Megint vannak Trump spájzában

Publikálás dátuma
2020.02.21. 18:02

Fotó: Kremlin Press Office / AFP
Az amerikai hírszerzés szerint az oroszok Trump újraválasztásán dolgoznak. Az elnök válaszul lecserélte a hírszerzés igazgatóját.
Donald Trump az eddigi berlini nagykövetet, Richard Grenellt nevezte ki megbízott hírszerzési igazgatónak. A posztot és az alárendelt, viszonylag kicsiny stábot a 2001 szeptember 11-i terrortámadások után hozták létre, hogy összefogják az Egyesült Államok tizenhét, külföldi hírszerzéssel foglalkozó, de gyakran egymással sem kommunikáló szolgálatát. Az eddigi megbízott igazgató, a legutóbbi napokig a végleges kinevezésére váró Joseph Maguire nagyot hibázott: nem akadályozta meg, hogy munkatársa, Shelby Pierson tájékoztassa a kongresszust arról, hogy Oroszország a 2020-as elnökválasztást is manipulálni akarja, mert azt szeretné, ha továbbra is Donald Trump maradna a Fehér Házban. Grenell Trump és az európai szélsőjobboldal lelkes híve, ellenben nincs hírszerzési tapasztalata, korábban konzervatív politikusok szóvivője volt. Végleges kinevezését még a republikánusok sem támogatnák, de erre nincs is szükség, fél évig, vagyis a választási kampány legnagyobb részében megbízottként is betöltheti a pozíciót. Ezzel az elnök az igazságügyi tárca mellett még egy, a végrehajtó hatalomtól bizonyos mértékig hagyományosan független amerikai intézményt próbál a közvetlen ellenőrzése alá vonni. A hírszerzési igazgató, amellett, hogy reggelente az ő irodája tájékoztatja az elnököt a legfontosabb ügyekről, elvben felügyeli az egyes szolgálatok munkáját, ám azok továbbra is önállóan működnek. Amerikai szakértők szerint Trump nincs teljesen tisztában az ügynökségek szerepével, egymás közötti viszonyaikkal és évtizedek alatt kialakult munkakultúrájukkal, különben a szakmán belülről próbált volna a kívánságaira jobban odafigyelő személyt találni. Grenell alatt ugyanis garantáltan lesznek súrlódások és kiszivárogtatások. A hírszerzés világában többek között szókimondásáról ismert Pierson már a törvény által előírt, rendszeres, zárt ajtók mögötti tájékoztatón felbosszantotta a jelenlévő republikánus politikusokat. Utóbbiak azt is megkérdőjelezték, hogy az oroszok 2016-ban beavatkoztak volna, és arra hivatkoztak, hogy Trump keményen fellép a Kreml törekvéseivel szemben. Az elnök a meghallgatás hírének hallatán állítólag tajtékzott, főleg, mert ott volt Adam Schiff a képviselőház hírszerzési bizottságának elnöke is. Trump attól tart, hogy a demokrata párti ellenzék a választási kampányban majd ellene fordítja az általa hevesen tagadott orosz beavatkozást. A napokban Londonban, a Julian Assange pere előtti előzetes bírósági meghallgatáson a Wikileaks-alapító egyik ügyvédje azt mondta, hogy Trump elnöki kegyelmet ígért védencének, ha az hajlandó a nyilvánosság előtt cáfolni az oroszok szerepét a Demokrata Párt szervereinek 2016-os feltörésében. A Trump-kampány és a Wikileaks között feltételezhetően összekötő szerepet játszó Roger Stone-t csütörtökön 40 havi börtönre ítélő bíró indoklásában azt mondta, hogy a republikánus kampánytanácsadó azért bűnös, mert Trumpot védve akadályozta a vizsgálatot, hazudott az eskü alatt tett vallomásában és egy tanú megfélemlítésével is gátolta a tények kiderítését. Az elnök nagyon igazságtalannak nevezte a büntetést és reményét fejezte ki, hogy az új eljárást követelő és nyilván fellebbező Stone végül tisztázza magát. 

