Előfizetés

EB: teljesítőképessége határán a magyar gazdaság

Halmai Katalin (Brüssszel)
Publikálás dátuma
2020.02.26. 16:10

Fotó: Shutterstock
Felemás képet fest a magyar gazdaság és társadalom állapotáról az Európai Bizottság jelentése, amelyet az éves gazdaságpolitikai koordináció keretében szerdán tett közzé.
Az uniós testület elismeri, hogy a magyar bruttó hazai termék (GDP) az egyik legmagasabb, a munkanélküliségi ráta pedig az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Megítélése szerint ebben a kedvező gazdasági környezetben lehetőség nyílik a legfontosabb kihívások kezelésére. Brüsszel ezek közé sorolja a munkaképes lakosság zsugorodását, az alacsony termelékenységet, a növekvő társadalmi egyenlőtlenségeket és a természeti kincsek alacsony hatékonyságú felhasználását. Az Európai Bizottság véleménye szerint a gazdaság várhatóan eléri teljesítőképessége határát, mivel a képzett munkaerő hiánya akadályt gördít a termelékenységet ösztönző beruházások és innováció elé. A gazdasági döntéshozók a kiadásnövelést és az adócsökkentést részesítik előnyben, ahelyett, hogy jó időkben költségvetési tartalékot képeznének – áll az országjelentésben. Így aztán hiába teljesít jól a gazdaság, az államháztartás csak lassú javulást mutat. Bár az állami és magánberuházások GDP-hez viszonyított aránya magas, azok nem szolgálják megfelelően a termelékenység növelését. A brüsszeli testület úgy véli, hogy többet kéne szánni innovációra, a területi egyenlőtlenségek kiküszöbölésére és a közszolgáltatások színvonalának emelésére a leszakadó térségekben. Kulcsfontosságúnak nevezi az invesztíciót az oktatásba és képzésbe, az egészségügybe, a gyermekgondozásba, a gazdaság „zöldítésébe”. Az országjelentésben az Európai Bizottság sorra veszi azt is, hogy Magyarország hogyan teljesítette a tavalyi ajánlásokat. Eszerint korlátozott haladást ért el a sérülékeny társadalmi csoportok álláshoz juttatásában, a korai iskolaelhagyók számának csökkentésében, a környezetvédelem egyes területein és az adórendszer egyszerűsítésében. Nem sikerült ugyanakkor megfelelően felvenni a harcot a korrupció ellen: a visszaélésgyanús ügyek kivizsgálása és üldözése kevésbé hatékony Magyarországon, mint a többi uniós tagállamban. Hiányzik a határozott szándék a magasszintű korrupciós ügyek felderítésére, a közérdekű információk visszatartása pedig korlátozza az állampolgárok és a civil szervezetek alkotmányos jogait.   

Mit térít és mit nem a biztosító a koronavírus-járvány kapcsán?

