Trendfordulóval zárta a tavalyi évet a magyar külkereskedelem

Publikálás dátuma
2020.03.03. 17:02

Fotó: Népszava
2015 óta a tavalyi volt ez első olyan december, amikor az export elmaradt az egy évvel korábbitól.
Trendfordulóval zárta a 2019-es évet a magyar külkereskedelem. A KSH kedden közzétett adataiból kiderült, hogy 2015 óta a tavalyi volt ez első olyan december, amikor az export elmaradt az egy évvel korábbitól. Az egész évet pedig az jellemezte, hogy az exportvolumen 4,2 százalékkal növekedett, viszont a behozatal még ennél is nagyobb mértékben, 5,7 százalékkal bővült, ebből adódóan a külkereskedelmi mérleg többlete 4,9 milliárd euróra mérséklődött. Ennek az volt az oka, hogy a lakossági fogyasztás töretlenül növekedett, ami a behozatal bővülésével is társult – mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Az élénkebbé váló beruházási kereslet miatt elsősorban a gépek és alkatrészek importkereslete nőtt. Amennyiben a gazdaság ezzel hosszú távon nyer, akkor nincs semmi baj – tette hozzá a szakember –, de itt még nem tapasztalható alapvető javulás. A részletes adatokból kiderült, hogy 2019-ben brutális mértékben növekedett az energiahordozók behozatala. Ennek oka az elemző szerint valószínűleg a kőolajtartalékok feltöltése volt. Feltűnő volt ugyanakkor hogy a feldolgozott termékek exportja tavaly csökkent, ami aligha okozott meglepetést, hiszen az ipar gyengélkedése ezt előrevetítette.  Meglepetésre tavaly az élelmiszeripari import meghaladta az exportot. Ennek egyrészt a gyengébb hazai zöldség-gyümölcs termés volt az oka, másrészt a sertéspestis megzavarta a korábbi ellátási láncot.  Az idei évre várható kilátásokról Németh Dávidtól, a a K&H Bank vezető elemzőjétől megtudtuk, 2020 rosszul kezdődik, elsősorban a koronavírus miatti okozta ellátási problémák, gyárleállások miatt. Magyarországon egyébként is a tavalyinál visszafogottabban alakulnak a beruházások, a fogyasztásnál viszont komolyabb változás nem várható. „Az export esetében az utóbbi években megszokott 4 százalék körüli növekedéstől valamivel elmaradó tempóra lehet számítani. Az importeredményt nagyban befolyásolja majd a nyersanyagok árának alakulása, ezen a téren is lassulásra van kilátás, 5 százalék alatti bővülés várható. Ezek eredőjeként a külkereskedelmi mérleg többlete a tavalyinál kisebb mértékben csökkenhet, 2020-ban 4,5 milliárd euró lehet a plusz” – fogalmazott a szakértő. Virovácz Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy tavaly mérséklődött az uniós országokba irányuló kivitel, míg Unión kívülre menő export kis mértékben emelkedett. (Ez ugyanakkor nem támasztja alá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnapi minszki kijelentését, hogy az Európai Unió megerősödéséhez szükség van az Eurázsiai Gazdasági Unióval való szorosabb együttműködésre.) Viszont érdekes helyzetet teremthetnek a brexit következményei. Virovácz Péter emlékeztetett rá, hogy az idei átmeneti év után Nagy-Britanniával 2021-től már egyértelműen, mint unión kívülivel kell számolni. A vámhatárok újbóli felállítása átírja az Unión kívüli külkereskedelmi arányokat.
Szerző
Frissítve: 2020.03.04. 10:17

Mennyiségi korláttal reagált a Tesco a víruspánik miatti vásárlási lázra

Publikálás dátuma
2020.03.03. 16:48

Fotó: Népszava
Van termékük, amiből neten csak hat darabot lehet rendelni, az áruházlánc szerint időszakos limitről van szó.
Megváltozhattak az online rendelési feltételek a Tescónál, mert sok termékből - főként az élelmiszerekből - nem lehet annyit rendelni, mint a koronavírus okozta járvány európai megjelenése előtt lehetett – írja olvasói jelzések alapján az Index. A hírportál megnézte a Tesco webáruházát, ahol sok termékből maximum hat darabot lehet rendelni, de vannak olyan áruk is, például a parfümök, amiből továbbra is jóval többet, 24 darabot lehet venni.
Megkérdezték a Tescót, hogy valóban csökkentették-e az online vásárlási limitet; kíváncsiak voltak arra is, hogy melyik termékekre vonatkozik a korlátozás, illetve, hogy mennyi a maximálisan rendelhető darabszám. Az áruházlánc a következő választ küldte:
A Tesco Online Bevásárlás Szolgáltatása időszakos mennyiségi limitet vezetett be, hogy a legnépszerűbb termékek a lehető legtöbb vásárló számára folyamatosan elérhetők legyenek.

