Konzultációs mellékhatás – „Ha megszületett egy bírósági döntés, azt kötelező végrehajtani”

Publikálás dátuma
2020.03.04. 09:00

Fotó: Béres Márton
Aki a strasbourgi bíróság döntéseinek hatályon kívül helyezését javasolja, az hazája kilépését szorgalmazza az Európa Tanácsból – mondta lapunknak Rik Daems, a testület parlamenti közgyűlésének elnöke.
Rik Daems belga liberális politikust egy hónapja választották meg a strasbourgi székhelyű emberi jogi szervezet, a 47 tagállamot számláló Európa Tanács (ET) Parlamenti Közgyűlésének élére. A Brüsszelbe látogató elnököt arról kérdeztük, mit szól ahhoz, hogy a magyar kormány kikéri az emberek véleményét arról, hogy megítélhető-e kártérítés a rossz börtönkörülményeik miatt raboknak. A kártérítések többek között az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletein nyugszanak.
– Nagyon egyszerű a válaszom: ha részese vagy az Emberi Jogok Európai Egyezményének, akkor természetesen tiszteletben kell tartanod az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) a döntéseit. A bíróság ítéletei ugyanis a konvención alapulnak. Hiába nem ért egyet a közvélemény bizonyos verdiktekkel, nem írhatja felül azokat. Politikai, belpolitikai szempontból megértem, ha egy kormány bizonyos kérdésekről kikéri az emberek véleményét, de ennek nem lehet az a következménye, hogy semmibe veszik a bíróság döntéseit. Az európa tanácsi tagság alapja, hogy a tagállamok elfogadják az EJEB ítéleteit – nyilatkozta Rik Daems. Magyar kormányzati politikusok már felvetették, hogy ki kell lépni az egyezményből és hatályon kívül kell helyezni a bíróság döntéseit. Időről-időre az Egyesült Királyságban is elhangzanak ilyen vélemények. Az ET parlamenti elnöke aggasztónak tartja ezeket a véleményeket, mert az emberi jogi konvencióhoz való csatlakozás a tagság alapja az Európa Tanácsban. „Furcsa, hogy megválasztott parlamenti képviselők utasítják el a bíróságnak az alapvető jogok védelmét szolgáló ítéleteit” – fejtette ki. „Ráadásul a vitatott döntések a bírósági ítéletek elenyésző részét képezik. Egy sor politikus bizonyára nem látja be, hogy amikor ilyen javaslatokkal áll elő, akkor hazája kilépését szorgalmazza az Európa Tanácsból. A lényeg, hogy ha megszületett egy bírósági döntés, azt kötelező végrehajtani. ” Januárban az ET Parlamenti Közgyűlése úgy döntött, hogy megvizsgálja a lengyelországi jogállam helyzetét. Lengyelország az egyetlen európai uniós tagállam, amellyel szemben a strasbourgi szervezet eljárást indított. Rik Daems kétéves elnöki programjának része a tagállamok parlamenti képviselőiből álló szervezet monitoring eljárásának a felülvizsgálata is. „Egyes országokat már 25 éve vizsgálunk, másokat, amelyekben szintén rossz irányba fordultak a dolgok, egyáltalán nem” – érvelt a reform mellett. A politikus kifejtette azt is, hogy lát lehetőséget az Európa Tanács és az Európai Unió képviselő-testületei közötti szorosabb együttműködésre a jogállam és a demokrácia előmozdítása érdekében.

