Rendkívüli módon megrázta a német politikai életet a szerda este, Hanauban elkövetett vérengzés, amikor egy szélsőjobboldali férfi két vízipipabárban kilenc személlyel végzett, majd – miután elmenekült a helyszínről – édesanyjával és magával is végzett. Anyját kivéve minden áldozata bevándorló volt, s a tömeggyilkosságokat a német sajtó által csak Tobias R-két emlegetett férfi egy olyan időszakban hajtotta végre, amikor nagy politikai vita alakult ki arról, milyen veszélyt jelentenek a társadalomra a jobboldali radikális eszmék.
Hogy mennyire valóságos veszélyről van szó, jelzi, egyre több és több rasszista jellegű, szélsőjobboldali terrorakciót hajtanak végre az országban. Tavaly októberben antiszemita indíttatása volt annak a merényletnek, amelyet Halléban hajtottak végre és két ember halálát okozta. Egy férfi a helyi zsinagógába akart bejutni, de mivel nem tudott, a járókelőkre kezdett tüzelni. Horst Seehofer belügyminiszter akkor azt közölte, az akció a Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) nevű neonáci szervezet módszereihez hasonlítható. Múlt héten, napokkal a vérengzés előtt, letartóztatták egy szélsőjobboldali csoport több tagját, akik szintén bevándorlókkal akartak végezni, s mecsetek ellen terveztek támadást.
A hanaui események nyomán a közvélemény is egyre hevesebben követelheti, hogy a hatóságok keményebben lépjenek fel a szélsőségesek ellen. Igaz, a hanaui merénylő esetében az is nehézségeket okozhatott, hogy Tobias R. mondhatni a semmiből került elő, korábban nem szerepelt a bűnüldözés által gyanúsnak ítélt személyek listáján. Horst Seehofer belügyminiszter mindenesetre már a hallei merénylet után, tavaly decemberben bejelentette, átalakítják a belbiztonsági hatóságok munkáját, az alkotmányvédelmi hatóság, valamint a bűnüldöző szervek létszámát 300 olyan fővel emelik, akik kifejezetten a szélsőjobboldali erőszakra szakosodtak. Seehoher tegnap elismerte, jelentősen nőtt az erőszakos szélsőjobboldali terror veszélye, ezért fokozottan védik a mecseteket.
Az alkotmányvédelmi hatóság nem csak az utóbbi hónapokban foglalkozik többet a szélsőjobbal, mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung emlékeztet rá, amikor Thomas Haldenwang 2018 novemberében a hivatal élére került, figyelmeztetett arra, hogy a szélsőjobboldal tekintetében „új dinamika” figyelhető meg, amire a hatóságnak is megfelelő választ kell adniuk. Nagy feltűnést keltett, hogy 2018 nyarán, Chemnitzben szélsőjobboldali csoportok garázdálkodtak. Handenwang színre lépése valóban új fordulatot jelentett a hivatal addigi célkitűzéseiben, hiszen elődje, Hans-Georg Maassen azt állította, a keletnémet városban nem volt szó a bevándorlók elleni hecckampányról. Állítását azonban a videofelvételek egyértelműen megcáfolták. A német tartományokban is erős bírálatokat fogalmaztak meg Maassennel szemben, aki elsősorban az iszlám terrorizmusra fókuszált. Becslések szerint Németországban 24 ezer körüli szélsőjobboldali-neonácik száma. Nehézséget jelent, hogy olyan személyek, csoportok tűnnek fel, amelyek ismeretlenek voltak a hatóságok előtt, chatcsoportok révén szerveződtek. Nehézséget jelent azonban, hogy az alkotmányvédelmi hatóság nem fér hozzá a chatprogramok kódolt üzenetváltásaihoz. Reformokat tervezne a bűnüldöző hatóságoknál is, a jövőben még nagyobb hangsúlyt fektetnek arra, hogy meghatározzák, ki számít veszélyes szélsőjobboldalinak. Ez a módszer már bevált az iszlamistákkal szemben.
Nehéz nem összefüggést felfedezni a szélsőjobboldali erőszak erősödése és az Alternatíva Németországért (AfD) párt felemelkedése között. Az AfD ugyanakkor azt állította, semmi köze a hanaui történésekhez, az csak egy „őrült műve volt”.
