Boris Johnsonnak nem kell a buldózer elé feküdnie

A londoni Fellebbviteli Bíróság döntése, miszerint törvénytelen volt a Heathrow repülőtér bővítését támogató kormánypolitika, mérföldkőnek számít több jövőbeli politikai ígéret megvalósítása szempontjából is. A környezetvédők győzelmének messze ható következményei lehetnek.

Világszenzációval felérő látványtól fosztotta meg csütörtöki döntésével a londoni Fellebbviteli Bíróság az emberiséget. A grémium megítélése szerint a Theresa May vezette kormány törvénytelenül járt el 2018-ban, amikor engedélyezte a Heathrow repülőtér harmadik kifutópályájának megépítését. Az elképzelés mellé nagy többséggel kiállt képviselők sem vették figyelembe, hogy ez ellentmondott a parlament által elfogadott párizsi egyezmény globális felmelegedés megfékezésére irányuló kötelezettségvállalásának. Boris Johnson kormányfő, aki londoni főpolgármesterként mereven elutasította és "teljes őrületnek" nevezte Heathrow bővítését, korábban kijelentette, buldózer elé vetve magát fogja útját állni az üzleti élet által támogatott fejlesztésnek.

A kormányzati döntést jogi síkon megtámadó környezetvédők az óvatosan fogalmazó, hiszen nem kifejezetten tiltó, csak a kormány döntését bíráló ítéletet más nagyszabású infrastrukturális beruházások szempontjából is "mérföldkőnek" minősítették. Reményeik szerint a klímaváltozásra gyakorolt hatást minden új projekt beterjesztésekor meg kell vizsgálni. Ez nehézséget fog jelenteni Boris Johnson számára, aki a múlt év december 12-i voks előtt választási programja középpontjába helyezte a nagyszabású fejlesztéseket. Öt év alatt 100 milliárd fontot készül költeni a közjót szolgáló építkezésekre, köztük utakra, kórházakra, lakásokra. Februárban vitte át a parlamenten az HS2 nagy sebességű vasút megalomániás invesztíciójának tervét. Ha ez egyáltalán megvalósul 2030-ra, a birminghami repülőtér 40 perc távolságra kerül Londontól, azaz gyorsabban lesz megközelíthető, mint a Charles de Gaulle légikikötő Párizsból.

Ha a Heathrow bővítésének remélt blokkolásában szerepet játszott Friends of the Earth, a Föld Barátai nemzetközi szervezeten múlna, a birminghami repülőtér megnagyobbítását éppúgy megakadályozná, mint mások mellett Gatwickét, Manchesterét, Bristolét és Leeds Bradfordét, de nem valósulnának meg olyan, az emberek fantáziáját megmozgató álmok sem, mint a történelmi egyetemi városokat, Oxfordot és Cambridge-et összekötő út, vagy az ódon Stonehenge műemlék védelmét szolgáló alagút.

Grant Shapps közlekedési miniszter feltűnő gyorsasággal hozta nyilvánosságra, hogy a kormány nem kívánja a Legfelső Bíróság elé vinni Heathrow harmadik kifutópályájának ügyét. Ez mint "érdekelt félre", magára a repülőtér tulajdonosaira maradhat, akik az üzleti élet támogatását is élvezik. A The Times napilap idézi Adam Marshallt, a Brit Kereskedelmi Kamara vezérigazgatóját, aki szerint a fejlesztés "több ezer munkahelyet teremtett volna és most sok száz vállalat jövője kérdőjeleződik meg". A bizonytalanná vált befektetés az adófizetőknek már eddig is több mint 40 millió fontjába került. Az amúgy is sok problémával küzdő London Heathrow könnyen elveszítheti "Európa legnagyobb repülőterének" rangját.

Charles de Gaulle négy kifutópályája 76,2 millió utast szolgált ki 2019-ben, ami nincs beláthatatlanul messze Heathrow 80,9 milliós rekordjától. A plánum szerint 2050-ben 142 millió személy fordulhatott volna meg LHR-en.