DK–MSZP: feszült helyzet

Publikálás dátuma
2020.03.04. 08:35

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Forrásaink „nem tartják kizártnak”, hogy egyes alapszervezetekben valóban fontolgatják az átlépést, de szerintük tömeges jelenségről nem lehet beszélni.
Kétségtelenül csökkent a Demokratikus Koalíció (DK) iránti bizalom, de ez helyreállítható – így reagált Molnár Zsolt szocialista pártigazgató Gyurcsány Ferenc kijelentésére, miszerint három vidéki MSZP-szervezet szeretne testületileg átlépni a DK-ba. A pártelnök az ATV-ben azt állította, hogy egyelőre ő tartja vissza a távozni akaró szocialistákat, mert szerinte „az MSZP nincs abban az állapotban, hogy fel tudná dolgozni ezt a veszteséget.” Azt nem tudni, hogy pontosan mely szervezetekre gondolt, lapunk erre vonatkozó kérdéseire ugyanis a párt szóvivője további részleteket nem árult el. Barkóczi Balázs azt ugyanakkor megjegyezte: a DK-nak továbbra is az a célja, hogy az ellenzék együttműködjön és 2022-ben közösen váltsa le az Orbán-kormányt. Azt egyébként az MSZP-n belül sem tudják, kikre gondolhatott Gyurcsány Ferenc. Molnár Zsolt azt mondta, tizenötezer tagjuk és több száz helyi szervezetük van, soha fel sem merült bennük, hogy azt vizsgálják, ki akar esetleg átlépni, mert „ez nyilván rombolná a belső bizalmat”. Forrásaink „nem tartják kizártnak”, hogy egyes alapszervezetekben valóban fontolgatják az átlépést, de szerintük tömeges jelenségről nem lehet beszélni. – Bizalomerősítő lépéseket várunk Gyurcsány Ferenctől. Elsősorban azt szeretnénk, hogy ha azt tapasztalja, valaki átlépne a DK-ba, akkor ne a nyilvánossághoz forduljon, hanem az MSZP pártvezetéséhez. Nincs tudomásom arról, hogy Gyurcsány Ferenc felhívta volna Tóth Bertalan szocialista pártelnököt – mondta Molnár Zsolt. Azt is megjegyezte: arra kell törekedni, hogy minden ellenzéki párt továbbra is a 2022-es kormányváltást tekintse a legfontosabbnak, és ennek szellemében dolgozzon együtt a többiekkel. Tóth Bertalan Facebook-oldalán a történtekre reagálva azt írta, az MSZP-Párbeszéd szövetség ma a legjelentősebb ellenzéki erő a nagyvárosokban, de országos szinten is egyenrangú partnere a többi ellenzéki pártnak. „Politikai hibát követ el, aki alábecsüli ezt az erőt és konkurenciaharcot folytat ellene” - tette hozzá. Az biztos, hogy más pártok is aggódnak amiatt, hogy tagjaik átlépnek a DK-ba. Ungár Péter, az LMP társelnöke még a DK vasárnapi kongresszusa után üzent Gyurcsány Ferencnek, aki akkor ismét teljes ellenzéki összefogásra szólított fel. „Én csak azt szeretném üzenni Gyurcsány Ferencnek, hogy ellenzéki együttműködésről és összefogásról beszélni úgy, hogy közben a volt miniszterelnök láthatóan egyenként próbál levadászni mindenkit az ellenzéki térfélen (de leginkább a saját volt pártját, amiről ugye egy rossz szót se fog soha mondani), az körülbelül olyan, mint amikor Bayer Zsolt a rasszizmus ellen szervez tüntetést. Elég hiteltelen” – írta Ungár Péter.
Szerző

Nagyobb árrést kérnek a patikusok

Publikálás dátuma
2020.03.04. 08:00

Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
Van olyan készítmény, amelynek banki tranzakciós költsége magasabb, mint az utána járó árrés.
A patikák biztonságos működtetéséhez 10-15 milliárdos többletforrást vár a szakma a kormánytól – derült ki a Magyar Gyógyszerészi Kamara keddi háttérbeszélgetésén. A köztestület elnöke, Hankó Zoltán szerint noha az elmúlt tíz évben sikerült jelentősen mérsékelni a gyógyszertárak veszteségeit és az eladósodásukat, de a stabil, kiszámítható működtetésükhöz nem biztosít kellő fedezetet a jelenlegi árréstömeg és az emellett érkező állami támogatás. A kis forgalmú, havi 12-18 millió forintnyi orvosságot értékesítők tíz százaléka még mindig veszteséges. A pénzhiánnyal küszködők háromnegyede kicsi és szegény településeken működik. A patikai árrés pedig sok-sok éve változatlan: a támogatott készítmények árából átlagosan 11,2 százalék a vállalkozásé. Minél drágább egy készítmény, annál kisebb rajta a gyógyszertár bevétele, mert az 5500 forintnál drágább készítmények után egységesen 990 forint az árrés. Ennek tudható be – említette példaként az elnök –, hogy van olyan készítmény, amelynek banki tranzakciós költsége magasabb, mint az utána járó árrés. Arról Sohajda Attila alelnök beszélt, hogy még a jól működő patikák is mind nehezebben tudnak lépést tartani az elmúlt évek minimálbér- és garantált bérminimum-emeléseivel. Ahhoz, hogy a gyógyszertári vállalkozások olyan bért tudjanak fizetni, amellyel képesek megtartani a képzett munkatársaikat, támogatásra, költségvetési forrásokra is szükség van. Most a gyógyszertárakban az egy főre jutó átlagbér bruttó 272 ezer forint, s ez csaknem hatvanezer forinttal marad el a nemzetgazdasági átlag jövedelmektől. A kis patikákban ennél jóval kevesebbet bruttó 140-160 ezer forintos átlagbért tudnak csak fizetni. Hankó Zoltán szerint kizárólag árrés-rendezéssel azonban nem javítható a kisforgalmú patikák helyzete, esetükben változatlanul problémát okozna a béremelés. Pedig ezek zömmel egyszemélyesek – legfeljebb egy asszisztenssel működnek. Hankó Zoltán hozzátette: a kisebb patikák helyzetét és a bérhelyzet javítását szolgáló javaslataikat már eljuttatták az egészségügyi államtitkársághoz.
Szerző