Szabad szemmel: a gazdák földjeit elvevő, a vállalatokat szívató Orbánnal példálóznak

A legkeletibb osztrák tartomány nem szereti Magyarországot; Lengyelországot az EU lényegében nem tekinti "jogilag biztonságos államnak"; a német politika egyre mélyebben süllyed a káoszba - lapszemle.

A burgenlandi tartományfőnök, írja a Neue Zürcher Zeitung, azt tanácsolja a vállalkozóknak, akik tartanak a baloldali szociálpolitikájától, hogy vagy elégedjenek meg kisebb nyereséggel, vagy nyugodtan települjenek át Magyarországra, sok szerencsét hozzá!

A szociáldemokrata Doskozil, aki a januári helyi választáson visszaszerezte az abszolút többséget és így megállította pártja mélyrepülését, továbbá felmondhatta a koalíciót a Szabadságpárttal, magyarázatként megemlíti, hogy Orbán Viktor egyszerűen földeket vett el a gazdáktól, és súlyos terheket vezetett be a vállalatok számára. Ezzel szemben a legkeletibb osztrák tartomány az utóbbi öt évben 450 millió euróval támogatta a gazdaságot. A politikus maga pedig bevezette a nettó 1700 eurós minimáljövedelmet az állami szektorban. A kormányról azt mondja, annak nem feladata, hogy szavatolja a magáncégek jövedelmét.

A migrációt illetően viszont a kemény kéz híve Doskozil, akinek politikai pályája helyi rendőrfőnökként akkor kezdett felívelni, amikor 5 éve sikeresen vezényelte le a válságot. Úgy gondolja, hogy a mostani helyzetben az a kiút, ha kitoloncolják azokat, akik nem jogosultak a menedékjogra, megvédik a külső határokat, továbbá a befogadott embereket elosztják a tagállamok között. Hozzáteszi, nem igaz, hogy a Balkánon lezárultak a menekülő utak, bár az is tény, hogy akik bejutnak, azok javarészt nem Burgenlandban akarnak letelepedni.

Nem tisztességes a jogrendszer

Európában zavart szül a Lengyelországban zajló jogi csatározás, amely valószínűleg úgy jut nyugvópontra, hogy az EU az igazságügyi reform felfüggesztését kéri az Európai Bíróságtól, miután az sérti a lengyel bírák függetlenségét, írja a Financial Times. A PiS ugyan azt állítja, hogy az életbe lépett szabályozás nemzeti belügy, abba Brüsszel nem ütheti bele az orrát. A bírálók azonban arra hívják fel a figyelmet, hogy jogi káosz állhat elő az országban, ráadásul a kihatások az egész uniót érinthetik, ha más államok bíróságai kétségbe vonják a lengyel társszervek autonómiáját. Az Európai Bírói Tanácsok Szövetségének elnöke rámutatott, hogy igen rövid időn belül az egész szervezet szétesését eredményezheti, ha nem lehet hinni abban, hogy minden országban alkalmazzák a közösségi jogot.

Két éve már egy ír bíró megtagadta egy lengyel kiadatási kérelem végrehajtását, mondván, hogy a lengyel jogrendszer nem tisztességes. Az Európai Reformközpont nevű agytröszt egyik munkatársa onnan fogja meg a dolgot, hogy ha valahol aláássák a jogállamot, akkor a többi ország nem lehet biztos abban, hogy polgárai és vállalatai ott kellő jogvédelmet kapnak. A lengyel igazságügyi miniszter viszont túlzottnak tartja az aggályokat. Szerinte csupán arról van szó, hogy az EU igazságtalanul bánik a lengyelekkel, igyekszik nyomást gyakorolni a kormányra. Szerinte a rendszer elemei más országokban is megvannak. A kifogásra az ellentábor azt válaszolja, hogy az csupán a figyelmet próbálja elterelni, mert a cél az, hogy a politikai ellenőrzés alá vonja a bírákat.

Ugyanakkor a Varsói Egyetem egyik jogász professzora azt emeli ki, hogy párhuzamos jogrendszer alakulhat ki, messzire ható következményekkel. Mert ha az emberek nem bíznak a bíróságokban, akkor nem lesz, aki megoldja társadalmi viszályokat, így azok csak súlyosbodni fognak. Ugyanakkor ha Európa belenyugszik a változtatásokba, akkor előáll a példa mások számára, mármint hogy nyerhetsz, noha nem tartod be az uniós jogot.

Párhuzamos gyengülés kontra szélsőjobb erősödés

Németországban a szocialisták után a kereszténydemokraták is lejtőre kerültek, vagyis az egész politikai közepet utolérte a válság, mi több, egész Európában töredezik szét a politika, mégsem kell okvetlenül aggódni, írja a Bloomberg. A változó viszonyok ugyanis, új, fura szövetségeket hívhatnak életre a nemzeti parlamentekben – a demokrácia megmentésére. Viszont ha nem ez lesz, akkor a centristák könnyen azt vehetik észre, hogy hiába haladnak egy egyre forgalmasabb út közepén, mások átgázolnak rajtuk.

A CDU elnök asszonyának lemondása vezetési vákuumot és szokatlan belső válságot idézett elő. Az utódot csak április 25-én választják meg, addig zajlik a csata a pozícióért. A nyertes követi valószínűleg Angela Merkelt a kancellári székben. Szóval nem kicsi a döntés jelentősége a földrész számára sem. De a németek a hamburgi választáson már megbüntették a pártot, amely folyamatosan esik vissza a nagyvárosokban. Még drámaibb, hogy a thüringiai szervezet lázad a berlini központ ellen és azt fontolgatja, hogy összeáll a Balpárttal, amely hivatalosan pária a kereszténydemokrata vezetés szemében. Korábban alkotmányos válságot okozott, hogy a párt összejátszott az szélsőjobbos AfD-vel a tartományi választáson.

Az uniópártok mindig is bástyát jelentettek a szélsőséggel szemben. Merkelnek azonban felróják, hogy balra tolta a pártot, mert korszerűsíteni akarta, csak éppen ily módon elidegenítette attól a konzervatívokat, ugyanakkor nyitva hagyta a jobbszárnyat. Így ott megjelent az Alternatíva. Sőt, Thüringiában a baloldali szélsőséggel együtt már többséget alkot. Ám mivel a közép elutasítja az együttműködést mindkettővel, így ott most beállt a holtpont, senki sem tudja, ki fogja irányítani a tartományt. Hiszen a CDU a Balpárttal sem kíván közösködni, pedig annak vezetője gyakorlatias, ártalmatlan és polgári.