Semmi gond nincs azzal, ha sztrájkolni akarnak a tanárok. Sztrájkoljanak csak, miután megtartották az aznapi tanóráikat. Nyugodtan szüntessék be a munkát, de csak azt követően, hogy becsületesen, szorgosan elvégezték azt.
Ez nem valamelyik Örkény egypercesből vett gondolat, hanem az Emberi Erőforrások Minisztériumának ajánlata a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete sztrájkbizottsága részére. A minisztérium elgondolása szerint ennyit ér a tanárok sztrájkhoz való joga. A délutáni kávészünetben, a tanáriban vagy gyerekfelügyelet közben a nyakukba akaszthatják a „Sztrájkolok” táblát.
Ez nem más, mint a sztrájkjog és a pedagógusok nyílt szembeköpése. Azt üzenik ezzel a szakszervezeteknek és az általuk képviselt munkavállalóknak: ennyit értek, gyengék vagytok, mint a harmat, még ezt is megtehetjük veletek. Vagyis megtehetnék. Mert van egy másik, már jól bevált út is: addig húzzák-vonják az egyeztetéseket, tárgyalásokat, bírósági hercehurcákat, hogy végül az egészből nem lesz semmi.
Talán mindenféle átfogó felmérés nélkül is kijelenthetjük: a tanárok 95 százalékának sztrájkhajlandósága a béka hátsója alatt van. Vagy ha van is valamiféle elméleti hajlandóságféle, tettre készség már nincs. Ne szépítsük: be vannak rezelve. Ott áll a nyakukon az igazgató, a Nemzeti Pedagógus Kar az etikai kódexével, a tankerület, a Klebelsberg Központ bürokratái, a minisztérium. És ha mindez nem volna elég, a szülők, a diákok túlnyomó része sem áll ki mellettük.
Mert nagyon egyszerű az elgáncsolt sztrájkokról, sztrájktárgyalásokról szóló híradásokat az érdekképviseletek gyengeségével, alkalmatlanságával kommentálni, a szakszervezeteket vadsztrájkra felszólítani, csak hát amikor oda kellene állni melléjük, a forradalmi tömeg inkább otthon marad, és a kibertéren keresztül küldözget lelkesítő üzeneteket. „Lélekben veletek vagyok!”. Hát, köszi.
Közben a gyerekeket hamarosan birkaként terelik már hatévesen az iskolába, nemsokára beindul az új, kőkonzervatív NAT szerinti oktatás, már tervezik a nyári átnevelő diáktáborokat is. Majd lélekben velük leszünk.