Orbán Viktor soron következő húzása az, hogy most a bíróságokat akarja legyűrni, ám hogy próbálja megakadályozni az iskolai elkülönítések ügyében megítélt kártérítéseket, az rávilágít, miért kell az EU-nak harcolnia Magyarország erős embere ellen. Így látja a helyzetet a Nyílt Társadalom Alapítványok roma programjának vezetője. Zeljko Jovanovic kiemeli, hogy a miniszterelnök még magasabb szintre emeli a hadjáratot az ország fölötti teljes ellenőrzés megszerzéséért. Gyöngyöspata kapcsán messze többről van szó, mint a romák sorsáról. A Fideszt megrémítette az ellenzék sikere az önkormányzati választásokon és most aggódik, mert elvesztheti a hatalmat.
A politikus idáig beérte azzal, hogy kitalált külső ellenségek, az unió, Soros, a migránsok ellen tüzelt, hogy erősítse befolyását. Most azonban a saját lakosság egyik csoportjából gyárt céltáblát. A romaellenes rasszizmusra játszik rá. De majd kiderül, a rezsim meddig megy el, hogy fenntartsa uralmát. Orbán gyakorlatilag azt mondja, hogy ha illegális vagy törvénysértő cselekmények áldozatai nyernek a bíróságon, onnantól kezdve a kormány dönti el, jogos-e a kompenzáció, és ha igen, akkor az milyen formában járjon. Márpedig ha precedens keletkezik, hogy le lehet nyomni az igazságszolgáltatást, akkor megvédik a rezsim barátait, a másik oldalnak viszont nincsenek jogai.
10 év elteltével a magyarok egyre elégedetlenebbek, erre válaszul nyúl a Fidesz a Jobbik korábbi forgatókönyvéhez, amikor a romák kipécézésével próbál erőt mutatni. A szélsőjobb bátorította a hat roma meggyilkolását, ennek ellenére sem változott a hozzáállás a kisebbséggel szemben. A gyűlöletnek azonban nincs helye Európában. Angela Merkel nemrégiben kiállt a rasszizmus ellen, ám tettei másról árulkodnak. A CDU és a Néppárt továbbira is együttműködik Orbánnal, és rábólint, hogy az unió egy olyan rendszert finanszírozzon, amely ugyanazzal a méreggel játszik, mint ami a hanaui tömeggyilkossághoz vezetett. Vagyis a német elit gyakorlatilag engedi a tekintélyelvű magyar gyűlöletkampányt.
Merkelnek és Ursula von der Leyennek egyértelművé kell tennie, hogy az általuk szorgalmazott európai életmód nem az, amit Orbán vagy Salvini szeretne. Továbbá az EPP-nek ki kell közösítenie a Fideszt. Ha a párt a legnagyobb frakció tagja maradhat, az nem javít a magyar demokrácia állapotán. Azon felül az EU nem adhat pénzt a magyar rezsim korrupt és rasszista gépezetének. A magyar kormánypárt felrúg minden ellensúlyt és tudjuk, ez hová vezet. Akiknek ez módjukban áll Európában, azoknak segíteniük kell, hogy Magyarország ismét valódi demokrácia legyen.
Orbán Viktor készül a harcra az igazságszolgáltatás ügyében az EU-val: hamarosan indul a nemzeti konzultáció, hogy felderítse az emberek „igazságérzetét”. A kormány levelét a jövő hónapban megküldik minden háztartásnak, hogy az emberek elmondhassák, mit is gondolnak a bíróságokról. A korábbi 9 hasonló akció során egyértelműen manipulatív módon a brüsszeli bürokrácia, a migráció vagy az egyes számú közellenségnek megtett Soros volt a téma. A bírálók ezúttal attól félnek, hogy a hatalom összpontosított támadást intéz a bírák függetlensége ellen. A már ismert populista pátosszal nyakon öntve ugyanis ezúttal ellentétbe állítják a jogállamot és „az emberek igazságérzetét”, á la Orbán.
A kormányfő már az év eleje óta felsorakoztatta a nehéztüzérséget. Az első célpont a raboknak fizetendő kártérítés volt. Főkolomposként megint csak a Soros-hálózatot tüntették fel. Ám az EU-val újabb viszályt válthat ki, hogy leállították a jogerősen megítélt összeget kifizetését. A konzultáció nyilvánvalóan arra is jó, hogy Orbán felvértezze magát erre az eshetőségre is. Majd következtek a gyöngyöspatai iskolai szegregáció áldozataiként a romák, ám Orbán itt a rasszizmus felé nyitott.
„Ami Magyarországon a kultúrában van, az egyszerűen őrületes. Az ember kiesik a cipőjéből, ha azt olvassa, hogy a Nemzeti Kulturális Tanács feladata az egységes kormányzati stratégia kidolgozása a kulturális ágazatok irányítására”. Így nyilatkozott az elsőszámú osztrák színház, a Burgtheater új igazgatója, hozzátéve, hogy itt Ausztria keleti szomszédjáról, az EU egyik tagjáról van szó. Martin Kusej, aki a szlovén kisebbség képviselője, rámutatott, hogy még ha nem is fenyeget közvetlenül a fasizmus vagy diktatúra, Európában ismét döbbenetesek az állapotok. Merthogy ott lappang a félelem: ismét megtörténhet. És bizony, afelé haladunk, amikor a véleményéért támadhatnak bárkit.
