Egymásnak estek a Demokrata Párt elnökjelöltjei

Publikálás dátuma
2020.02.21. 08:57
Az egykori New York-i polgármester nem bizonyult jó debattőrnek
Fotó: BRIDGET BENNETT / AFP
Bloomberget a többiek pofozógépnek tekintették, Sanders és Biden jött ki jól a szócsatából.
Üdv a buliban, öregem! – mondta Joe Biden Michael Bloombergnek, ahogy lefelé jöttek a szerda esti tévévita pódiumáról. Három nappal a szombaton esedékes nevadai jelöltállító gyűlések előtt minden eddiginél élesebb vita bontakozott ki a kamerák előtt és a volt new york-i polgármesterre csak úgy záporoztak az ütések. Felrótták neki, hogy meg akarja venni az elnökjelöltséget, lekicsinylően beszélt nőkről és cégénél többük panaszát peren kívül, hallgatási megállapodással rendezte. Kapott azért is, mert polgármestersége idején rengeteg fiatal feketét és latínót motoztak meg a kábítószert és fegyvert kereső rendőrök. Bloomberg nem bizonyult jó debattőrnek, az általános vélemény szerint Trump „megenné vacsorára”. A másik két éllovas, Bernie Sanders és Joe Biden különösebb kár nélkül úszta meg az estét, de a legboldogabb Donald Trump lehet. A demokrata párti jelöltek, ahogyan attól Barack Obama a kampány elején óvott, úgy néztek ki, mint a körben felálló, önveszélyes kivégzőosztag.

New York Times: Az amerikai hírszerzés szerint Moszkva Trump újraválasztását támogatja

Publikálás dátuma
2020.02.21. 08:38

Fotó: JIM WATSON / AFP
Zárt ajtók mögötti tájékoztatót tartottak a képviselőház hírszerzési bizottsága tagjainak.
Moszkva Donald Trump amerikai elnök újraválasztását támogatja – írta a The New York Times című napilap az internetes oldalán helyi idő szerint csütörtök este, utalva arra a zárt ajtók mögötti tájékoztatóra, amelyet a hírszerzés egyik szakembere tartott amerikai törvényhozóknak. A tájékoztatót február 13-án tartották a képviselőház hírszerzési bizottsága tagjainak. A liberális lap meg nem nevezett forrásai szerint Donald Trumpot felbosszantotta, hogy egyáltalán tájékoztatták a törvényhozókat Moszkva esetleges beavatkozási kísérletéről. Az elnök – a The New York Times szerint – úgy véli, hogy ezt az információt a demokrata párti politikusok fegyverként használhatják ellene a választási kampányban. A tájékoztató utáni napon Trump állítólag felelősségre is vonta Joseph Maguire ügyvezető igazgatót, az Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetőjét, amiért lehetővé tette az esemény megtartását. Az elnök külön nehezményezte Adam Schiffnek, a képviselőház hírszerzési bizottsága demokrata párti vezetőjének a jelenlétét. Schiff volt az elnök elleni alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) egyik legaktívabb szorgalmazója. A képviselőház hírszerzési bizottságának republikánus politikusai kétségbe vonták a hírszerzés azon következtetését, hogy Moszkva Trumpot támogatná. Azzal érveltek, hogy az elnök keményen lépett fel Oroszországgal szemben, egyben az európai biztonságot is erősítette. A The New York Times értesülései szerint néhány hírszerzési szakértő azt mondta, hogy amennyiben a tájékoztatót tartó tisztségviselő kevésbé félreérthetetlenül fogalmazott volna, vagy néhány következtetést nem fejt ki részletesen, akkor valószínűleg nem dühítette volna fel a republikánusokat. A lap meg is nevezte a tisztségviselőt: Shelby Piersont, a választások biztonságosságáért felelős szakembert, akit szókimondó, nyersen fogalmazó emberként írt le. A lap információit a DNI nem kívánta kommentálni, a Fehér Ház pedig nem reagált az újság megkeresésére. Hasonlóképpen elhárította a nyilatkozatot a képviselőház hírszerzési bizottsága is.

