Az akadémiai kutatóintézetek vagyonát vizsgálta az ÁSZ, miközben azoknak nincs is saját vagyonuk

Az Állami Számvevőszék szerint tizenötből tíz kutatóintézet nem gazdálkodott megfelelően, a Magyar Tudományos Akadémia beszámolói szerint viszont az intézetek nemcsak hogy megőrizték, de még gyarapították is az általuk használt vagyont.

Megőrizték-e vagyonukat az akadémiai kutatóintézetek? – erre a kérdésre fókuszált az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egyik legutóbbi vizsgálata, melynek eredményeit pénteken, sajtótájékoztató keretében hozták nyilvánosságra. Kiderült: az ÁSZ szerint 2016-2018 között a tizenötből mindössze három kutatóintézet vagyongazdálkodása volt megfelelő, két további intézet gazdálkodása pedig 2018 végére javult. Így összesen tíz kutatóintézet vezetőjének fogalmaztak meg javaslatot, hogy 30 napon belül készítsenek intézkedési tervet a hiányosságok, szabálytalanságok kiküszöbölésére.

Nagy Imre, az ÁSZ felügyeleti vezetője az eredményeket összegző előadásában elmondta: négy kutatóintézetnél nem került sor az előírások szerinti számviteli szabályozások megalkotására, így például nem volt biztosított, hogy a szervezet éves beszámolóját megbízható könyvvezetés támassza alá. Két intézetnél nem gondoskodtak a gazdálkodási jogkörök gyakorlására jogosultak – és aláírásmintájuk – naprakész nyilvántartásáról. Hét kutatóintézetnél nem készült az előírásoknak megfelelő leltár, három kutatóintézet pedig nem rendelkezett szervezeti és működési szabályzattal, vagyis SZMSZ-szel.

Holman Magdolna ÁSZ-főtitkár elmondta, az ellenőrzést indokolta a kutatóintézetek költségvetési támogatása – ami 2016-2018 között 45 milliárd forint volt – illetve a kutatóintézeti vagyon nagysága, ami 2018 végén 87 milliárd forintot tett ki.

Csakhogy a kutatóintézeteknek nem rendelkeznek saját vagyonnal, hanem a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) köztestületi vagyonával gazdálkodnak. Az Akadémia pedig – az MTA-törvény szerint – feladatai ellátása érdekében vagyonával önállóan gazdálkodik, ennek részletes szabályait az MTA Alapszabálya határozza meg (az Akadémia vagyonába tartoznak ingatlanok, immateriális javak – mint a szellemi tulajdon –, tárgyi eszközök, pénz, befektetések). Az MTA vagyona tehát nem tartozik a nemzeti vagyonról szóló törvény és az állami vagyonról szóló törvény hatálya alá.

Vagyis az ÁSZ legfeljebb azt vizsgálhatná a köztestületi vagyonnal való gazdálkodásnál, hogy a közpénzből szabályosan szerezte-e be az MTA irányítása alá tartozó kutatóközpont a működéséhez szükséges eszközöket. Ahogy azt például az egyházi intézményeknél teszik. Az egyházi fenntartású intézmények – például iskolák, egyetemek, kórházak – ugyancsak jelentős mennyiségű közpénzt kapnak közfeladataik ellátására, vagyongazdálkodásukat mégsem vizsgálja az ÁSZ, csak azt, hogy a közpénzből beszerzett eszközök beszerzése szabályszerű volt-e.

Az MTA esetében egyébként az ÁSZ-jelentések sem fogalmaznak mindig egyértelműen: az egyik jelentésben azt írják, hogy a kutatóközpont saját vagyonával gazdálkodott, míg a másikban azt, hogy az MTA által használatba adott vagyonnal gazdálkodott. Arra az újságírói kérdésre, a köztestületi vagyon közvagyonnak számít-e, Holman Magdolna úgy válaszolt: tán magánvagyonnak kellene számítson? Szerinte az MTA kutatóintézetei közpénzt kapnak és közfeladatot látnak el, így vagyonuk közvagyonnak minősül. Egyébként olyan fogalom, hogy „közvagyon”, nem is létezik a magyar jogrendben: a nemzeti vagyonról szóló és az állami vagyonról szóló törvény állami vagyont, önkormányzati vagyont és magánvagyont különböztet meg. Az MTA köztestületi vagyona egy tudós közösség vagyona, amit a jogalkotó szándékosan emelt külön, hangsúlyozva a tudományos kutatások függetlenségét. Az is érdekes, hogy a közvagyon fogalmát csak az MTA-val összefüggésben használják az ÁSZ-jelentésekben.

Az MTA közgyűlési beszámolói egyébként ellentmondanak az ÁSZ-nak: ezek szerint a kutatóközpontok nemcsak megőrizték, de gyarapították is az általuk használt vagyont a vizsgált időszakban. Az ingóságok (gépek, berendezések, tárgyi eszközök) bruttó értéke 61 milliárd forint volt, ez 24 százalékkal magasabb érték, mint a 2016. évi. A kutatóközpontok által használt épületingatlanok értéke pedig 16 százalékkal magasabb (29 milliárd forint), mint 2016-ban. Az adatok a Magyar Államkincstár elszámolási rendszerében készült, többszörösen ellenőrzött költségvetési beszámolókból származnak, amelyeket az Országgyűlésnek is benyújtanak, és eddig semmi kifogás nem volt ellenük.

Ismert, a kutatóintézetek már nem az MTA-hoz tartoznak, 2019. szeptemberétől a nagyobb kormányzati kontrollt biztosító Eötvös Loránd Kutatási Hálózat alatt működnek. Az intézetek elcsatolása mellett – eddig – nem tudott szakmai érvet felhozni a kormányzat. A sajtótájékoztatón kiderült: az ÁSZ-jelentéseket az MTA-nak már meg sem küldték.