Mint a direktor elmondta, ilyen körülmények között a színháznak az a dolga, hogy folyamatosan résen legyen, bizonyos jelenségekre időben rámutasson. Mert a dolgok gyorsan változhatnak, akkor pedig ajánlatos tudni, miként kell reagálni. Ám mindeközben a politika azt sugallja az embereknek, hogy csak nyugodtan maradjanak otthon a karosszékben, az is elég, ha a közösségi hálón kapcsolódnak be az eseményekbe. Vagyis ígérget, de egyúttal eltompítja a tömegeket.
Az amerikai, a kínai, az orosz és az indiai elnök számára a politika fontosabb a jognál, a négyek bandája miatt az utóbbi 20 évben visszaesett a jogállam, valamint a szabályozott nemzetközi rendszer. Trump, Hszi, Putyin és Modi csak az erőben hisz. Példa erre a szír és orosz bombázás Idlibben, amely csaknem 900 ezer embert tett földönfutóvá. Ebben a háborúban nincs semmiféle jogi norma, minden meg van engedve.
A nemzetközi káosszal párhuzamosan a liberális demokráciákban szorul vissza a jogállam, még Amerikában is, ahogy azt alkotmányos jogsértési eljárás megmutatta. Nem volna ez feltűnő Budapesten vagy Ankarában, de azért Washingtonban mégis csak meglepő. Az Egyesült Államok 45. elnöke sértegeti és fenyegeti az ellenfeleit, ellenségként vagy árulóként kezeli azokat. Próbálja aláásni a fékek és ellensúlyok rendszerét. Az illiberális demokrácia logikája az, hogy aki nyeri a választásokat, az veszi tulajdonba az államot.
Hszi és Putyin már bebiztosította, hogy élete végéig kormányozzon. Trumpnak már maximum csupán egy időszak van hátra, de milyen lesz az a demokrácia, ha az ország a 8 év alatt egyre gyorsabban tolódik el az illiberális demokrácia felé. Az EU épp most tárgyal a következő költségvetésről, de az már látszik, hogy a támogatásokat nem tudja majd a jogállam tiszteletben tartásához kötni. Azaz Magyarország és Lengyelország megússza, noha már nem lehet biztosra venni a bíróságok önállóságát, az pedig megrendíti az európai demokráciát.
A szlovák választásokon az is kockán forog, mennyire liberálisak és képesek a demokráciára az unió keleti államai. Nyugaton a térséget sokan úgy könyvelik el, hogy ott tekintélyelvű nacionalisták, illetve populisták vannak hatalmon. Orbán, Babis, Kaczynski, ám a helyzet egyáltalán nem ennyire egyszerű. A pozsonyi Közügyek Intézetének vezetője, Mesezsnyikov azt mondja, a magyarokhoz, csehekhez és lengyelekhez képest a szlovákok jó úton járnak. Nem kérnek az orbáni illiberális ideológiából, a világra nyitott demokráciát szeretnének, megerősödött jogállammal.
A politológus megjegyzi, hogy amit a nyomozás előbányázott a Kuciak-gyilkosság után, az még neki is sok volt, pedig már látott egy s mást. Az ingatlanvállalkozó Kocnerről kiderült, hogy egy árnyékvilágban maffiaszerű makrobirodalom fejeként működött. Marionettfiguraként irányított befolyásos tisztségviselőket. Állam volt az államban. Nem kérdés, hogy a kettős emberölés a társadalmi megtisztulás folyamatát indította be. De úgy, hogy az még régebbi demokráciákban is csak ritkán szokott előfordulni. De hogy milyen mély a változás, az majd ma kiderül.
Ám a szakember nagy gondnak tartja, hogy széttöredezik a politikai közép, ezért még jó ideig törékeny marad a helyzet. A legnagyobb veszélynek azonban Kotleba ultranacionalistáit nevezi. Merthogy azokhoz képest Orbán, Babis vagy Kaczynski sehol sincs, itt a vezérelvű fasizmus jelenik meg. Vagyis sokkal rosszabb mindennél, nem jobboldali populista, amely a leszakadtak szavazatait gyűjti be. Ráadásul jelenleg a 3. helyen áll, de lehet, hogy még előbbre végez.
A két évvel ezelőtti kettős újságíró gyilkosság ráveti árnyékát a mai, szlovákiai választásra, de az eredmény teljesen megjósolhatatlan, közben azonban a következő költségvetésről vitázó uniónak nagyon nem hiányzik egy olyan tagállam, amely követi a magyar és a lengyel példát, egy következő, kevésbé szabálytisztelő vezetéssel az élen. A kampány fő témája a korrupció, ami túlságosan is jól ismert a volt szocialista országokban. A kérdés, hogy a hatalmon lévő Smer megfizeti-e az árát. Európa számára a kockázat az, hogy Szlovákiában is felülkerekednek az elégedetlenség erői, amelyek felborítják az eddigi politikai kereteket, a Brexittől kezdve, Olaszországon át, egészen Németországig.
Az azonban nyitott, hogy ha nem a Smer, akkor ki alakítson kormányt. A felmérésekben esélyesként szerepel Matovic Átlagemberek pártja, de az elnök éveken át civakodott a többi ellenzéki tömörüléssel, így kétséges, hogy képes megteremteni az egységet. Ha az eddigi kormánypárt megőrzi hatalmát, akkor valószínűleg össze kell állnia a Kotleba-féle szélsőjobbal.
