Stadiondiplomácia Indiában

Publikálás dátuma
2020.02.24. 14:33

Fotó: MONEY SHARMA / AFP
Valóságos örömünneppé kívánták varázsolni Donald Trump indiai látogatását.
Mind az újraválasztását remélő amerikai elnök, mind látványos, saját fontosságát kiemelő rendezvényektől és nem ódzkodó és az indiai önérzetet erősíteni kívánó indiai miniszterelnök, Narendra Modi számára fontos volt ez a vizit. A két politikai vezető mintegy félszázezer ember előtt beszélt az új, az Gudzsarát államban található ahmedabadi, Motera nevű krikettstadion avatóján. A várost plakátok sorával díszítették fel, amelyek a két nemzet barátságát voltak hivatottak hirdetni. Az utak mellett ezrek köszöntötték az amerikai vendéget. Mindez nagyon is ínyére volt Trumpnak, aki a tőle megszokott módon, nem éppen szerénységét csillogtatva készült az eseményre. „Néhányak azt mondják, ez lesz India történetének legfontosabb eseménye. Ezt mondta nekem a miniszterelnök is” – fejtette ki Trump elutazása előtt. Az amerikai elnök azt is állította, hogy a repülőtértől a stadionig hétmillióan köszöntik Ahmedabadban. Bár kétségkívül Gudzsarát – Modi szűkebb pátriája - legnépesebb településéről van szó, amely a hetedik legnagyobb Indiában, becslések szerint az agglomerációval együtt élnek itt 6,3 millióan. Szakértők szerint fordítási hibából fakadhat, hogy Trump százezrek helyett milliókról beszélt. Nem ez az első alkalom, hogy az amerikai elnök és az indiai kormányfő stadionban mutatkoznak együtt. Szeptemberben, Texasban, amerikai futballstadionban jelentek mega nyilvánosság előtt, amivel jelezni kívánták, új fejezet kezdődik a világ – egyelőre – második legnépesebb állama és az Egyesült Államok történetében. A novemberi elnökválasztásra készülő Trump a mintegy négymillió, indiai gyökerekkel rendelkező amerikai állampolgárnak is jelezni kívánta, hogy az ázsiai állam nagy barátja. Ők egyébként inkább a demokrata jelöltekre adják a voksukat. Az Egyesült Államok számára India azért is fontos partner, mert egyfajta ellensúly lát benne a nagy rivális Kínával szemben. India, kivált azóta, hogy 2014 májusa óta Modi ül a miniszterelnöki székben, mind jelentősebb katonai és politikai befolyásra törekszik Ázsiában. A két ország közötti kereskedelmi kapcsolat értéke 2018-ban elérte a 142,6 milliárd dollárt. Ettől függetlenül kereskedelmi ügyekben nem nagy az összhang, tavaly vámokat vezettek be a másik ország bizonyos termékeivel szemben, Újdelhi ugyanakkor nagyon is számít az amerikai fegyverekre, harci helikopterekre. Trump hétfőn bejelentette, hárommilliárd dollár értékben szállítanak katonai felszereléseket, eszközöket Indiának. India egyébként kínosan ügyel arra, hogy Kína riválisának állítsák be. Azt emelik ki az ország vezetői, jó kapcsolatokra törekednek Pekinggel. Az Egyesült Államok mindenesetre az indiai hadsereg megerősítésében érdekelt, ahogy egy washingtoni illetékes fogalmazott, az ország biztosítja a térség stabilitását. Ahmedabad után az amerikai elnök feleségével Agrába, a Tadzs Mahal városába utazott tovább, megtekintették az ENSZ világörökségéhez tartozó márványból készült mauzóleumot. Trump kedden, Delhiben politikai vezetőkkel folytat megbeszéléseket, s a vizit a számára adott esti bankettel zárul.
Frissítve: 2020.02.24. 14:34

