Trendfordulóval zárta a 2019-es évet a magyar külkereskedelem. A KSH kedden közzétett adataiból kiderült, hogy 2015 óta a tavalyi volt ez első olyan december, amikor az export elmaradt az egy évvel korábbitól. Az egész évet pedig az jellemezte, hogy az exportvolumen 4,2 százalékkal növekedett, viszont a behozatal még ennél is nagyobb mértékben, 5,7 százalékkal bővült, ebből adódóan a külkereskedelmi mérleg többlete 4,9 milliárd euróra mérséklődött. Ennek az volt az oka, hogy a lakossági fogyasztás töretlenül növekedett, ami a behozatal bővülésével is társult – mondta lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Az élénkebbé váló beruházási kereslet miatt elsősorban a gépek és alkatrészek importkereslete nőtt. Amennyiben a gazdaság ezzel hosszú távon nyer, akkor nincs semmi baj – tette hozzá a szakember –, de itt még nem tapasztalható alapvető javulás.
A részletes adatokból kiderült, hogy 2019-ben brutális mértékben növekedett az energiahordozók behozatala. Ennek oka az elemző szerint valószínűleg a kőolajtartalékok feltöltése volt. Feltűnő volt ugyanakkor hogy a feldolgozott termékek exportja tavaly csökkent, ami aligha okozott meglepetést, hiszen az ipar gyengélkedése ezt előrevetítette.
Meglepetésre tavaly az élelmiszeripari import meghaladta az exportot. Ennek egyrészt a gyengébb hazai zöldség-gyümölcs termés volt az oka, másrészt a sertéspestis megzavarta a korábbi ellátási láncot. Az idei évre várható kilátásokról Németh Dávidtól, a a K&H Bank vezető elemzőjétől megtudtuk, 2020 rosszul kezdődik, elsősorban a koronavírus miatti okozta ellátási problémák, gyárleállások miatt. Magyarországon egyébként is a tavalyinál visszafogottabban alakulnak a beruházások, a fogyasztásnál viszont komolyabb változás nem várható. „Az export esetében az utóbbi években megszokott 4 százalék körüli növekedéstől valamivel elmaradó tempóra lehet számítani. Az importeredményt nagyban befolyásolja majd a nyersanyagok árának alakulása, ezen a téren is lassulásra van kilátás, 5 százalék alatti bővülés várható. Ezek eredőjeként a külkereskedelmi mérleg többlete a tavalyinál kisebb mértékben csökkenhet, 2020-ban 4,5 milliárd euró lehet a plusz” – fogalmazott a szakértő. Virovácz Péter arra is felhívta a figyelmet, hogy tavaly mérséklődött az uniós országokba irányuló kivitel, míg Unión kívülre menő export kis mértékben emelkedett. (Ez ugyanakkor nem támasztja alá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnapi minszki kijelentését, hogy az Európai Unió megerősödéséhez szükség van az Eurázsiai Gazdasági Unióval való szorosabb együttműködésre.)
Viszont érdekes helyzetet teremthetnek a brexit következményei. Virovácz Péter emlékeztetett rá, hogy az idei átmeneti év után Nagy-Britanniával 2021-től már egyértelműen, mint unión kívülivel kell számolni. A vámhatárok újbóli felállítása átírja az Unión kívüli külkereskedelmi arányokat.
