Előfizetés

Ezer milliárd közpénzt égetett el a kormány vagyonkezelés címén

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2020.03.02. 07:30

Fotó: Shutterstock
Évi nettó 150 milliárd forintot költ el a kormány az állami cégek és részesedések fenntartására, most egy újabb pénznyelő, a Rail Cargo Hungaria részbeni visszavásárlásra készül.
A kormány újra felmelegítette, hogy a MÁV egykori teherfuvarozási cégében, mára a Rail Cargo Austria tulajdonában lévő Rail Cargo Hungaria Zrt.-ben az állam részesedést vásárol. Egy biztos, nagy haszon ebből az üzletből sem várható (lásd keretes írásunkat), de ez egyáltalán nem lenne kirívó, hisz az állami vagyon kezelés az Orbán-kormány 2011-2018 között 1298 milliárd forintot bukott, vagyis egy pénzégető projekttel több vagy kevesebb, mondhatjuk, nem oszt, nem szoroz. Februárban az állami vagyon kezeléséért felelős miniszter Bártfai-Máger-Andrea közleményben tudatta, hogy az állami vagyon nyilvántartatási értéke 2010 és 2019 között 52 százalékkal 6 ezer milliárd forinttal nőtt – legalábbis papíron. A közlemény szerint gyarapodó állami vagyon összetétele 62 százalékban ingatlan, 21 százalékban társasági részesedés. A fennmaradó részt egyéb vagyonelemek (például ingóságok) egészítik ki. A 6 ezer milliárdot kitevő vagyongyarapodás egyrészt ingatlanvásárlásokból, másrészt a társaságok valós gazdasági növekedéséből ered, ami a válság utáni megerősödés következménye – fejtegette akkor közleményében Bártfai-Mager. Az elmúlt évtized tranzakciói közül a miniszter az energiaszektorban végrehajtott akvizíciókat emelte ki, ám pont ezek a cégfelvásárlások inkább vitték a pénzt, mintsem gyarapították volna a vagyont a nonprofit működés miatt. A Portfoliónak adott interjúból az is kiderült, hogy ugyanakkor az ingatlanokat nem piaci értéken tartják nyilván, ezért a növekedés inkább az új ingatlanok megvásárlásból, illetve a pontosabb könyvelésből származik. Míg a serpenyő egyik felében egy virtuális vagyonnövekmény áll, a másik oldalon a valóságosan elégetett közel 1300 milliárd forint, ennyi pénzt vitt el ugyanis a kilenc év alatt az állami vagyon kezelése, a bevételek levonása után 2011 és 2018 között (a 2019-es vagyongazdálkodási adatokkal még adós a magyar kormány). A vizsgált időszakban az állami vagyon működtetésre összesen 2265 milliárd forintot költött az állam, eközben alig 967 milliárdos bevétele származott, a két adat különbözete 1298 milliárd, amit a kormány az adóbevételekből fordított vagyonkezelésre. Ez a pénz ment a már állami kézben lévő cégek működésnek támogatásra, új cégrészesedések vásárlásra, ingatlanok vagy épp nagy értékű műkincsek (Munkácsy-képek, a Seuso-kincsek) megvásárlására.
Bártfai-Máger Andrea
Fotó: Népszava
A legnagyobb egyedi ügylet a Mol 20 százalékának megvásárlása volt az orosz Szurgutnyeftegaz-tól, amire 498 milliárd forintot fordított a kormány. Ezzel a Mol kiszabadult az orosz medve öleléséből, s az ilyen befektetéseket nevezi Bárfai-Mager stratégia vásárlásoknak. A részvényeket 18 940 forinton vette meg az állam, ma a nyolcadára darabolt Mol részvény 2500 forinton forog, vagyis egy régi részvény ára így 20 080 forintra jön ki – ez a bő ezer forint nyolc év alatt, amely például növelte a vagyont. Ám mindez addig papíron kimutatott növekmény, amíg állam tartja a részesedését, mégpedig nincs napirenden a Mol-részesedés eladása. Az állam 500 milliárdos Mol-befektetése évi 20-25 milliárd forintnyi osztalékot fial, vagyis húsz év alatt hozza vissza a befektetés értékét az inflációval nem számolva. A Mol egyébként az állam legnagyobb osztalékfizetője. Összességében évi 40-50 milliárd forintnyi osztalékbevétele keletkezik az államnak, és épp az az állami vagyonkezelés gyenge lába, hogy az alacsony bevételeket rendre meghaladják a költések. 2011 és 2018 között egyetlen év volt, amikor az állam közel nullszaldóval meg tudta úszni az állami vagyonkezelés számláját: 2015-ben a 163 milliárd forintos kiadással szemben 158 milliárdos bevétel sikerült szembeállatni, a bravúr a 75 milliárd forint értékű OTP-részvények eladásnak volt köszönhető. Az állam a magánnyugdíjpénztári vagyon államosításával jutott az OTP részvényekhez, ezeket értékesítette normál tőzsdei ügyeletek keretében. Az állam kezében amúgy igazán értékes és likvid vagyon kevés van. Ezek közé lehet sorolni a már említett Mol-pakettet, a Szerencsejátékék Zrt.-t, a Hungarocontrollt, illetve MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-t, ám ezek egyikének eladása sincs napirenden, mert az ellenkezne a kormány gazdálkodási alapelvével, miszerint az állami befolyás mértékét erősíteni kell. Egyetlen kivétel a Budapest Bank Zrt., amely eladó, ám azt az állam drágán, 196 milliárd (700 millió dollárért) forintért vette még 2015-ben. Eddig az értékesítése azért állt, mert nem volt vevő, amely ezt az árat kifizette volna bankért. A kormány most is minimum 700 millió dollárt kér a bankért, ugyanis azt piaci hitelből vette meg, amit még vissza is kell fizetnie. Ugyanakkor a forintban számolt kikiáltási ár ma már - a gyengébb devizánk miatt - 218 milliárd forint.

