Előfizetés

Az otthonoknak nem jár segítség a kormánytól

Marnitz István
Publikálás dátuma
2020.03.04. 06:35

Fotó: Béres Márton
Magára hagyta a kormány a korszerűsítésre szoruló „Kádár-kockák” és a társasházak lakóit: nem kapnak támogatást.
Ha a kormánynak valóban „nagyon fontos a klímavédelem”, ha a kormánynak valóban „kiemelt célja a családok lakhatásának támogatása”, akkor miért hagyták el az energiastratégiából az otthonok energetikai korszerűsítését támogató célzott programot? – veti fel Facebook-oldalán Tóth Bertalan. Az MSZP elnöke ebben és írásbeli kérdéseiben arra hívta fel a figyelmet, hogy az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által előzetes szakmai egyeztetésre tavaly szétküldött szöveg még a magánlakások egészének mélyfelújítását tartalmazta. Az anyagban az épületállomány évi 3,3 százalékának renoválását tűzték ki célul. Ebben célzott épületenergetika-felújítási programot vázoltak 1,4 millió vidéki családi házra, ezen belül 1,2 millió „Kádár-kockára”. Vissza nem térítendő támogatást és kedvezményes hitelt helyeztek kilátásba. Harmadrészt 1,4 millió (ebből 0,65 millió távfűtéses) társasházi és lakásszövetkezeti lakás felújításának ösztönzésére vonzó hitel- és úgynevezett esco-típusú megoldások kialakítását ígérték. (Az escók esetében a fogyasztó a megtakarított fogyasztásból törleszti a felújítási hitelt.) Bár a kormány januárban bemutatott új, 2030-ig kitekintő Energiastratégiája egyértelműen az előzetesen kiküldött, elsőként a Népszava által bemutatott vitaanyagon nyugodott, a végleges változatból mindez kimaradt. Az okokat firtató januári kérdésünkre Kaderják Péter, az ITM energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára inkább megfeddte lapunkat: érvei szerint a kormány hivatalos álláspontját nem tükröző, így szerinte nem is létező anyagok idézése csak megzavarja a gondolkodást. Tóth Bertalan idézi Kaderják Péter később az Indexnek adott nyilatkozatát, akiknek az államtitkár azzal indokolta a tervek kihúzását, hogy vannak olyan vidéki lakóházak – akár Kádár-kockák –, amelyek felújítása többe kerülne az épület teljes értékénél. Az MSZP-elnök szerint ez azt az üzenetet hordozza, hogy ha vidéken élsz és nincs pénzed szigetelésre, felújításra, akkor fizesd csak a magasabb fűtésszámlát, és szennyezd bátran a levegőt. Ezt teljességgel elfogadhatatlannak ítéli. Az államnak nem pusztán „közgazdasági” érvek mentén kellene meghatározni egy energiahatékonysági programot, hanem szociális, energiaszegénységi, környezetvédelmi szempontokat is érvényesítenie kellene. Nem a közlekedés vagy az ipar, hanem a lakosság a legnagyobb felhasználó. A fogyasztás évről évre nő, a legtöbb energiát pedig a fűtés emészti fel. Minél kevesebb pénzből gazdálkodik egy háztartás, a kiadások annál nagyobb részét teszik ki az energiára fordított költségek. Ezekben az ingatlanokban sokszor idős, egyedülálló emberek élnek, akiknek a biztonságos megélhetését veszélyeztetik az egyre magasabb fűtési költségek. A nyugdíjuk ugyanakkor nem elegendő a nyílászárók cseréjére vagy a szigetelési munkálatokra. Részben ezzel is függ össze, hogy az idei télen közel 150 ember fagyott meg, többségük a saját, fűtetlen otthonában. Ráadásul a magyar családok jelentős hányada szeretné energetikai szempontból korszerűsíteni otthonát, csökkenteni a rezsiköltségeit, de nincs rá pénze, és számukra a kedvezményes hitelkonstrukciók sem jelentenek segítséget. Tóth Bertalan mindezek nyomán számos kapcsolódó kérdést intézett a különböző szaktárcákhoz. Ebben felhívja a figyelmet, hogy egy „Kádár-kocka”, vagyis egy 1960 és 1980 között épült családi ház fajlagosan kétszer annyi energiát fogyaszt, mint egy panellakás. Ráadásul a hazai lakások kétharmada elhanyagolt. Egy felmérés szerint a tulajdonosok 90 százaléka szerint a felújítás állami feladat. Szintén felhívja a figyelmet, hogy egy vizesedő, rosszul szigetelt ingatlan téli fűtési költsége 300-500 ezer forint, amit a szociális tűzifaprogram mindössze néhány tízezer forinttal csökkenthet. Tóth Bertalan több ponton felhívja a figyelmet a klímavédelem fontosságára vagy a családi lakhatás kiemelt támogatásáról szóló általános kormányzati nyilatkozatok, illetve a valóság és a tettek közötti éles ellentétre. Az MSZP-elnök azt a kérdést is feszegeti, hogy ki húzta ki a tervezetből e fontos pontokat.