Az Egyesült Államok külföldi hírszerzéssel foglalkozó szolgálatai:

Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság (NID) Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) Nemzeti Űrtérképészeti Hírszerző Ügynökség (NGIA) A Pentagon Nemzeti (katonai) Felderítő Ügynöksége Légierő hírszerzés Szárazföldi hadsereg hírszerzés Haditengerészeti hírszerzés Tengerészgyalogság hírszerzés Parti őrség hírszerzés FBI hírszerzési részleg Energiaügyi minisztérium hírszerzés és kémelhárítás  Belbiztonsági minisztérium hírszerzés Külügyminisztérium hírszerzési és elemző részleg Pénzügyminisztérium terrorizmusellenes és pénzügyi hírszerzési részleg Kábítószer-ellenes Hatóság (DEA) hírszerzés     

Lehet, hogy megtalálták Nefertiti sírkamráját

Publikálás dátuma
2020.02.21. 17:41
Tutanhamon sírkamrája a Királyok völgyében
Fotó: John Ross / AFP
A felfedezést geológiai radarberendezéssel tették, amely szerint egy két méter magas, tíz méter hosszú járatnak kell a fal mögött lennie.
Az egyiptomi régészet előtt álló egyik legnagyobb kihívás Nefertiti sírjának megtalálása. Nefertiti az egyik felesége volt Ehnaton fáraónak, így mostohaanyja, és egyébként egyben anyósa is Tutanhamonnak. Azt sejtették a kutatók, hogy sírjának a Királyok-völgyében kell lennie, most a Mamdouh Eldamaty, az egykori régészeti miniszter által vezetett csoport azt állítja, abban a nemrégiben megtalált rejtett kamrában kell nyugodnia, amely a gyermekfáraó sírkamrája mögött van elfalazva. A felfedezést geológiai radarberendezéssel tették, amely szerint egy két méter magas, tíz méter hosszú járatnak kell a fal mögött lennie. Arról már régóta fogalmaztak meg elméleteket tudósok, hogy a sír nagyobb lehetett a ma látható kifejezetten kicsi kiterjedésűnél, sőt kutattak is a többi helyiség után, de nem jártak eredménnyel.Több csapat végzett már radaros vizsgálatot is, de nem találtak semmit. Azt most is igazolni kell még, hogy az új helység egyáltalán kapcsolatban van-e Tutanhamon sírhelyével, vagy egy másikhoz tartozik. Maga Zahi Havász szkeptikus. Az egyiptomi régész azt mondja, GPR-el gyakran kapni hamis eredményeket, valójában soha nem sikerült még semmit felfedezni ezzel a műszerrel. Ő maga hagyományos módszerekkel kereste Nefertiti sírjának bejáratát a mostohafiáé közelében, de így sem jutott eredményre. A gyönyörű szobráról híressé vált Nefertiti - aki egy ideig fáraóként is uralkodott - sírjának megtalálása olyan szenzáció lenne, ami sokakban élteti a reményt: kell lennie valahol, valaminek az ismert falak mögött. 
Szerző
Témák
Tutanhamon sír

Már négy ember halt meg a koronavírus miatt Iránban, Dél-Koreában csaknem megduplázódott a fertőzöttek száma

Publikálás dátuma
2020.02.21. 13:31
Újabb fertőzött beteget szállítanak kórházba Dél-Koreában
Fotó: AFP
Franciaország eközben újabb repülőgépet küldött uniós állampolgárokért a kínai Vuhanba.
Két újabb halottja van az új koronavírusnak Iránban, így már négyre nőtt a halálos áldozatok száma, emellett pedig 13 további fertőzöttet diagnosztizáltak a közép-keleti országban – közölte az egészségügyi minisztérium szóvivője pénteken. Tájékoztatása szerint az új esetek közül hetet az iráni síiták szent városából, Komból, négyet Teheránból, míg kettőt Gilánból jelentettek. Tizennyolc megbetegedésről lehetett eddig tudni a perzsa államban, közülük négyen meghaltak. Ugyancsak pénteken az olasz hatóságok arról számoltak be, hogy Lombardiában két újabb embernél is megerősítették a COVID-19 vírusfertőzést, az érintetteket karanténba helyezték. Kirgizisztán eközben bejelentette, hogy felfüggesztették az új vízumok kiadását a kínai állampolgároknak. Dél-Koreában csaknem megduplázódott péntekre a fertőzöttek száma, amely így meghaladta a 200-at. Több mint felük tagja az ország negyedik legnagyobb városának számító Teguban működő egyik keresztény felekezetnek. Az orvosok szerint a csoport egy 61 éves tagja fertőzhette meg a többieket. Friss hír, hogy megbetegedett egy izraeli állampolgár, akit a Japánnál horgonyzó brit-amerikai üdülőhajóról, a Diamond Princessről engedtek haza. Bár a Diamond Princess 3700 utasa közül a fertőzöttek száma szerdára elérte a 620-at, az egészségesnek tűnő utasok hivatalosan is elhagyhatták a hajót, amely már február 5. óta vesztegel Jokohama kikötőjében. A fertőzöttek nagyrészt idős emberek, az utasok mintegy fele japán állampolgár. 

