Az utóbbi hónapokban válságok sora kavarta fel az irániakat: az üzemanyag áremelések miatt 2019 novemberében tüntetések törtek ki, amelyeket a hatóságok vérbe fojtottak; továbbá az Egyesült Államok idén januárban likvidálta Kászim Szulejmáni kémfőnököt, a Forradalmi Gárda pedig néhány nappal később - valószínűleg tévedésből - lelőtt egy ukrán utasszállítót. Mindezen események hatására megrendült az iráni politikai oldalakba - a mérsékeltebbnek számító reformistákba, illetve a rezsimmel szorosabb kapcsolatban álló konzervatív keményvonalasokba - vetett bizalom.
A múlt csütörtökön kezdődött kampányt ezért leginkább közöny övezte, senki sem tudta a széleskörű elégedetlenséget kihasználva fellelkesíteni a szavazókat. A jelentősebb változást ígérő jelölteket az Örök Tanácsa eltiltotta az indulástól. A vallásjogi testület a mérsékeltebbnek számító reformisták egy részét is megszűrte, akik amúgy sem számíthattak volna sok protest szavazatra.
A 2013-ban Haszán Róháni elnökké választásával hatalomra jutó politikai tábor azt ígérte, hogy külpolitikai nyitással fellendítik a gazdaságot. A cél érdekében megkötött többhatalmi atomalku azonban az Egyesült Államok egyoldalú kilépése után nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Emiatt elképzelhető, hogy a reformistákból kiábrándult mérsékelt választók a szavazás helyett inkább otthon maradnak, így a voks a keményvonalasok háziversenyévé alakulhat - ami az eddigieknél is barátságtalanabb iráni külpolitikát eredményezne.
A konzervatívok alacsony részvétel melletti győzelme azonban a rezsim egészére is veszélyes lenne, ugyanis megkérdőjelezné az iráni politikai rendszer legitimitását. Éppen ezért Ali Hámenei, a perzsa állam legfelsőbb politikai és vallási vezetője igyekezett mozgósítani az embereket. Az ajatollah vallási kötelezettségnek nevezte a szavazást, ami megerősíti Iránt az ellenséges propagandával szemben. Hámenei szerint a magas részvétellel az irániak bebizonyíthatják, hogy kudarcba fulladtak az ország megosztására tett amerikai kísérletek.