Majd később...

A kormány a lakásfelújításokat részben az energiaszolgáltatók uniós hatékonysági kötelezettségi rendszerére bízná - közölte az ügy kapcsán egy más témájú tájékoztatón Kaderják Péter. A kormány ugyanis a nagy szennyezőkkel fizettetné meg az átállás költségét. A részleteket későbbre ígérte. Várható az Otthon Melege Program vissza nem térítendő állami támogatásának folytatása is. Felhívta a figyelmet, hogy ez utóbbi keretében jelenleg is él egy távfűtés-felújítási kiírás. Hangsúlyozta, hogy a kormány most elsősorban a 2030-as energiahatékonysági célok elérésére összpontosít. Eme, általunk már Brüsszelbe küldött terv leadásával még kilenc tagállam adós – jegyezte meg Kaderják Péter.

A többség maximum kifesti a lakást

Szándékozik-e felújítani, korszerűsíteni lakását az elkövetkező egy évben? – teszi fel a kérdést negyedévente a lakosságnak a GKI Gazdaságkutató Zrt., a válaszokból pedig az látszik, hogy a válsághoz képest jelentősen erősödött a lakásfelújítási kedv, a 2007-es szintet ugyanakkor még a tavalyi csúcson sem érte el, azóta pedig ismét némiképp alábbhagyott a lendület. A 2007-es felméréskor ugyanis még több mint félmillió háztartás tervezte ingatlana korszerűsítését, 2012-ben számuk 100 ezer alá esett, jelenleg pedig mintegy 435 ezren szeretnének felújítani. Igény ugyanakkor igencsak lenne a korszerűsítésekre, a KSH legutóbbi lakásfelmérése szerint legalábbis a mintegy 4,5 millió lakóingatlan kétharmada felújításra szorul. A forráshiány, a lakosság heterogén anyagi teherviselő-képessége ugyanakkor gátat szab a lehetőségeknek. Az építőanyagok ára az elmúlt két évben 20 százalékkal emelkedett, és megfelelő szakembert is csak nehezen és drágábban lehet találni – sorolta Petz Raymund, a GKI igazgatója, megjegyezve: a lakásfelújítók 60 százalékának volt már dolga kontár kivitelezővel. A lakossági tervek alapján így csak minden tizedik lakás újulhat meg a következő egy évben, de a következő három évben is csak minden ötödik. Ez – ha a tervek valóban megvalósulnak – 2022 végéig mintegy 750-800 ezer lakás esetében jelent kisebb-nagyobb korszerűsítési munkákat. Zömmel inkább kisebbeket, hiszen a többség a felújítás alatt festést, mázolást vagy tapétázást ért: ezt a megkérdezettek 14 százaléka említette. Az olyan, a lakások energiahatékonyságát növelő felújítások, mint a nyílászárók cseréje (4,6 százalék), a hőszigetelés (2,8 százalék), vagy a fűtési rendszer korszerűsítése (2,1 százalék) már jóval ritkábban szerepel a tervek között. Napkollektort, napelemet pedig a háztartások kevesebb, mint egy százaléka telepítene. Ez utóbbi olyan költségigényes beruházás, hogy az állami támogatás ellenére sem lett igazán népszerű. Ezen egy esetleges új támogatási rendszer sokat javíthatna – fogalmazott Petz Raymund. A felújítást, korszerűsítést tervezők több mint fele egyébként csak egy feladatot végeztetne el, alig harmaduk pedig kettőt, ami rávilágít a finanszírozási gondokra. A felújítási szándék és a jövedelmi helyzet ugyanis nem meglepő módon összefügg: az alsó három jövedelmi decilisbe tartozó háztartásoknak csupán alig több mint tizede, míg a felső három decilisbe tartozók majdnem harmada tervez felújítást. Tibor Dávid, a felmérést idén januártól támogató Masterplast elnöke a fentiek ellenére bizakodó, szerinte a klímaváltozással kapcsolatos teendők egyre inkább tudatosulnak a lakosságban. A fenntarthatóan üzemeltethető, hatékony energia-felhasználású lakások iránt egyre nő a kereslet, és a szabályozás szigorodása is a felújítások felé tereli a figyelmet. Érdeklődésünkre úgy fogalmazott: arra számítanak, hogy a kormányzati klímavédelmi bejelentéseket rövidesen olyan állami támogatások elindulása is követi majd, amelyek ösztönzik az energiahatékonyságot növelő lakásfelújításokat, hiszen környezetvédelmi szempontból a legnagyobb energiafogyasztók a lakóépületek, így e téren lehetne a leginkább a szén-dioxid-kibocsátást csökkenteni.      – Varga Dóra

