Meghalt Balsai István alkotmánybíró

Publikálás dátuma
2020.03.01. 15:56

Fotó: Michčle Constantini / AFP/PhotoAlto
Tisztségét 2011. szeptember 1-től töltötte be.
Elhunyt Balsai István alkotmánybíró, volt igazságügyi miniszter vasárnap - közölte az Alkotmánybíróság a honlapján. Balsai István egyetemi jogi végzettségét 1972-ben szerezte a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. 1974-től 2007-ig ügyvéd volt, a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja. 1990-től 2011 szeptemberéig országgyűlési képviselő, 1998 és 2002 között frakcióvezető, 2010 és 2011 között frakcióvezető-helyettes, 2004-ben néhány hónapig európai parlamenti képviselő. 1990 és 1994 között igazságügy-miniszter. Balsai István alkotmánybíró 2020. február 12-én a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést vette át Áder János köztársasági elnöktől. Balsai István gyógyíthatatlan betegségben hunyt el, 73 éves volt. Alkotmánybírói tisztségét 2011. szeptember 1-től töltötte be. Az Alkotmánybíróság Balsai Istvánt saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek.

A falvak népe helyett politikusok nyertek földet Baranyában

Publikálás dátuma
2020.03.01. 15:49

Fotó: Népszava
Baranya megyében sem a helyi gazdálkodók nyerték el a földek nagy részét – elkészült Ángyán József újabb jelentése a visszás földprivatizációkról.
Tizenkilenc megyéből a mostanival együtt eddig tizenkettő esetében tárta fel Ángyán József agrárprofesszor, volt parlamenti államtitkár, hogy a kormányzati lózungok ellenére hogyan fosztották meg Fidesz-, illetve politika közeli vállalkozók a helyben élő földműveseket attól, hogy nagyobb birtoktestekhez jussanak az állami privatizáció során. Baranyában az elkelt megyei földterület ugyan statisztikailag 198 nyertes árverezőhöz került, de az összesítésből kiderül, hogy a birtokok több mint felét 27 nagy érdekeltség szerezte meg. A helybeli gazdálkodó családok elől a földek jelentős részét – e megye esetében 83 százalékát - más településen élő, tőkeerős árverezők szerezték meg. Baranyában több mint ezer hektárt ráadásul nemcsak hogy nem helybeli, hanem az adott területtől átlagosan negyven kilométerre lakó árverező vásárolt meg. Köztük van a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara magyar-kínai tagozatnak elnöke, aki 87 hektár baranyai szántóra több mint 100 kilométer távolságból, Nagykanizsáról csapott le – állapítja meg a jelentés. A mintegy 8500 hektár elkelt megyei terület kétharmadát licitálás nélkül, kikiáltási áron szerezték meg a vevők, valódi árverseny a területek kevesebb mint 9 százalékánál alakult csupán ki. Ez részben annak is tulajdonítható, hogy a területek közel egyharmadát olyan nagy, 50-170 hektár közötti – birtoktestek formájában hirdették meg, amelyeknek 250 millió forintos kikiáltási árával a ténylegesen gazdálkodó családok bizonyosan nem rendelkeznek – summázza a szakértő.
Ángyán József
Fotó: Népszava
A nyertes „földművesek” között Baranyában is találni milliárdos nagyvállalkozókat, kereskedőket, adószakértőket, könyvvizsgálókat, könyvelőket, vendéglátósokat, vadászatszervezőt, szoftverfejlesztő számítástechnikust, informatikust, hidrogeológust vagy éppen tanítót is, de kiugró arányban akad köztük jó néhány politika-közeli szereplő,  polgármester, alpolgármester és számos önkormányzati képviselő is. Ángyán József szerint e megyére is általánosan jellemző, hogy a politikához vagy a kormányhoz közeli rokoni, baráti, nagyvállalkozói érdekkörök jutottak jelentős állami földterületekhez. A legnagyobb nyertesek között vannak a Baranya megyei közgyűlés Fidesz-KDNP által delegált volt tagjának közvetlen családtagjai, vagy épp Szigetvár független polgármestere és fia, de a kisebb, ötven-hatvan hektáros nyertesek közül ott találjuk Sásd volt fideszes polgármesterjelöltjét, Okorág kormánypárti polgármesterének családtagját, vagy épp Mágocs fideszes alpolgármesterét. Jutott föld szigetvári önkormányzati képviselőnek, csertői polgármesternek, volt bonyhádi alpolgármesternek, vagy épp a MAGOSZ Baranya megyei elnöke közvetlen családtagjának, s a szabadszentkirályi fideszes polgármester édesanyjának is. Beszédes adat, hogy nem a falvak és tanyák népe, hanem szigetvári és pécsi lakosok szerezték meg az elárverezett megyei földek közel egynegyedét. Ángyán József a baranyaival együtt az elárverezett 182 200 hektárnyi hazai földterület több mint négyötödének - 150 000 hektárnak – az adatait feldolgozta már az utóbbi négy évben. Most Tolnával folytatja, a teljes „országjelentést” pedig 2021-re ígéri.
Szerző

Karácsony Gergely elítélte az „álellenzéki pártok” horthysta vonulását

Publikálás dátuma
2020.03.01. 15:35

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
A Mi Hazánk Mozgalom fáklyás és fehér lovas felvonulással emlékezik Horty Miklós kormányzóvá választására.
Kiakadt Karácsony Gergely a Mi Hazánk Mozgalom vasárnapi horthysta felvonulásán. A főpolgármester Facebook-bejegyzésben ítélte el Toroczkai Lászlóék demonstrációját. A Mi Hazánk Mozgalom március 1-jén - többek között - a Betyársereggel, a Nemzeti Jogvédő Szolgálattal és a Magyar Polgári Szövetséggel kiegészülve fáklyás és fehér lovas felvonulást tart Horthy Miklós kormányzóvá választásának 100. évfordulóján. A menet a Szent Gellért térről indul 17 órakor a Parlament elé. Karácsony Gergely erre reagálva azt írta, hogy Horthy Miklós kormányzóvá választásával kezdődött az az elitista, autoriter rendszer Magyarországon, amely kirekesztéshez, gyűlöletkeltéshez, a választójog és a parlamentarizmus korlátozásához, tűrhetetlen szegénységhez, majd háborús pusztuláshoz vezetett.
„Mélységesen elítélem, hogy ma ennek az évfordulónak az alkalmából álellenzéki pártok vonulást szerveznek, meggyalázva ezzel sok százezer honfitársunk emlékét, akiket a Horthy-rendszer vallási vagy faji alapon megkülönböztetett, majd a halálba küldött”

- jegyezte meg a főpolgármester.

Karácsony Gergely közölte azt is, hogy kötelességünk felszólalni mindenki ellen, aki történelmünket meghamisítva, politikai haszonszerzésre használva azt, kirekesztésre buzdít. Ezért támogatja azokat, akik a mai napon is kiállnak a gyűlölet ellen.
Szerző