A nem hivatalos végeredmény szerint (99,89 százalékos feldolgozottságnál) a választáson induló 24 politikai csoportosulásból 6 jutott be a pozsonyi törvényhozásba. A választás részvételi aránya 65,4 százalékos volt, ami magasabb a felmérésekben jósoltnál és a négy évvel ezelőttinél.
Az eddigi parlamenti ellenzék második legerősebb pártja, az Igor Matovic vezette OLaNO a voksok 25,02 százalékát kapta. Ez kimagasló eredménynek és egyúttal meglepetésnek számít, tekintve, hogy a felmérések rendre 10 százalékponttal kevesebbre mérték.
A leköszönő kormány legerősebb pártja, a Robert Fico vezette baloldali Irány - Szociáldemokrácia (Smer-SD) a már összeszámolt szavazatok 18,29 százalékát kapta meg. Ez mintegy 10 százalékponttal kevesebb, mint négy évvel ezelőtti eredményük.
A harmadik helyet a Boris Kollár vállalkozó vezette, jobb-közép irányultságú Család Vagyunk (Sme rodina) párt szerezte meg, ők a voksok 8,24 százalékát kapták, többet, mint négy éve. A negyedik helyre az önmagát nemzeti, keresztény és szociális értékek mentén meghatározó radikális párt, a Kotleba - Mi Szlovákiánk Néppárt (Kotleba - Ludová strana Nase Slovensko) futott be az összeszámolt voksok 7,97 százalékával, ami gyakorlatilag ugyanannyi mint négy évvel ezelőtt.
Az ötödik helyet a két új, parlamenten kívüli liberális párt koalíciója, a Zuzana Caputova államfőhöz köthető Progresszív Szlovákia (Progresívné Slovensko) és az Együtt - Polgári Demokrácia (Spolu - obcianská demokracia) alkotta tandem szerezte, ők a voksok 6,96 százalékát kapták, ami jelentősen kevesebb, mint amit a felmérésekben nekik jósoltak. Ezzel az eredménnyel azonban hajszál híján ugyan, de nem jutottak be a parlamentbe, mert pártszövetségként nem 5, hanem 7 százalékot kellett volna elérni.
A hatodik helyen, 6,21 százalékkal jutott be a parlamentbe a távozó törvényhozás legerősebb ellenzéki csoportosulása, Richard Sulík klasszikus liberális pártja, a Szabadság és Szolidaritás (SaS). Mostani százalékos eredményük kevesebb, mint fele a négy évvel ezelőttinek. A felmérésekben nekik jósoltnál jóval gyengébb eredménnyel és utolsóként, de ugyancsak bejutott a pozsonyi törvényhozásba az előző államfő, Andrej Kiska centrista liberális pártja, az Emberekért (Za ludí), amely a szavazatok 5,76 százalékát szerezte meg.
Akárcsak négy évvel ezelőtt - szinte megegyező számokat hozva - ismét a parlamenten kívül rekedt a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH), amelyre a szavazók 4,65 százaléka voksolt. A szlovák parlamenten kívülre került a távozó kormánykoalíció második legerősebb pártja, az Andrej Danko vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) is, ők az eddig összeszámolt voksok 3,16 százalékát szerezték meg.
Nem jutott be magyar képviselet a pozsonyi parlamentbe. A Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) néven indított közös magyar lista a voksok 3,9 százalékát szerezte meg. Az MKÖ eredménye és a rájuk leadott voksok száma is magasabb, mint amennyit a választási párt legerősebb tagja, a Magyar Közösség Pártja (MKP) négy éve kapott, de ez a bejutásra - részben a viszonylag magas választási részvétel miatt - nem bizonyult elégnek.
A Bugár Béla vezette szlovák-magyar vegyes párt, a Most-Híd sem jutott be a pozsonyi törvényhozásba. Ők az eddig feldolgozott voksok 2,05 százalékát kapták, ami kevesebb, mint egyharmada négy évvel korábbi eredményüknek. Bugár már 60 százalékos feldolgozottságnál bejelentette, hogy lemond a párt vezetéséről, és bár továbbra is segíteni fogja a pártot, utódja kiválasztásába nem akar beleszólni.
