Előfizetés

Európát zsarolja Erdogan

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2020.02.29. 09:00

Fotó: ABDULWAJED HAJ ESTEIFI / AFP
Törökország szorult helyzetében drasztikus eszközökhöz nyúlt: menekültekkel fenyegetve próbálja Európa támogatását megnyerni.
Varázsütésként hatott a határnyitás híre a Törökországban élő menekültekre. Már kora hajnalban emberek százai keltek útra gyalog Görögország és Bulgária felé, miután a sajtóban megjelent, hogy a török hatóságok mostantól nem állítják meg az Európába igyekvőket. "Nincs itt semmilyen munka, Törökország egyáltalán nem kedves, Európa kedvesebb" - nyilatkozta egy szír menekült a Reuters hírügynökségnek. Ő és társai azonban nem is sejtik, hogy hiába kelnének át a határon, legfeljebb csöbörből vödörbe kerülnek, az EU-ban uralkodó idegenellenes hangulat miatt az öreg kontinensen sem vár rájuk szívélyes fogadtatás. Pontosan erre alapozza játszmáját Recep Tayyip Erdogan török elnök: tudja, hogy az uniós vezetők nem engedhetik meg maguknak a 2015-ös migrációs- és menekültválság megismétlődését, mivel ez még jobban megerősítené a rendszerellenes szélsőjobboldali pártokat Európában. Erdogan a határnyitással azt szeretné kierőszakolni, hogy a szíriai válságot eddig tétlenül szemlélő uniós országok lépjenek a tettek mezejére. Ankarának szüksége van Európára, mert számára rossz irányba mennek a dolgok az északnyugat-szíriai Idlibben. A szír lázadók utolsó bástyájának számító régió az elmúlt hetekben fokozódó harcok és súlyosbodó menekültválság színterévé vált, az Ankara támogatását élvező felkelők pedig vesztésre állnak. A török hadsereg hiába vett részt tevékenyen az ellenzéki hadműveletekben, az csak egy részleges sikerre volt elég; a lázadók csütörtökön ismét kitűzhették zászlajukat a stratégia fontosságú Szerakabban. A város visszafoglalásával azonban a hadiszerencse nem fordult meg: a Bassár El-Asszád szír elnökhöz hű hadsereg légi fölényének köszönhetően szinte megállíthatatlan, a kormányerők sorra vonják ellenőrzésük alá a településeket Idlibben. Törökországnak egyre szűkül a mozgástere, a tűzszünetre irányuló erőfeszítések kudarcba fulladtak. Oroszország, aki eddig megbízható partnernek bizonyult, úgy tűnik, hogy csak az időt húzza, miközben az Aszád-rezsim rendszeresen mér csapást török egységek állásaira, ettől sem Erdogan fenyegetései, sem pedig az egyre növekvő török katonai jelenlét nem tántorítja el őket. Az utolsó csepp a pohárban a szír kormányerők csütörtöki légicsapása volt, amely több mint 30 török katona életét oltotta ki, Ankara ezt követően nyúlt a határnyitás drasztikus eszközéhez, hogy Európát maga mögé állítsa. Az európai hatalmak, úgy tűnik, vették a lapot, ellenséges hangvételű tiltakozások helyett inkább megértőeknek bizonyultak a török álláspont iránt. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter az idlibi hadműveletek leállítására szólította fel a damaszkuszi rezsimet és Oroszországot, az Egyesült Királyság  rendkívüli ülést kezdeményezett az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Az Európai Unió pedig azt közölte,  hivatalos értesítést nem kaptak, így továbbra is érvényesnek tekintik a menekültek feltartóztatását előirányzó 2016-os EU-török megállapodást. A nyilatkozatokból az olvasható ki, hogy az európai vezetők is úgy vélik: Törökország sem akar újabb menekültválságot kirobbantani, legfeljebb csak figyelmeztetésnek szánta határnyitást. Erre utal, hogy a látványos intézkedés egyes sajtóhírek szerint csupán három napig tart. Ankara valószínűleg egy Szíria feletti repüléstilalmi-övezethez akarja kikényszeríteni Európa támogatását, török tisztségviselők már hetek óta szorgalmazzák annak létrehozását. Egy légtérzár megfordítaná az erőviszonyokat Idlibben, nem véletlen, hogy a szír rezsim és az annak légi támogatást nyújtó Oroszország ellenzi az ötletet. Az elkövetkező napok mindenesetre érdekesnek ígérnek, nemcsak az európai menekülthelyzet miatt. Erdogan február végéig adott ultimátumot az Aszád-rezsimnek, hogy vonja vissza csapatait a korábbi tűzszüneti megállapodásokban kijelölt határok mögé. A török elnök katonai beavatkozással fenyegetett, ha ezt nem teszik meg, márpedig a határidő március elsején azaz vasárnap lejár.

Kim Dzsong Un: Le kell zárni minden csatornát égen és földön, melyen bekerülhet a kórokozó

MTI
Publikálás dátuma
2020.02.29. 08:57

Fotó: AFP
A gazdasági célokat a járvány elleni erőfeszítések ellenére is el kell érni – szögezte le.
Súlyos következményei lesznek, ha a koronavírus-járvány eléri az országot, szigorítani kell a megelőzésen, de „a gazdasági célokat a járvány elleni erőfeszítések ellenére is el kell érni” – szögezte le Kim Dzsong Un, Észak-Korea vezetője pártértekezleten. Az ázsiai kommunista ország hírügynökségének szombati jelentése szerint Kim szigorúbb járványmegelőzési intézkedésekre szólított fel a párt politikai bizottságának ülésén. Mint mondta, le kell zárni minden csatornát égen és földön, melyen bekerülhet a kórokozó az országba. Észak-Koreából még nem jelentettek egyetlen megbetegedést sem. Az ország lezárt csaknem minden határátkelőt, nem fogad turistákat és több tízezer egészségügyi dolgozót mozgósított a lakosság megfigyelésére és a gyanús tüneteket mutatók azonnali elszigetelésére. A járvány Észak-Koreát igen súlyosan érinthetné, mivel nagyon gyenge lábakon áll egészségügyi ellátórendszere.

Felgyújtottak egy rollert, de olyan tűz lett miatta, hogy ki kellett üríteni Párizs történelmi vasútállomását

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2020.02.29. 08:40

Fotó: Hans Lucas / Gubse Tokgoz
54 embert vett őrizetbe a rendőrség.
Ki kellett üríteni tűz miatt Párizsban péntek este egy történelmi vasútállomást - adta hírül a francia rendőrség. A tüzet egy gyújtogató okozta:
lángra lobbantott egy motoros rollert, amelyről azután a tűz gyorsan tovább terjedt más járművekre a Gare de Lyon pályaudvarhoz közeli vasútállomásnál.

A tűzoltóknak csak késő éjjelre sikerült eloltaniuk a lángokat. Személyi sérülés nem történt.
A gyújtogató kiléte még ismeretlen. A környéken azonban egy kongói előadó, Fallay Ipupa koncerttje miatt tartottak demonstrációt, a tűz pedig ez alatt indult el, írja az AFP. A rendőrség az eset után 54 embert vett őrizetbe, mind Ipupa miatt, vagy ellen ment a helyszínre. Viszályuk az MTI szerint kongói belpolitikai ügyekhez fűződik.
A motoros, vagy elektromos rollerek elleni vandalizmus Európa-szerte sokfelé a tömegturizmus ellenzésével is összekapcsolódott: sok rongáló azért teszi célpontjává ezeket az eszközöket, mert számos turista használja őket.