Múzeumot szerveznek a Munkásőrségnek

Publikálás dátuma
2020.02.24. 17:55
A VII. kerületi munkásőrség zászlóavató ün­nepsége a Madách Imre téren 1657-ben
Fotó: BAUER SÁNDOR / Fortepan
A tervek szerint a létesítmény jövő novemberben nyílik, Edelényben.
A Hagyományőrző Munkásőr Társaság elérkezettnek látja az időt, hogy múzeumot hozzon létre. A tervek szerint a létesítmény jövő novemberben nyílik, Edelényben.
Kedves Elvtársak, Barátaink! – így kezdődik a Hagyományőrző Munkásőr Társaság közösségi oldalán megjelent tájékoztató arról, hogy a nagyszámú felajánlásoknak köszönhetően szűk két esztendő alatt mintegy 4 ezer tételt számláló tárlati anyag gyűlt össze. A szervezet „ideiglenes raktárában” őrzött anyag lehetővé teszi, hogy megvalósuljon "a rendszerváltozás óta az első és állandó” történeti múzeum a Munkásőrségről.
A társaság „országos parancsnoksága” által jegyzett közlemény szerint továbbra is számítanak az „ügyben elkötelezett elvtársaink, szimpatizánsaink és minden barátunk nagylelkű felajánlásaira”.
A hagyományőrző munkásőrök honlapja egyéb részleteket is közöl. A kiállítandó tárgyak „rendkívül széles skálán mozognak”: vannak közöttük ruházati anyagok, komplett ruházatok, a legkülönfélébb folyóiratok és időszaki kiadványok, könyvek, feljegyzések, porcelán és csiszolt üveg ajándéktárgyak, kitüntetések, jelvények és oklevelek, kiképzési és oktatótablók, fényképek.
„A Munkásőrség Történeti Múzeum számára helyet adó épület a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Edelény városban kerül kialakításra, mely 2021. novemberétől válik látogathatóvá” – olvasható. Arról, hogy pontosan melyik ingatlanban tervezik létrehozni a múzeumot, a tájékoztató nem tartalmaz konkrétumot, ahogyan arról sem, miért éppen Edelényre esett a választás. A Magyar Hang február elején hívta fel rá a figyelmet, hogy civil szervezetként megalakult a Munkásőrség. A lap emlékeztetett rá, hogy 1989. októberében a „négyigenes” népszavazáson az elsöprő többség a Munkásőrség megszüntetésére szavazott. Ez csak megerősítette a már korábban elfogadott törvényt, amelynek következtében a pártirányítás alatt álló félkatonai szervezet 1989. október 20-án jogutód nélkül feloszlott. A Hagyományőrző Munkásőr Társaság nem jogutódként határozza meg magát, hanem egy eszmeiségében baloldali, a munkásmozgalom történeti hagyományainak ápolására és humanitárius célok megvalósítására törekvő civil szervezetként. További célja, hogy tevékenységével elősegítse a „rendvédelmi hivatás társadalmi presztízsének növelését”.
Szerző

"Akikkel beszéltem, mind úgy gondolják, túlreagálták a hatóságok a vírust"