Mérlegen Assange és a sajtószabadság

Publikálás dátuma
2020.02.24. 14:27

Fotó: DANIEL LEAL-OLIVAS / AFP
Megkezdődött a WikiLeaks alapító pere a londoni bíróságon. Jogvédők, újságírók és orvosok tiltakoznak kiadatása ellen. Az Egyesült Államokban 175 éves büntetés várhat rá.
Egyesek szemében hős, a sajtószabadság élharcosa, mások szemében meggondolatlan szélhámos, aki emberek életét kockáztatta, amikor katonai és titkosszolgálati dokumentumok tömkelegét hozta nyilvánosságra mindenféle szűrés nélkül az általa alapított WikiLeaks portálon. Julian Assange hétfőn kezdődött perének tétje, hogy kiadják-e az Egyesült Államoknak, ahol az ügyészek 18 vádpontot állítottak össze ellene. Ha a jelenlegi börtöne, a Belmarsh közelében lévő bíróság, a Woolwich Crown Court végül kiadatása mellett dönt, akkor az Egyesült Államokban akár 175 éves börtönbüntetésre is ítélhetik kémkedés és emberéletek veszélyeztetése miatt. Egykori segítőjét, a titkos dokumentumokat megszerző volt katonát, Chelsea Manninget az amerikai bíróság már korábban 35 év börtönbüntetésre ítélte árulás és kémkedés vádjával. Vélhetően Assange sem úszná meg olcsóbban, hacsak Donald Trump amerikai elnök meg nem kegyelmez neki. Az elnöki kegyelem lehetőségéről Assange ügyvédje beszélt múlt héten a kiadatási per londoni előkészítő ülésén. Többek között azt állította, Trump elnöki kegyelmet ajánlott a WikiLeaks alapítónak, ha azt mondja, hogy Oroszországnak nem volt köze a Demokrata Párt e-mailjeinek kiszivárogtatásához a 2016-os amerikai elnökválasztás előtt. A Fehér Ház ugyan cáfolt, sőt hazugságnak nevezte az állítást, de Edward Fitzgerald ügyvéd is ragaszkodik ahhoz a teóriájához, miszerint bizonyítékok vannak arról, hogy Dana Rohrabacher volt amerikai republikánus kongresszusi képviselő az elnök megbízásából látogatta meg Assange-t Ecuador londoni nagykövetségén 2017 augusztusában. Úgy tűnik, Assange kevésbé bízik a londoni tárgyalás pozitív kimenetelében, erre utal az is, hogy múlt héten egy másik ügyvédje, a francia Eric Dupond-Moretti az Europe 1 rádiónak arról beszélt, hogy felveszik a kapcsolatot Emmanuel Macron francia elnökkel, akitől menedékjogi kérelmének ismételt elbírálását fogják kérni. Assange ugyanis már korábban menedékjogot kért Franciaországtól, de azt 2015-ben Francois Hollande államfő elutasította. A WikiLeaks alapító arra hivatkozva fordult Párizshoz, hogy legkisebb gyermeke és annak anyja francia állampolgár. Azt viszont ügyvédei is elismerik, hogy a nem szokványos menedékjogi kérelemről van szó, mivel Assange nem francia földön tartózkodik, hanem az említett okon túl egészségügyi és humanitárius szempontra, kiemelve azt, hogy Assange a lelki tortúra jeleit mutatja. Ezt szakemberek is alátámasztják. Február közepén 60 orvos nyílt levélben fejezte ki aggodalmát Assange egészségi állapota miatt. A Priti Patel brit belügyminiszterhez címzett levélben kitértek arra, hogy az ENSZ tortúra raportőre, Nils Melzer már tavaly novemberben megállapította, hogy a WikiLeaks alapító élete veszélyben forog a 2011 óta elviselt helyzet és a rá nehezedő lelki nyomás, a vele szemben alkalmazott lelki tortúra miatt. De tiltakoznak kiadatás ellen jogvédők, civil aktivisták, újságíró szervezetek és egyszerű londoni lakosok is, akik a sajtó- és véleményszabadság elleni merényletnek tekintik az Assange elleni eljárást. Julian Assange 2012-ben menekült Ecuador londoni nagykövetségére, ahol politikai menedékjogot kapott, de tavaly ezt az ecuadori hatóságok visszavonták. 2019. április 11-én brit őrizetbe került . A brit bíróság május elsején 50 nap börtönbüntetésre ítélte a feltételes szabadlábra helyezés szabályainak megsértése miatt. Kiadatási pere hétfőn kezdődött, majd május 18-án folytatódik. Svédország időközben ejtette ellene a szexuális bántalmazás vádját, részben elévülés miatt, részben megkérdőjelezhetetlen bizonyít hiánya miatt, mert mint állítják, tíz év után már a tanúk emlékezete is megbízhatatlannak tekinthető. A 48 éves Assange ártatlannak vallja magát, állítja, újságírói munkáját végezte tisztességgel. 2010-ben a WikiLeaks 250000 diplomáciai táviratot és 500000 titkos amerikai katonai dokumentumot hozott nyilvánosságra. Volt köztük olyan videofelvétel is, amelyen látszik, hogy amerikai helikopterből Irakban civilekre lőnek 2007-ben.
Szerző

WHO: továbbra is nemzetközi vészhelyzet van

Publikálás dátuma
2020.02.24. 13:52
Egy lezásrt pekingi kerület határa
Fotó: Koki Kataoka / AFP/Yomiuri
Bár az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalosan már évek óta nem használja a pandémia kifejezést, az új típusú koronavírus okozta járványt továbbra is nemzetközi vészhelyzetként kezelik - mondta el hétfőn a WHO egyik szóvivője.
Az utóbbi napokban felerősödött az aggodalom, hogy a koronavírus terjedése világjárvánnyá válhat, miután élesen megemelkedett az Iránban, Olaszországban és Dél-Koreában észlelt fertőzések száma. A genfi székhelyű WHO 2009-ben pandémiának minősítette a H1N1-es típusú influenzát, amely végül is enyhe lefolyásúnak bizonyult, viszont a gyógyszercégek gyorsan oltóanyagot és gyógyszereket fejlesztettek ki. Az új koronavírus esetében a WHO január 30-án nemzetközi szintű közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította a közép-kínai Vuhan városból kiindult járványt. Tarik Jasarevic WHO-szóvivő elmondta: nincs olyan hivatalos kategória, amellyel pandémiára figyelmeztetnének. A szervezet már nem használja az egykori, hat szintből álló riasztási rendszert, amelyben a 6-os szint volt valaha a pandémia.
Olasz rendőrök a szintén lezárt Codogno kisváros határán
Fotó: MIGUEL MEDINA / AFP
A köznyelvben pandémiaként emlegetik egy olyan új kórokozó megjelenését, amely világszerte könnyen terjed az emberek között - mondta Jasarevic, hozzátéve: eddig azt tapasztalták, hogy a koronavírus több helyen felütötte a fejét, és több országban többeket megbetegített. Egyes országokból időközben azonban már nem terjed tovább a vírus, de továbbra is számolni kell annak lehetőségével, hogy a fertőzés újra megjelenik.  A hivatalosan COVID-19 névvel jelölt vírusfertőzés már több mint hetvenezer embert fertőzött meg szerte a világban, több mint kétezren pedig meghaltak a kórban. A megbetegedések és halálozások túlnyomó többsége a kínai Hupej tartományban történt.
Szerző
Témák
WHO koronavírus