B. M.
Publikálás dátuma
2020.02.26. 14:22
Sífelvonó az olaszországi Sestriere-ben
Fotó: OLIVIER MORIN / AFP
A járvány közeledése sok utazásra készülő magyart érint. A legtöbben az iránt érdeklődnek, ha van útlemondás biztosításuk is, ezen a címen kaphatnak-e kártérítést, amennyiben a járvány miatt, akár a Külügyminisztérium figyelmeztetésének hatására lemondanak egy már befizetett utazást.
Megrohamozták az emberek a biztosítókat a koronavírussal kapcsolatos kérdéseikkel, legtöbben a kockázatosnak minősített országokba történő kiutazásokra, s az esetleges karanténban rekedésre vonatkozó feltételekről érdeklődnek. Egyre többen kérdezik, fizet-e kártérítést a biztosító a vírus miatt lemondott, de már befizetett sí utakra. A válasz egyértelműen: nem. Ugyanakkor az úgynevezett storno biztosítások fedezhetik a félbe maradt kikapcsolódások, idő előtti hazautazások költségeit – figyelmeztet a CLB biztosítási alkusz cég. A biztosítók is egyre tudatosabban készülnek a koronavírus hatásaira, mivel a járvány közeledése sok utazásra készülő magyart érint. Ezekben a napokban leginkább azokat, akik éppen síelni mennének, például Olaszországba. A legtöbben az iránt érdeklődnek, ha van útlemondás biztosításuk is, ezen a címen kaphatnak-e kártérítést, amennyiben a járvány miatt, akár a Külügyminisztérium figyelmeztetésének hatására lemondanak egy már befizetett utazást. A válasz egyértelműen nem – közölte a független biztosítási alkusz cég. Az útlemondás olyan tétel a biztosításban, amely akkor lép életbe, ha magával a biztosítottal vagy közvetlen hozzátartozójával történik valami – például, igazoltan beteg lesz –, ami miatt nem tud elutazni – magyarázza Németh Péter. A cég kommunikációs igazgatója felhívja a figyelmet a Külügyminisztérium által kiemelten kockázatosnak minősített országokba való utazás veszélyeire is. Egy esetleges vesztegzár területén bajba került ügyfeleken ugyanis a biztosítók sem tudnak segíteni, nem tudják érvényesíteni a szerződésben vállalt szolgáltatásokat. Vagyis, nem a szándék, hanem a teljesítés feltételei hiányoznak. Nagyon sokan azt is kérdezik, hogy ha karanténba kerülnek, hogyan fog rajtuk segíteni a biztosító. A válasz sajnos erre is az, hogy közvetlenül sehogy. Ugyanis erre a helyzetre is az érvényes, hogy egy lezárt területen a biztosítók sem képesek megfelelő szolgáltatást nyújtani. Viszont a külföldön karanténba került magyarok legalább számíthatnak a kórházi napi térítésre és a megfigyelés idején kiesett aktív kereset és táppénz különbözetének a megtérítésére, ha van ilyen kitétel a biztosításukban. Németh szerint ezekben a napokban érdemes különösen gondosan átnézni az utasbiztosítási szerződéseket, s ha kell, inkább egyeztetni a biztosítóval, hogy minden szükséges tétel szerepel-e benne. A szinte óránként változó helyzetben sajnos az is előfordulhat, hogy egy tegnap még biztonságosnak gondolt külföldi várost mára lezárnak, ott rekednek a turisták, s a régió státuszát is veszélyessé minősíti a Külügyminisztérium. Nem árt tudni – magyarázza a szakértő –, hogy attól kezdve ott sem adottak a feltételek ahhoz, hogy működjenek az utasbiztosítási szolgáltatások. Azok viszont, akiknek van storno biztosításuk, s esetleg még a lezárás előtt hazautaznak, számíthatnak rá, hogy a tervezett program bizonyíthatóan visszamaradt költségeit – szállodai díj, befizetett programok, már megvásárolt síbérletek, – megtérítik a biztosítók. Németh felhívja a figyelmet a biztosítás meghosszabbításának fontosságára is: azok, akik már nem tudnak hazajönni, gondoskodjanak a szerződésük meghosszabbításáról, hogy a zárlat feloldása utáni hazaúton ne maradjanak védtelenül. Ehhez a szolgáltatóval közös megegyezés szükséges, ezért a biztosítóval akár telefonon is egyeztetni kell – figyelmeztet a szakértő.

Készpénzes fizetés helyett azonnal utalhatunk, ám a nyugdíjak és a bérek még órákat utazhatnak

