A védelem évszázadokra szól

Védelemvezetőként nekem volt alkalmam a legtöbb árvíz - azon belül az utóbbi 100 év legnagyobb árvize - elleni védekezést irányítani, emellett sok árvízvédelmi fejlesztést valósítottam meg, a lakosság egyetértésével. Mindezek alapján jelentem ki, hogy a Római-parton csak olyan árvízvédelmi létesítmények megépítését tartom elfogadhatónak, amelyek legalább 50 évig garantálják a lakosság által jogosan elvárható árvízvédelmi biztonságot, megőrzik a part szépségét és jóléti használhatóságát, esztétikusak, továbbá az érintett lakosság többsége azokat elfogadja.

Előbbiek miatt a vízparti nyomvonalat elvetem. A korábbi fővárosi vezetés elvárta a Királyok útja-Nánási úttól keletre lévő 70 hektáros terület bevédését, továbbá azt, hogy ne legyen kisajátítás. Ezen igények mellett a tervezők viszont csak a vízparti nyomvonalat választhatták.

A legutóbbi önkormányzati választás eredménye lehetővé tette, hogy új feltételek mellett induljon el a védelmi mű tervezése. A tapasztalatok alapján jó terv csak jó megrendelés alapján készülhet. A tervezés megrendelésekor meg kell adni, hogy a védelmi művek milyen magas és tartós árhullámot milyen magassági biztonság mellett tudnak levezetni, milyen élettartamra kell tervezni azokat. Elő kell írni továbbá a karbantartással, az árvízvédekezéssel, az esztétikával kapcsolatos követelményeket.

A csillaghegyi árvízvédelmi öblözetben négy „vizes” feladatot kell összehangoltan megoldani. Ezek: a Duna felőli fővédvonal kiépítése, az Aranyhegyi-patak és a Barát-patak árvízvédelmének megoldása, valamint a térség talajvíz állapotának optimalizálása, beleértve a felszíni és belvizek kezelését is. A Duna árvízszintje és a nagy árhullámok tartóssága az éghajlatváltozás és egyéb okok miatt tovább fog növekedni a jövőben. Mérlegelve a várható változásokat és az árvízszint csökkentésének lehetőségeit, az árvízvédelmi magassági biztonság értékét a jelenlegi tervezési előírásnak megfelelően javaslom meghatározni; azzal a feltétellel, hogy az elkészülő mű további 50-60 centiméterrel egyszerűen magasítható legyen. 150 éves élettartam előírását tartom elfogadhatónak.

A két patak árvízvédelmének fejlesztését az önkormányzat korábban már elfogadta. A talajvíz kérdése nagyon körültekintő vizsgálatot igényel. Az öblözet alatt változó vastagságú kavicsréteg található, amely kapcsolatban van a Duna medrét képező kavicsréteggel. Mivel a tervezendő árvízvédelmi mű nagy valószínűséggel mindkét irányban jelentősen fogja befolyásolni a talajvíz áramlását, ezért a két feladat megoldását összehangoltan kell megtervezni és megvalósítani. A koncepció megjelenítésekor minimálisan is szükségesnek tartom a Királyok útja-Nánási út menti nyomvonal, a Duna parti kerítés vonalában (közvetlen közelében) húzódó nyomvonal, illetve ezek kombinációjából célszerűen kialakítható nyomvonal változatok kidolgozását.

Jogos és célszerű törekvés, hogy a Királyok útja–Nánási út és a Duna közötti területek árvízvédelmével is foglalkozzanak a tervek, de nem tartom indokoltnak, sőt ellenzem a parti sétány és a Duna közötti épületek (pl. a „sajtház”) bevédését. Az eddig árvízvédelem nélküli területek tulajdonosainak viszont áldozatokat kell vállalniuk. A kerítés menti nyomvonal esetén az általam célszerűnek tartott árvízvédelmi mű 60 centi széles sávot igényel, egyben ellátja a kerítés szerepét is. Ezért a tervezendő mű minimális terület igénybevételével, továbbá a mű mentett oldalán 6 méteres sávon szolgalmi jog biztosításával jár, amelyet a mű ellenőrzésére, karbantartására és a rendkívüli árvizek esetén szükségessé váló védelmi munkákra; továbbá ha szükséges, 1 méterig terjedő feltöltés készítése érdekében lehet igénybe venni. A kerítés menti nyomvonal esetén az árvízvédelmi mű megépítése után a telkek értéke lényegesen megnövekszik, ezért valamennyi telekre meg kell határozni az értéknövekedés mértékét, amit csökkenteni kell a biztosított terület és szolgalmi jog értékével. Az előbbi indokolt százalékát jelzálogként be kell jegyezni a telekre; azzal a feltétellel, hogy a jelzálog csak az ingatlan értékesítésekor érvényesíthető. Minderről tárgyalásos úton kell megállapodni.

Az előzőekben javasolt tervezéssel párhuzamosan kell elkészíteni a partszakasz állami tulajdonban lévő vízparti területeire a hasznosítás és parkosítás tervét, továbbá a vízpart és vízfelület használatának tervét. A változatokat bemutató terveket javaslom az interneten is nyilvánosságra hozni, valamint lakossági, szakmai fórumokon bemutatni és megvédeni. A lefolytatott egyeztetések, szakmai viták ismeretében lehet a megvalósítandó változatról megalapozottan dönteni, ha szükséges, a javasolt változatot népszavazásra bocsájtani.

A többség számára elfogadható megoldás kialakítása érdekében nem szabad sajnálni sem az időt, sem a pénzt, hiszen a megépülő árvízvédelmi rendszer – remélhetően - több évszázadra fogja meghatározni a Római-part arculatát, használati értékét.