Újabb gépet küldött Franciaország Vuhanba

Franciaország egy újabb repülőgéppel 28 francia és 36 európai uniós állampolgárt hozott el Vuhanból, egyikük sem fertőzött. A járvány kezdete óta a harmadik ilyen francia repülőgép péntek délelőtt érkezett meg a párizsi Roissy repülőtérre. A francia állampolgároknak az egészségügyi hatóságok egy normadiai üdülőfalut jelöltek ki karanténnak, a Deauville-től 15 kilométerre található Branville településen, ahova busszal szállítják az embereket, a többi uniós állampolgárt a saját országuk hatóságai hazaszállítják a párizsi repülőtérről – jelezte a francia külügyminisztérium. A francia kormány által bérelt Airbus A380-as repülőgép 17 tonnányi egészségügyi felszerelést, elsősorban védőruházatot, maszkot, kesztyűt és fertőtlenítőszereket szállított a járvány által leginkább sújtott kínai Hupej tartomány kórházainak, s a visszaút alkalmat adott azon 64 európai állampolgár elhozatalára, akik el kívánták hagyni Kínát – közölték diplomáciai források. Párizs a harmadik repülőgépet küldte az új koronavírus gócpontjába állampolgárainak hazaszállítására, s február 9-én egy brit evakuálással is érkeztek haza francia állampolgárok. Eddig több mint háromszáz francia hagyta el Kínát a hivatalosan megszervezett evakuálásokkal, valamennyien két dél-franciaországi karanténba kerültek, egy üdülőfaluba és egy egyetemi kampuszra. A legtöbben már hazatérhettek, a Londonon keresztül február 9-én érkezett 35 francia vasárnap hagyhatja el a karantént. A pénteken hazaszállított 28 francia állampolgár és az esetlegesen még később érkezők számára a 330 önálló faházból álló normandiai üdülőközpontban 77 házat különítettek el. A telep ezen részét hermetikusan körbezárták, a karanténban lévők nem találkozhatnak a többi faházban üdülőkkel. A központban jelenleg üdülő vendégek vegyesen fogadták a hírt, és aggodalmukat fejezték ki a telepen kialakított karantén miatt.
Nem tudtam, hogy ideérkeznek. Szólhattak volna nekünk” – mondta pénteken egy nyaraló a France Bleu regionális rádiónak. Egy másik üdülővendég szerint azért maradt titok az utolsó pillanatig az, hogy az üdülőközpontba érkeznek a Kínából hazaszállítottak, mert különben minden vendég elutazott volna. Mások pedig arra figyelmeztettek, hogy miután iskolai szünet van Franciaországban, a központban sok a vakációzó gyerek. A településen élők ugyanakkor megértőbbnek mutatkoztak a France3 közszolgálati televízió riportjában. „Minden rendben volt Dél-Franciaországban is, nincs ok arra, hogy bármitől tartsunk, ezek az emberek nehéz helyzetből érkeznek, ezért is megfelelően kell őket fogadnunk” – mondta egy helyi lakó. „Az az érzésem, hogy túl nagy a médiafelhajtás a koronavírus körül. Én egyáltalán nem félek. Nem halálosabb, mint az influenza” – tette hozzá az egyik szomszédja. Mások azonban szintén értetlenségüknek adtak hangot amiatt, hogy a vakáció kellős közepén egy üdülőkörzetet jelöltek ki a hazatérők karanténjának. A francia külügyminisztérium közlése szerint a vuhani francia konzulátus önkéntes munkatársakkal továbbra is nyitva tart, hogy „segítse a helyben maradt francia állampolgárokat, és kifejezze Franciaország szolidaritását a tartományban”. Franciaországban továbbra sincs új fertőzött, az új koronavírus okozta megbetegedéssel korábban diagnosztizált 12 beteg közül négyen vannak még kórházban, de egyikük állapota sem súlyos. Heten meggyógyultak, egy nyolcvanéves kínai turista pedig meghalt.
Szerző