Trump csak átmeneti időszakra jelöli Grenellt a DNI igazgatójának

Donald Trump péntekre virradóra Twitteren arról írt: csupán átmeneti időszakra jelöli Richard Grenellt, az Egyesült Államok németországi nagykövetét a DNI élére. Az elnök csütörtök hajnalban erősítette meg azt a pár órával korábban nyilvánosságra került sajtóinformációt, hogy Grenellt jelöli a DNI élére, miután távozik Joseph Maguire, aki Dan Coats tavaly augusztusi távozása óta ügyvivő igazgatóként irányította a 17 amerikai hírszerző ügynökséget összefogó szervezetet. Péntek hajnali mikroblog-bejegyzésében már azt írta: „köszönet nagyszerű németországi nagykövetünknek, hogy ügyvezetőként elvállalta a DNI szolgálatát. Nagyon rövid időn belül fantasztikus jelöltet nevezek meg. Még jelentkezem!”      Donald Trump az Air Force One (az elnöki külön repülőgép) fedélzetén Coloradóból Washingtonba visszatérőben azt mondta az őt kísérő újságíróknak, hogy várhatóan Doug Collins georgiai republikánus képviselő lesz a végleges jelöltje a DNI élére. Collins szintén Trump egyik odaadó híve, az elnök ellen folytatott alkotmányos felelősségre vonási eljárás (impeachment) során vehemensen védelmezte őt. Amerikai sajtóértesülések szerint Grenell továbbra is nagykövet marad Berlinben. Donald Trump döntésének hátteréről egyelőre nem jelentek meg információk, de az tény, hogy Grenell megnevezése után máris sok kritika látott napvilágot, még a republikánus táborban is. A jelölt hírszerzési tapasztalatlanságát rótták fel.

Új költségvetési javaslat bemutatásával folytatódhat a rendkívüli EU-csúcs

Publikálás dátuma
2020.02.21. 07:41
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke
Fotó: PHILIP REYNAERS / BELGA/AFP
Az uniós büdzsé kérdése most a korábbiaknál is jobban megosztja a 27 tagállamot.
Várakozások szerint egy új javaslat bemutatásával folytatódik péntek reggel a rendkívüli EU-csúcstalálkozó, amelyen az uniós állam-, illetve kormányfők a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú uniós költségvetésről tárgyalnak. A 2021 és 2027 közötti időszakra szóló, hosszú távú európai uniós költségvetés áll az Európai Tanács csütörtökön kezdődött rendkívüli ülésének középpontjában. Mint a Népszava is megírta, éjszakába nyúló vagy akár napokig is elhúzódó csúcsértekezletre számítanak: olyan problémákat kell megoldani, mint például a brit kilépés után keletkezett 60 milliárd eurós költségvetési hiány. Diplomáciai források szerint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke péntek reggel mutathatja be az uniós tagállamok vezetőinek az új javaslatot, amely az éjszakába nyúló kétoldalú megbeszéléseken pontosított tagországi álláspontok alapján készülhet. Barend Leyts, Charles Michel szóvivőjének tájékoztatása szerint a csúcstalálkozón az uniós tagállamok vezetői előbb ismertették országaik álláspontját a következő hétéves költségvetésről, majd az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács elnökének, valamint a tagországi vezetőknek az egymás közötti egyeztetései kezdődtek meg. Ezek végeztével indulhat az új javaslat szövegezése. Az uniós büdzsé kérdése most a korábbiaknál is jobban megosztja a 27 tagállamot az eltérő prioritások és Nagy-Britannia kilépése miatt. Az úgynevezett nettó befizető Nagy-Britannia távozása az EU-ból azt is jelenti, hogy kevesebb elosztható pénz marad, miközben az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság a klímaváltozásra és a migrációs ügyekre is szeretne többet költeni. Az úgynevezett „takarékos négyek” – Ausztria, Hollandia, Svédország, Dánia –, amelyek a közös uniós költségvetés egy főre vetített legnagyobb befizetői, azt az álláspontot képviselik, hogy a 2027-ig tartó időszakban is állandó legyen a büdzsé, maradjon a bruttó nemzeti jövedelem 1 százaléka a befizetés mértéke. Ezzel összefüggésben – Németországgal együtt – továbbá ragaszkodnának a Nagy-Britannia kapcsán 1984-ben, a közös agrárpolitikát (KAP) érintően bevezetett kompenzációs mechanizmus megtartásához is. A kohézió barátai nevű csoport tizenhat tagja – köztük Magyarország – egyebek mellett azt szeretné elkerülni, hogy csökkenjenek a felzárkóztatási támogatások, valamint a közös agrárpolitikára szánt összegek. Elhúzódó vita tárgyát képezheti Charles Michel azon javaslata is, amely szerint a jogállamiság kritériumainak betartásához kötnék az uniós pénzek kifizetését. A tervezet arányos intézkedések meghozatalát is kilátásba helyezi az EU-s források nem megfelelő felhasználása vagy az uniós értékek tiszteletben tartásának elmaradása esetén. A támogatások felfüggesztéséről vagy megvonásáról a javaslat szerint minősített többségi szavazással dönthetnének a tagállamok.