Publikálás dátuma
2020.02.24. 17:26

Fotó: ALBERTO PIZZOLI / AFP
- Ma reggel indult el a lányom az iskolájával egy hétre síelni Olaszországba. Gondolkodtunk, hogy elengedjük-e, de úgy voltunk vele, a hegyekbe mennek, nem a járvánnyal érintett területekre, így nem lehet bajuk. Ennek ellenére néhány osztálytársának a szülei úgy döntöttek, bár vasárnap még nem zavarták őket a koronavírus olaszországi terjedéséről szóló hírek, ma délután mégis inkább kimennek a gyerekeikért. Nem is elsősorban a fertőzésveszély miatt, sokkal inkább attól tartva, hogy lezárják a határokat és kinn reked a gyerek. Engem is elbizonytalanítottak, lehet, hogy mi is inkább hazahozzuk idő előtt a lányunkat – mondta egy középiskolás lányáért aggódó kaposvári férfi. Noha a külügyminisztérium mindenkit arra kért, fontolja meg észak-olaszországi utazását, ahogyan az országos tisztifőorvos sem javasolja jelenleg az itáliai kirándulást, a síszezon miatt sokan indulnak útnak, hiszen előre lekötött foglalással rendelkeznek a hegyekbe.
Síelők Bormióban
Fotó: MIGUEL MEDINA / AFP
- Egyelőre nem volt visszamondásunk – mondta a Népszavának Péter, aki a Trento melletti Monte Bondone síterepen dolgozik pincérként. – A szállodák és az éttermek tulajdonosai azonban nagyon félnek, hogy hamarosan vége az idénynek, ami itt komoly katasztrófát jelentene, hiszen áprilisig ebből él mindenki. A vendégeken nem látszik, hogy tartanának valamitől, ugyanúgy tele vannak a hütték, mint máskor. Mi úgy 150 kilométerre vagyunk Padovától, ami az egyik fertőzési gócpontnak számít, s ahol néhány településen elrendelték a karantént, vagyis elvileg nem lehet baj. A kaposvári Gábor, havonta utazik ki Noaléba, s jelenleg is a Velencétől és Padovától egyaránt úgy 15-20 kilométerre található városban időzik. - Noha viszonylag közel vagyunk a karanténos területhez, itt semmi jele a pániknak – felelte megkeresésünkre. - Vasárnap este tele voltak az éttermek, a kocsmák, nem látszott az embereken, hogy tartanának a vírustól. Szombaton Bolognában voltunk, azaz Padovától délre, este ott is hömpölygött a tömeg az utcákon, a vendéglátó helyeken alig lehetett asztalt kapni. Egyelőre a boltokban sem látni különösebb tömeget, bár ez természetesen órák alatt megváltozhat. Az persze látványos, hogy a kézfertőtlenítő folyadékokat lerabolták a boltokból és aranyárban árulják a neten. Illetve egész Venetóban bezárták az iskolákat, egyelőre erre hétre, valamint elhalasztják a sportrendezvényeket, s elővigyázatosságból bezártak a konditermek és szünetelnek a jógatanfolyamok. A munkáltatók is rugalmasabbak, aki olyan munkát végez, melyet otthonról is lehet csinálni, azoknak engedélyezték, hogy ne járjanak be a munkahelyükre.
A velencei karnevál programjait lemondták
Fotó: ANDREA PATTARO / AFP
Gábor nem tart a koronavírus-fertőzéstől, s úgy tapasztalta, a helyieket sem foglalkoztatja olyan szinten a járvány, mint azt a híradások sugallják. - Akikkel beszéltem, mind úgy gondolják, túlreagálták a hatóságok a vírust – állította. – Szerintük egy átlagos influenza-járvány esetén is van ennyi megbetegedés. Persze ebben valószínűleg benne van az olaszok született optimizmusa is. Én sem tartok tőle, hogy bármi bajom lehet, az eddigi egyetlen kellemetlenség, hogy éppen ma akartam elmenni Velencébe a karneválra, de lefújták.
Szerző
Frissítve: 2020.02.24. 17:51