Varga Dóra
Publikálás dátuma
2020.02.26. 08:30

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Másodperceken belül megérkeznek hétfőtől az egyszerűbb elektronikus utalások.
Hétfőtől a bankok átállnak az azonnali fizetési rendszerre, amely jelentősen felgyorsítja az elektronikus átutalásokat, így ez hosszú távon minden helyzetben valós és kényelmes alternatívája lehet a készpénznek. Egyelőre azonban nem minden utalás fut majd ezen az új rendszeren keresztül, a nyugdíjakat, a családtámogatási ellátásokat és első körben a béreket például még a régi metódus szerint fizetik ki – derült ki Bartha Lajos, a jegybank ügyvezető igazgatójának szavaiból, aki a március 2-i indulás kapcsán beszélt a részletekről. Mint mondta: az azonnali fizetési rendszer a hazai bankszektor eddigi legnagyobb fejlesztése, és alapjaiban változtatja meg a hazai elektronikus fizetést - erre már országszerte plakátokon is igyekszik felhívni a figyelmet a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az ügyfelek számára a legnagyobb változás az lesz, hogy gyorsabban és egyszerűbben tudnak majd utalni: a küldött összegnek a nap 24 órájában, a hét minden napján - így hétvégén és ünnepnapokon is - 5 másodpercen belül meg kell jelennie a célszámlán. A hosszú és nehezen megjegyezhető bankszámlaszámok helyett pedig úgynevezett másodlagos azonosítók – az ügyfél mobiltelefonszáma, emailcíme vagy adóazonosító jele, illetve száma - segítségével is lehet majd utalni. Ezeket az adatokat azonban korábban hiába adta meg a banknak az ügyfél, ha például a mobilszámát szeretné azonosítóként használni, akkor azt kifejezetten regisztrálnia kell a számlavezető bankjánál. Egy azonosítóhoz ugyanis csak egy bankszámlaszám tartozhat. Előfordulhat, hogy a későbbiekben az ügyfél lecseréli a mobilszámát: ezt mindenképpen azonnal jeleznie kell a banknak, de évente a pénzintézetek is le fogják ellenőrizni, hogy az adott ügyfélhez tartoznak-e még a megadott azonosítók. Bartha Lajos szerint a másodlagos azonosítók használata biztonságos: attól, hogy valaki ismeri más mobilszámát, vagy email-címét, még nem tud hozzáférni a pénzéhez. Első körben, azaz március 2-ától még csak a 10 millió forint alatti – nem értéknappal benyújtott - elektronikus forintátutalások fognak az új rendszeren keresztül 5 másodperc alatt célba érni. A nyugdíjakat és a Magyar Államkincstár által utalt egyéb támogatásokat azonban - technikai okok miatt továbbra is a jelenlegi éjszakai elszámolásban fizetik ki. A csoportos átutalásként kifizetett bérek pedig szeptemberig még a jelenlegi napközbeni elszámolásban érkeznek majd meg, utána a rendszeres, értéknapos lakossági utalásokkal együtt is bekerülhetnek az azonnali fizetési rendszerbe – magyarázta Bartha LajosHozzátette: a nyugdíjakat sehol a világon nem küldik ki ebben a rendszerben.   Jelenleg a hazai pénzmozgások 80-85 százaléka még készpénzben történik, az MNB várakozásai szerint azonban az azonnali fizetési rendszernek köszönhetően 2030-ra a fizetések fele elektronikus úton zajlik majd. Az átutalások a tranzakciós illeték miatt március 2. után is pénzbe kerülnek, ezért a bankok tételenként  - számlaszerződéstől függő - díjat számolnak fel.      

Másutt önkéntes, nálunk kötelező

Számos országban működik azonnali fizetési rendszer, ám a lefedettsége – különösen Európában – nagyon kicsi, mivel csak kevés bank nyújtja a szolgáltatást. Így még az e téren legfejlettebbnek számító országokban is csupán az utalások 25-30 százaléka megy ezen a rendszeren keresztül. Magyarországon viszont az összes banknak kötelező lesz március 2-ától, egyszerre átállnia az azonnali fizetési rendszerre, így a jegybank számításai szerint már az induláskor az utalások mintegy fele ezen keresztül történik majd.    

Az 5 másodperces szabály

Az azonnali utalás rendszerében a jegybank szerint a tranzakciók jelentős része 5 másodpercen belül végbe megy majd, de ezt az MNB az első időszakban kiemelten monitorozni is fogja. Ha egy tranzakció 20 másodpercen belül nem teljesül, akkor azt vissza kell utasítani, így sikertelen lesz. Ennek oka lehet például a rendszer túlterheltsége is, ilyenkor érdemes újra próbálkozni. Ha viszont például csak a 17. másodpercben teljesül az utalás, akkor az sikeresnek számít majd, a jogszabálynak ugyanakkor nem fog megfelelni. Az ügyfelek a tranzakciók sikeres vagy sikertelen voltáról mindenképpen visszajelzést kapnak, az azonban nem biztos, hogy az szintén ilyen gyorsan érkezik majd meg.