Fázós a meleg vidéken

A hatvankilenc éves Bajzáth Mária Eger egyik külső városrészében, Felnémeten él egy ötvennyolc négyzetméteres, tufakőből épült kis családi házban. Az asszony nyugdíját most emelték száztízezer forintól száztizenegyezer forintra, ebből kell kifizetnie a fűtési szezonban minden hónapban harmincezer forintot a gázszámlára: az összegben még nincs is benne a meleg víz, azt ugyanis villanybojler állítja elő. Nyári hónapokban könnyebb a helyzet, akkor mindössze 1700 forintra csökken a gázszámla, de ebben az időszakban sem tud takarékoskodni, mivel gyógyszerre egész évben szintén havi harmincezer forintot költ. Arról, hogy szigetelni tudja a házat, nem is álmodhat: egy rokoni hitelnél adóstárs, amíg az le nem jár, nem kap kölcsönt egyetlen pénzintézettől sem. Kétszer ekkora, ám ugyanúgy szigetelés nélküli házban él, mégis kevesebbet fizet az a nyugdíjas szilvásváradi asszony, aki fával fűt: az enyhe tél miatt a mostani szezont hat köbméternyi tűzifával kihúzta, ami piaci áron köbméterenként 23 ezer forint, vagyis a szeptember végétől április elejéig tartó időszakban körülbelül havi 20 ezer forintra rúg a fűtési költség, de keményebb teleken ez rögtön a másfélszerésre, vagy akár a kétszeresére is nőhet. Igaz, rendszerint csak egy helyiségben használja a cserépkályhát, s a nyitott ajtókon keresztül fűti a többit. Egy ugyanilyen méretű, de hőszigetelt házban a fűtés, a főzés és a meleg víz együttes költsége – már amennyiben nem fűtik fel a házat nappal 22, éjszaka pedig 18 foknál melegebbre – egy másik, Eger környéki településen, Novajon havi 20-30 ezer forint között mozog. Az elszegényedő falvakban azonban a legtöbben se fával, se gázzal nem tudnak fűteni, nekik marad az olcsó, de alacsony hatékonyságú, rossz minőségű lignit, vagy épp a családonkénti egy köbméter szociális tűzifa. Még mindig van, aki falopással próbálja átvészelni a telet, de fűtenek műanyaggal, gumiabronccsal, rongyokkal is, ami miatt a kémények kormosak, rendszeresen el is dugulnak, a visszaáramló füst pedig akár életveszélyes is lehet. – D. J.

335,75 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2020.03.03. 19:25

Fotó: Népszava
Erősödött a forint árfolyama kedden kora este a főbb devizákkal szemben a nemzetközi devizakereskedelemben a reggeli szintekhez képest.
Az euró jegyzése a kedd reggeli 337,15 forintról 19 órakor 335,75 forintra esett. Az euró 334,76 forint és 338,49 forint között mozgott. A dollár a reggeli 302,49 forintról 300,87 forintra gyengült, a frank jegyzése pedig 315,70 forintról 314,06 forintra süllyedt. Az euró erősödött a dollárral szemben, reggel 1,1147 dolláron, 19 órakor 1,1160 dolláron jegyezték.

Macskaeledelt hívtak vissza a polcokról

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2020.03.03. 17:34

Fotó: Barbara Munker / AFP
A termékben határérték feletti cinktartalmat mutattak ki.
Határérték feletti cinktartalmat mutatott ki a német hatóság a Happy Cat Adult Sterelised Cat Atlantik-Lachs (Happy Cat atlanti- óceáni lazac felnőtt, ivartalanított macskáknak) macskaeledelben, a szennyezett termékből magyar üzletekbe is került. A probléma miatt a német gyártó forgalomból kivonást és termékvisszahívást rendelt el, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a RASFF-on keresztül értesült a problémáról – közölte a Nébih. A termék cinktartalma a megengedett felső határértéket nem haladja meg jelentős mértékben, etetése várhatóan nem okoz állategészségügyi problémát. Ennek ellenére a Nébih arra kéri a vásárlókat, hogy aki rendelkezik az alábbi azonosítókkal ellátott termékből, az ne használja fel azokat. A termék adatai: 
  • Megnevezése: Happy Cat Adult Sterelised Cat Atlantik-Lachs (Happy Cat atlanti- óceáni lazac felnőtt, ivartalanított macskáknak)
  • Márka: Happy Cat
  • Gyártó: INTERQUELL GmbH (Németország)
  • MMI: 28/04/2021
  • Tételszám: 210428K002227, 210428K001948 és 210428K002544
  • Kiszerelés: tasak, 1,4 kg/4 kg/10 kg

A cinkről

A cink (Zn) az állati szervezet esszenciális nyomeleme, hiánya betegség kialakulásához vezethet. Túlzott bevitele ugyanakkor emésztőrendszeri gyulladást, nehézfém-mérgezéshez hasonló tüneteket, mint például a bágyadtságot, izomgyengeséget, sárgaságot vagy bénulást okozhat, hosszútávon lesoványodást, kondícióromlást vagy vérszegénységet.