Elképesztő mértékben nőttek a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek Magyarországon az Orbán-kormány évtizedében - derül ki egy friss uniós jelentésből. Az Európai Bizottság országjelentését a Napi.hu vette észre, és mint írják, ebben közzétett egy szemléletes ábrát az adó- és járadékrendszer által az elmúlt 10 évben gyakorolt hatásról. Ez alapján az látható, hogy
Az úgynevezett Gini-indexet használták ennek kimutatására: minél magasabb annak az értéke, annál nagyobb az egyenlőtlenség a vizsgált gazdaságban. Az ábrán láthatóak alapján a 27 EU-országból 22-ben csökkent az egyenlőtlenség mértéke, négyben valamelyest nőtt, Magyarországon pedig drámai mértékben nőtt.
A romló mutatóért kétségkívül az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése felel legnagyobb mértékben - írja a portál -, amely közvetlenül sarcolja a munka- és tőkejövedelmeket (bár ez alól is vannak kivételek, így például az állampapír-befektetések kamatadó mentesek). A lineárisan egykulcsos személyi jövedelemadó szinte egyedülálló a világon, a legtöbb ország sávosan progresszív adót alkalmaz. A progresszív, többkulcsos adóztatással a piaci alapon fokozatosan növekvő jövedelemkülönbségeket tudja ellensúlyozni egy kormány.
Ki lehet emelni azt is, hogy a fogyasztási adó egyik országban sem olyan magas, mint Magyarországon. Az áfa ugyan minden jövedelmi helyzetben levő fogyasztónak 27 százalék, de míg a jobb helyzetben levőknek egy nagybevásárlás több ezer forintos áfája nem sokat jelent, egy alacsony jövedelmű családnál ennek annál nagyobb a súlya. Továbbá, míg a gazdagabbak jövedelmükből félre is tudnak tenni (ha esetleg állampapírba, akkor az adórendszer még inkább nekik kedvez), addig a szegényebbek jellemzően jövedelmük egészét kénytelenek elkölteni.
