Szolnok;gyengénlátók;segítőkutyák;

- Tűvel átszúrt szalonnadarabokat szórtak szét a gyengénlátók egyesületének irodája előtt

Ott, ahol az egyik segítőkutya is dolgozik.

Tűvel átszúrt szalonnadarabokat szórtak szét azon a helyen, ahol a Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány egyik segítőkutyája is dolgozik. Az eset Szolnokon, a megyei vakok és gyengénlátók egyesületének irodája előtt történt - írja a Blikk.

Lukács Ágota az irodában dolgozik. Úgy döntött, hogy inkább szájkosarat tesz segítőkutyájukra, Vacakra.

– A mi kutyánk a mi felelősségünk, így hiába, hogy a vakvezetőkre nem kötelező a szájkosár, ilyen helyeken mégis rá kell raknunk a saját biztonsága érdekében

– mondta a látássérült hölgy. 

A lap emlékeztetett arra, hogy nemrég kaposvári állatvédő egyesület számolt be arról, hogy egy ismeretlen óvodák környékén szórt szét patkánymérget. Ez pedig már emberre is veszélyes lehet.

Komondi Piroska, a Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola szakmai vezetője szerint a vakvezető kutyák kiszolgáltatobbak, mert látássérült gazdáik nem minden esetben képesek megakadályozni, hogy a kutyák megegyenek valamit.

– A hámban dolgozó vakvezető kutyákat megtanítjuk arra, hogy munka közben ne egyenek fel semmit a földről és ne fogadjanak el ételt idegenektől, de ők sem gépek, nekik is lehet egy gyengébb pillanatuk, amikor győznek az ösztönök. Látássérült gazdáktól tudjuk, hogy többnyire sikerül megakadályozniuk a tiltott falatok elfogyasztását, például amikor érzik a hámon, hogy élénken érdeklődik valami iránt a kutya, de mindenkinek vannak rossz tapasztalatai kézből etető idegenekről, akik nem kérnek engedélyt erre, valamint földön gondatlanul elszórt ételmaradékról

 – mesélte a szakember.

Egy vakvezető kutya kiképzése egyébként több millió forintba kerül.

Az aneszteziológus a légcső helyett a nyelőcsőbe dugta az altatáshoz használt eszközt. Páciense meghalt, de így sem tiltották el az orvosi hivatástól.