek házhozszállítására, így a cégeknek megéri ezen a téren beruházni. A piac erőteljes fejlődését mutatja az is, hogy a Tesco 2018-ban a nyolcadik, az Auchan pedig a tizennegyedik legnagyobb forgalmú webáruháznak számított az online boltok összesített rangsorában.      

A falvakba nem éri meg szállítani

A vidéken élő vevők jelentős része számára egyelőre csak álom marad az online élelmiszerbevásárlás, aminek fő oka, hogy a kisebb településekre egyszerűen nem éri meg szállítani. A GKI Digital adatai szerint Budapesten kívül a Kifli.hu jelenleg Budaörsre szállít, az Auchan szolgáltatása több mint 65, a Prímáé több mint 50, a G-Robyé pedig 35 fővároskörnyéki településen érhető el. Jelenleg csupán a Tesco viszi ki az élelmiszereket a nagyobb vidéki városokba is. Az áruházlánc sajtóosztálya érdeklődésünkre azt közölte: jelenleg Budapest, Szeged, Győr, Veszprém, Székesfehérvár, Debrecen, Pécs és Kecskemét régióival együtt összesen 129 településen mintegy 1,6 millió háztartás számára érhető el a szolgáltatásuk. A Tesconál élelmiszer-házhozszállítást kérők 85 százaléka nő, a többség 24-45 év közötti. A kiszállítás díja 600-1600 forint között terjed, de ha a kiszállított termékek végösszege nem haladja meg a 10 ezer forintot, 750 forint alap bevásárlási díjat is felszámítanak. Az átlagos kosárérték egyébként 25 ezer forint körül mozog. A vásárlók akár három hétre előre, de legkorábban másnapra adhatják le rendelésüket a több mint 10 ezer féle termékre. A Spar tavaly májusban indította el online shopját. Akkor év végéig 56 ezer megrendelésre és 15 ezer forintos átlagos kosárértékre számítottak. Érdeklődésünkre, hogy teljesültek-e ezek a várakozások, a Spar azt közölte: még túl is szárnyalták, hiszen 57 ezer kiszállításuk és az üzleti terv feletti forgalmuk volt. Naponta 350-400 rendelés érkezik be a Spar online shopjába, 70 százalékban nők vásárolnak. A cég mintegy 20 ezer árucikket kínál online, amelyek közül elsősorban a nehezebb termékek, az ásványvíz, az üdítő iránt nagy a kereslet, de a friss termékekre is egyre nagyobb az igény. A Spar online szolgáltatásának tavalyi indulásakor 36 településre szállítottak 799-1299 forintos áron, az idén további tucatnyi településsel bővítik a kiszállítási területet – igaz, továbbra is Budapest és környékére fókuszálnak.  
Szerző