Megint vannak Trump spájzában

Az amerikai hírszerzés szerint az oroszok Trump újraválasztásán dolgoznak. Az elnök válaszul lecserélte a hírszerzés igazgatóját.

Donald Trump az eddigi berlini nagykövetet, Richard Grenellt nevezte ki megbízott hírszerzési igazgatónak. A posztot és az alárendelt, viszonylag kicsiny stábot a 2001 szeptember 11-i terrortámadások után hozták létre, hogy összefogják az Egyesült Államok tizenhét, külföldi hírszerzéssel foglalkozó, de gyakran egymással sem kommunikáló szolgálatát. Az eddigi megbízott igazgató, a legutóbbi napokig a végleges kinevezésére váró Joseph Maguire nagyot hibázott: nem akadályozta meg, hogy munkatársa, Shelby Pierson tájékoztassa a kongresszust arról, hogy Oroszország a 2020-as elnökválasztást is manipulálni akarja, mert azt szeretné, ha továbbra is Donald Trump maradna a Fehér Házban.

Grenell Trump és az európai szélsőjobboldal lelkes híve, ellenben nincs hírszerzési tapasztalata, korábban konzervatív politikusok szóvivője volt. Végleges kinevezését még a republikánusok sem támogatnák, de erre nincs is szükség, fél évig, vagyis a választási kampány legnagyobb részében megbízottként is betöltheti a pozíciót. Ezzel az elnök az igazságügyi tárca mellett még egy, a végrehajtó hatalomtól bizonyos mértékig hagyományosan független amerikai intézményt próbál a közvetlen ellenőrzése alá vonni. A hírszerzési igazgató, amellett, hogy reggelente az ő irodája tájékoztatja az elnököt a legfontosabb ügyekről, elvben felügyeli az egyes szolgálatok munkáját, ám azok továbbra is önállóan működnek. Amerikai szakértők szerint Trump nincs teljesen tisztában az ügynökségek szerepével, egymás közötti viszonyaikkal és évtizedek alatt kialakult munkakultúrájukkal, különben a szakmán belülről próbált volna a kívánságaira jobban odafigyelő személyt találni. Grenell alatt ugyanis garantáltan lesznek súrlódások és kiszivárogtatások.

A hírszerzés világában többek között szókimondásáról ismert Pierson már a törvény által előírt, rendszeres, zárt ajtók mögötti tájékoztatón felbosszantotta a jelenlévő republikánus politikusokat. Utóbbiak azt is megkérdőjelezték, hogy az oroszok 2016-ban beavatkoztak volna, és arra hivatkoztak, hogy Trump keményen fellép a Kreml törekvéseivel szemben. Az elnök a meghallgatás hírének hallatán állítólag tajtékzott, főleg, mert ott volt Adam Schiff a képviselőház hírszerzési bizottságának elnöke is. Trump attól tart, hogy a demokrata párti ellenzék a választási kampányban majd ellene fordítja az általa hevesen tagadott orosz beavatkozást.

A napokban Londonban, a Julian Assange pere előtti előzetes bírósági meghallgatáson a Wikileaks-alapító egyik ügyvédje azt mondta, hogy Trump elnöki kegyelmet ígért védencének, ha az hajlandó a nyilvánosság előtt cáfolni az oroszok szerepét a Demokrata Párt szervereinek 2016-os feltörésében. A Trump-kampány és a Wikileaks között feltételezhetően összekötő szerepet játszó Roger Stone-t csütörtökön 40 havi börtönre ítélő bíró indoklásában azt mondta, hogy a republikánus kampánytanácsadó azért bűnös, mert Trumpot védve akadályozta a vizsgálatot, hazudott az eskü alatt tett vallomásában és egy tanú megfélemlítésével is gátolta a tények kiderítését. Az elnök nagyon igazságtalannak nevezte a büntetést és reményét fejezte ki, hogy az új eljárást követelő és nyilván fellebbező Stone végül tisztázza magát.