Bizonytalan jövő vár a következő generációkra

Minden ország elmulasztja, hogy megvédje a gyerekek egészségét, jövőjét az egyre intenzívebbé váló környezeti károkkal, klímaváltozással, és durva piaci stratégiákkal szemben.

Annak ellenére, hogy az utóbbi 20 évben drámai fejlődés zajlott a túlélés, az élelmezés és az oktatás területén, a ma gyermekeire „bizonytalan jövő vár, egzisztenciális fenyegetettséggel néznek szembe – erre a megállításra jutott az a bizottság, amelyet a WHO, az UNICEF és a Lancet orvosi újság munkatársai alkotják. A jelentés szerint radikális változásokra van szükség, ha meg akarjuk védeni a gyerekeket a klímaváltozás és a környezeti károsodások ellen. Felhívják a figyelmet arra, milyen veszélyt jelentenek számukra az agresszív piaci politikával rájuk erőltetett gyorsételek, cukros üdítők, amik 1974 és 2016 között 11-szeresére növelték az elhízott gyerekek számát: 11 millióról 124 millióra.

A jelentés 180 ország adatait veszi alapul: túlélés, jólét, egészség, oktatás, fenntarthatóság, üvegházhatású gázok kibocsájtásának alternatívái, egyenlőség, jövedelmi szakadék a felmért jellemzők. Norvégia, Dél-Korea, Hollandia, Franciaország és Írország állnak az első helyen a gyermekek jövőjének biztosítása alapján, a Közép-Afrikai Köztársaság, Csád, Szomália, Niger és Mali az utolsó öt helyezett ezen a listán.

Magyarország a 29. helyen szerepel a listán, Ausztria, Szlovénia és Horvátország mögött.

A karbonkibocsájtás szempontjából viszont nem meglepő módon a szegényebb országok állnak az első helyen, Burundi, Csád és Szomália vezet, az USA, Ausztrália és Szaúd-Arábia az utolsók, vagyis a legjobban szennyezők.

A leggazdagabb, tehát a legjobb gyerekkort biztosító országokban a legnagyobb az egy főre eső szén-dioxid kibocsájtás. Úgy tűnik, hogy azok közül az országok közül, amelyek viszonylag jól állnak a gyermekélelmezésben, csak Albánia, Örményország, Grenada, Jordánia, Moldova, Sri Lanka, Tunézia, Uruguay és Vietnám fogja tudni tartani a 2030-ra a vállalt szénkibocsájtási mennyiséget. A szegényebb országoknak tehát javítaniuk kell a gyerekek helyzetén, miközben a gazdagabb országok aránytalanul nagyobb kibocsájtása minden gyermeket fenyeget. „A klímaváltozás olyan mértékben károsítja gyermekeink jövőjét, hogy olyan hamar le kell állnunk a szénkibocsájtással, amilyen hamar csak lehetséges. A mutatóink szerint nincs olyan ország, amely egyszerre jól teljesít a gyermekek jövőjét tekintve és a kibocsájtási mutatókban” – mondta Anthony Costello, a University College London professzora. „Jobban kell szabályozni az alkohol, a dohány, a cukros üdítők, és a szerencsejátékok reklámozását, továbbá a szociális média társaságokat, amelyek titkos algoritmusokkal támadják a gyerekeket, és felhasználják személyes adataikat” – tette hozzá. Néhány országban a gyerekek 30 ezer hirdetést látnak a tévében évente, az USA-ban két év alatt két és félszeresére, 24 millióra nőtt azoknak a fiataloknak a száma, akiket az e-cigaretta hirdetések elérnek. Ausztráliában sportközvetítések alatt 51 millió alkoholhirdetés ment egy év alatt. A valóság ennél sokkal rosszabb lehet, mert a szociális média hirdetésekről, algoritmusokról nincs felmérés.