A hírportál ugyanezzel kapcsolatban írt a Sparnak is, ők azt válaszolták, hogy nem nyúltak a limitekhez az utóbbi hetekben – a CBA a Lidl, az Aldi és az Auchan pedig nem reagált az újságtól érkező megkeresésre. Az áruházláncok képviselői kedden arról tájékoztatták az Innovációs és Technológiai Minisztériumot (ITM), hogy stabil árutartalék van a boltokban, és a minisztérium a kiskereskedelmi láncokkal közösen, folyamatosan figyeli a boltok állapotát.   
A cégek azt is megerősítették Palkovics László tárcájának, hogy indokolatlan az otthoni élelmiszer-felhalmozás – a vásárlóktól pedig továbbra is nyugalmat kértek.

Szerző
Frissítve: 2020.03.03. 17:45

Rendet tett az EU bírósága a szektoradókban

Publikálás dátuma
2020.03.03. 14:50

Fotó: Arne Immanuel Bänsch / AFP
Három magyar ágazati különadóról is döntött kedden az Európai Unió Bírósága. A testület döntése szerint a 2010-ben bevezetett távközlési és a kiskereskedelmi különadó nem volt diszkriminatív, ám a Google-re kivetett reklámadóval részben elutasító döntés született.
A magyar kormány – uniós társasihoz hasonlóan – évek óta próbálkozik a nagy internetes szolgáltatók (Google, Facebook) tevékenységének megadóztatásával. Ám a kabinet átmenetileg kapitulált, és a reklámadót tavaly július óta nulla százalékra csökkentette. A most megszületett előzetes döntéshozatali eljárásban – amely útmutató a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság számára a konkrét ügyben – a luxembourgi bíróság kimondta, hogy a magyar kormánynak joga van reklámadót kivetni a Google írországi leányvállalatára akkor is, ha az nem Magyarországon fizet adót. A Google ezt vitatta, ezért be sem jelentkezett az adó hatálya alá, erre válaszul a NAV néhány nap alatt egymilliárd forintos mulasztási bírságot vetett ki a cégre. Nos, ezt a módszert viszont az uniós jogrendszerrel ellentétesnek mondta ki a bíróság. A bíróság megállapította, hogy ha egy Magyarországon letelepedett céggel szemben jóval kisebb mulasztási bírságokat szab ki a NAV, akkor a Google-val szembeni eljárás ütközik a határokon átívelő szabad szolgáltatásnyújtás szabadságával. A luxembourgi bíróság előzetes döntéshozatali eljárásban döntött, a konkrét ügyben pedig a magyar bíróság mondja ki az ítéletet. Az ítélet fényében várhatóan Google-nek ad igazat, és felmenti az egymilliárd forintos mulasztási bírság  megfizetése alól. Ám a Google pirruszi győzelmet aratott, ugyanis a kormány a luxembourgi ítélet fényében a jövőben bátran nekimenthet a két amerikai techcégnek és meg is adóztathatja őket. Igaz a magyar kormány adóztatási lendületét csökkentheti, hogy Donald Trump amerikai elnök szankciókkal fenyegette azon európai államokat aki bármilyen adót ki akarnak vetni a nagy amerikai techcégekre. A kérdés, hogy a magyar kormánynak mi a fontosabb: az évi néhány milliárdos bevétel és az arányos közteherviselés, vagy a jó viszony Donald Trumppal. Az uniós bíróság egy másik ítéletében azt mondta ki, hogy a kiskereskedelmi és távközlési cégekre 2010 és 2012 között kivetett szaktoradók nem voltak diszkriminatívak, annak ellenére sem, hogy a magyar kis árbevételű cégeket nem vagy alig sújtotta az adó, míg a nagy multik fizették az adó 90 százalékát. Az Európai Bíróság mindkét ügyben azt mondta ki, hogy nem történt hátrányos megkülönböztetés. Tény, hogy a külföldi tulajdonú vállalkozások jelentősen többet fizettek, de ez nem egy szándékos jogalkotói megkülönböztetés eredménye, hanem ilyen a piacszerkezet: a külföldi szereplők nagyok, a belföldi szereplők kicsik – értékelte a Deloitte Magyarország az ítéletet. 
Szerző
Frissítve: 2020.03.03. 15:00