Sok helyen még mindig nem zárultak le a bértárgyalások

Publikálás dátuma
2020.02.24. 16:28

Fotó: Shutterstock
A versenyszféra két számjegyű béremelése még az idén is elszívhatja a munkaerőt az állami és önkormányzati vállalatoktól. Van olyan fővárosi cég, amelyik csak 3,5 százalékot ígér.
Nyakunkon a március, mégis alig van olyan fővárosi közszolgáltató cég, ahol lezárultak a bértárgyalások és a dolgozók pontosan tudják, mekkora béremelésre számíthatnak 2020-ban. A Fővárosi Önkormányzat a háttérből figyel, látszólag nem avatkozik bele a munkaadók és munkavállalók egyezkedésébe, valójában persze nyilvánvalóan megszabja a cégvezetők mozgásterét, hiszen iparűzési adó bevételei és teljes költségvetése is korlátokat szab a bérfejlesztéseknek. A szolgáltatóknál működő szakszervezetek azonban látnak még tartalékokat a rendszerben, ezért a végsőkig küzdenek a dolgozók jobb anyagi megbecsüléséért. Körképükből kiderül, van, ahol még fényévekre van egymástól a cég ajánlata és a szakszervezetek követelése. Ilyen például a Fővárosi Vízművek, ahol december 6-án volt az utolsó bértárgyalás, a vállalat vezetése azóta nem tárgyal a helyi szakszervezettel, amelynek elnöke, Kecskés Károly épp a hét elején kérte legutóbb az egyeztetés folytatását. Az érdekvédők 9 százalékos alapbéremelést kérnek minden dolgozónak, a Vízművek azonban csak 4 százalékot akar adni, azt is csak a fizikai munkásoknak. A túl alacsony és diszkriminatív ajánlat miatt házon belül nagy a felháborodás, annak ellenére sokan a távozás mellett döntenek, hogy az itt dolgozók többsége már nem fiatal. Az érdekvédelmi vezető lapunknak elmondta, hogy levelében megfontolásra ajánlotta: a munkáltatói szociális járulék júliustól tervbe vett újabb kétszázalékos csökkentéséből adódó megtakarítást a vállalat forgassa vissza béremelésbe, és abba is belemennének, hogy csak egyszeri prémiumot kapjanak az alkalmazottak, ha a vártnál több lesz az üzleti eredmény. A cég vezetése nem sokat gondolkodott a válaszon, mindent elutasított, így Kecskés Károly a Liga Szakszervezetek elnökéhez fordult segítségért, hogy közösen kérjék a tulajdonos Fővárosi Önkormányzat segítségét. Kollektív munkaügyi vitát is kezdeményezhetnek a BKV szakszervezeteihez hasonlóan, de azt mondja, a Vízműveknél még soha nem volt sztrájk, a csapból jönni kell a víznek. Ám ha nem marad más lehetőség, készek a munkabeszüntetésre is felkészülni – tette hozzá az elnök. A helyzetüket bonyolítja, hogy nehéz lenne megállapodni a még elégséges szolgáltatásokról, hiszen az állami intézkedések hatására olyan szinten lelassult a vezetékrendszer felújítása, hogy az egész város egy hatalmas időzített bomba: bárhol, bármikor bekövetkezhetnek csőtörések, amiket azonnal javítani kell. A helyzetre jellemző – emlékeztetett Kecskés Károly -, hogy 2017-ben a 92 és félezer kilométeres csőhálózatból összesen 350 kilométernyit tudtak kicserélni, ugyanebben az ütemben 250 évente jutnának el a hálózat minden pontjára. Azóta tovább romlott a helyzet, a kevés pénz miatt sorra mondanak fel a kollégáik. Ehhez képest a FŐTÁV a béke szigete. A Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. hároméves bérmegállapodást kötött a helyi szakszervezettel, ami most is érvényben van. Az évenkénti 6 százalékos emelés módjáról minden évben megállapodnak – tájékoztatta a Népszavát Lázár Éva, a FŐTÁV Szakszervezetének elnöke. Kiemelte, hogy az utóbbi két évben a nagyon alacsony fizetéseken emeltek többet és ez várhatóan így lesz az idén is. Szó sincs megegyezésről, csak beletörődés van a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt-nél., ahol a dolgozók kaptak ugyan egy rövid tájékoztatót, mégsem tudják, hogy pontosan mennyit emelnek idén a bérükön. Akkora az elkeseredés, hogy az ottani szakszervezet feloszlatta magát, mert semmit nem tudott elérni a vállalattal szemben. Egy munkatárs arról tájékoztatta lapunkat, hogy sírásót, ravatalozót már alig találnak, hajléktalan szállókon keresnek embereket, mert nettó 130 ezer forintért nem jelentkezik senki. Legalább 30 százalékos a létszámhiány és csak kevéssel jobb a helyzet az adminisztratív dolgozók körében, miközben egy temetés vagyonokba kerül, lenne fedezet a dolgozók szerint a jobb megbecsülésükre. A vállalat írásban jelezte, a „2019-es évhez hasonló béremelést tervez, illetve a Budapest bónusz havi juttatást biztosítja a szellemi és fizikai dolgozók részére 2020. január 1- től visszamenőlegesen az üzleti terv elfogadása után”. Ezen a héten folytatódik a bértárgyalás a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt-nél (FKF) – tájékoztatta a Népszavát Király András, a cég szakszervezetének elnöke. A Világgazdaság információi szerint a vállalat 9 százalékos emelésre tett javaslatot, de az érdekvédők 15 százalékot szeretnének elérni. A hírt az érdekvédelmi vezető megerősítette, sőt azt is hozzátette, a szellemi foglalkozású alkalmazottaknak szóló vállalati ajánlat csak 3,5 százalékos emelést tartalmaz, ami óriási felháborodást váltott ki a dolgozók nagyjából 20 százalékát kitevő körben. Most a vezérigazgatóval tárgyalnak, de a HVDSZ 2000 nevű szakszervezet vezetője jelezte, ha nem lesz megállapodás, kénytelenek lesznek egy szinttel feljebb lépni és a Felügyelő Bizottság véleményét kikérni. Egyedül a Budapesti Közlekedési Vállalatnál született meg eddig az idei bérmegállapodás. Múlt pénteken átlagosan 10 százalékos alapbéremelést, nagyobb cafetéria juttatást és több pótlék emelését is tartalmazó egyezség született a cégnél működő három meghatározó szakszervezet és a vállalat vezetése között. Eddig a fővárosi cégek jobb helyzetben voltak, mint az állami közszolgáltatók, ahol tárgyalni sem akart a bérkérdésekről a kormány. Most azonban az érintett szakszervezetek megkapták a meghívót: jövő keddre, március 3-ra összehívták a Közszolgáltató Vállalkozások Konzultációs Fórumát (KVKF), ahol várhatóan bejelentik az állam béremelési ajánlatát.