Pénznyelő lett az aranytojást tojó tyúkból

A MÁV teherfuvarozó cége 2008-as eladása előtt folyamatosan nyereséget termelt. Ezzel szemben a Rail Cargo Hungaria Zrt. a 2014-2018 közötti öt évben 5,8 milliárdos adózás utáni veszteséggel működött. Feltehetően nem arról van szó, hogy magyar cég veszteségesen működne, hanem arról, hogy a tulajdonos Rail Cargo Austria nem osztalék, hanem költségek formájában veszi ki a nyereséget a cégből. Az utolsó teljes pénzügyi évben 2018-ban a cég 74 milliárdos árbevétel mellett 2,6 milliárdos adózott veszteséget termelt. Ha jelenlegi működés mellett a magyar állam kisebbségi részesedét vásárol egy veszteséges cégben, akkor arra vesz jegyet, hogy a veszteséget finanszírozza.   

Elképesztő különbségek vannak a fizetésekben az országon belül

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.01. 19:48

Fotó: Shutterstock
A budapesti és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei átlagfizetés között például 207 ezer forint a különbség.
Tovább nőtt a különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb keresetű térség között a KSH friss adatai szerint - számolt be róla az RTL Klub Híradója.
Az országos átlagkereset a KSH friss adatai szerint tavaly meghaladta a bruttó 367 ezer forintot, ez 11,4 százalékos emelkedést jelent egy év alatt. Ennél többet csak Győr-Moson-Sopron megyében és Budapesten kerestek. 
A fővárosiak a legtöbbet, havi 460 ezer forintot, miközben Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a bruttó 253 ezer forintot sem érte el.

A különbség több mint 207 ezer forint, ez 13,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. z A szakszervezetek szerint tovább nőhet a már most sem kicsi szakadék. Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke azt nyilatkozta a csatornának, hogy növekszik majd ezekből a térségekből az elvándorlás, ezáltal egyre kevesebb fogyasztó lesz a szegényebb térségekben. Emiatt a cégek kerülnek nehéz helyzetbe, ami negatív spriált eredményez: csökkenő gazdasági teljesítményt és béreket.
Az Innovációs és Technológiai Minisztériuma a csatorna érdeklődésére azt válaszolta, hogy kisebbek az uniós átlaghoz képest a jövedelmi egyenlőtlenségek itthon, de javulásra számítanak. Szerintük a minimálbér és a garantált bérminimum 8-8 százalékos emelése mérsékli az országrészek közötti különbségeket.

Egy hét alatt 444 milliárd dollárral lettek szegényebbek a világ leggazdagabbjai

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.01. 11:39
Jeff Bezos
Fotó: SAJJAD HUSSAIN / AFP
Részben a koronavírus miatt.
A világ ötszáz leggazdagabb emberének a vagyona mintegy 444 milliárd dollárral csökkent a világ tőzsdéin a héten, részben a koronavírus hatására bekövetkezett visszaesés miatt. A New York-i tőzsde 30 vezető részvényének mozgását követő DJIA index például több mint 12 százalékkal esett a héten, ami a legnagyobb ötnapi csökkenés a 2008. évi pénzügyi válság óta.
A hét legnagyobb vesztese Jeff Bezos, az Amazon internetes áruház alapítója volt, vagyonának az értéke 11,9 milliárd dollárral esett.

A múlt év végén Bezos vagyona 115 milliárd dollár volt a Bloomberg hírügynökség milliárdosokat rangsoroló listáján (Bloomberg Billionaires Index). A lista összeállítói szerint a múlt év végén a világ ötszáz leggazdagabb emberének a vagyona 5900 milliárd dollárt ért, ami 25 százalékkal felülmúlta a 2018. évit.
A leggazdagabbak listájának a második helyén álló Bill Gates, a Microsoft szoftveróriás társalapítója vagyonának az értéke a héten 10 milliárd dollárral csökken.

Bernard Arnault, a francia LVMH luxusipari társaság elnök-vezérigazgatójának a vagyona 9,1 milliárd dollárral, Elone Muské, a Tesla vezetőjének pedig 9 milliárd dollárral zuhant. A listavezető vesztesek között van továbbá Warren Buffett, a Berkshire Hathaway főrészvényese és elnök-vezérigazgatója (-8,8 milliárd dollár), a spanyol Amancio Ortega, az Inditex, a világ legnagyobb ruházati kiskereskedelmi üzletláncának alapítója (-6,8 milliárd dollár), Mark Zuckerberg, a Facebook alapító-vezérigazgatója (-6,6 milliárd dollár), továbbá Larry Page (-6,4 milliárd dollár) és Sergey Brin (-6,2 milliárd dollár), a Google anyacége, az Alphabet két alapítója.