Előfizetés

Kényszerítő trendek

Napjaink tanulsága, hogy nagy időtávokban gondolkodva, de gyorsan kell cselekedni. Erre a szükségszerűségre figyelmeztetett a Brexit is: csak 46 év és egy hónap múltán lépett ki az Egyesült Királyság abból az Európai Unióból, amelynek mindvégig félszívvel volt a tagja. Ezt a gyönge elköteleződést jelezte, hogy  kimaradtak az euróövezetből, nem voltak schengeni határaik. A kollektív döntéshozataloknál a britek általában húzódoztak az egyetértéstől, sőt ha módjukban állt, akkor - erejük tudatában - útjába is álltak azoknak. Boris Johnson kormányfő a brit alsóházban ki is  mondta: "Nagy-Britannia mindig is sereghajtó volt az Európai Unió számos sarkalatos integrációs folyamatában." 
Bár az Orbán-kormány magatartása számos ponton találkozik a britekével, nem elhanyagolható különbség van a két ország világgazdasági súlya és az európai gazdasági-politikai láncba való beágyazódásunk között. Magyarország kormányának érdemes ennek figyelembevételével messzebbre tekinteni az orránál. Reálisan, nem álmokat kergetve. 
A legközelebbi országgyűlési választások előtt két évvel, a kormányzat által gerjesztett, meglehetősen színvonaltalan politikai csatározások közepette eljött az idő arra, hogy a már bejelentett, félszívvel vállalt szándékok mellett jelentős forrásokat találjanak a klímavédelemre - ha szükséges, akkor a szennyező cégek megbüntetése révén is. Azt már a gyerekek is tudják, milyen szennyezőek a PET-palackok és a szívószálak, de vajon gondolkodik-e valaki azon, hogy világszerte a vásárlók évente dollárban százmilliárdokat dobnak ki olyan ruhákra, amelyeknek a fele egy éven belül a szemétben végzi?
A környezetvédelem mellett jelentős forrást kell találni az adatvédelmet szolgáló innovációkra, a gazdasági életet is megzavaró kibertámadások kivédésére. Már nemcsak a személyes adatok vannak ugyanis veszélyben, de az új technológiai fejlesztések révén folyamatosan növekszik az emberek ártó szándékú közvetlen megfigyelése, viselkedésük tanulmányozása is. Ez talán már el is érte a nemzetbiztonsági kockázat szintjét. 
A világkereskedelemben eközben erősödnek a protekcionista törekvések. Az amerikai-kínai kereskedelmi háborúban beállott tűzszünet ellenére felerősödőben vannak a mindenfajta integrációt fenntartásokkal kezelő szkeptikus vélemények - a Brexitben is megtalálhatók ilyen jelek -, amelyeket a fenyegető világjárvány csak felerősít. 
A magyar kormánynak eközben fontos belátnia: a demográfiai gondok megoldása nemcsak az áhított gyerekszám-növekedéstől függ egy olyan országban, amelynek népessége Európában a legrégebben fogy,  hanem attól is, hogy a munkaképes magyarok utódai egyre nagyobb számban külföldön születnek.
A felsorolt négy feszítő világtrend a magyar kormánytól is válaszokat követel. Oszkó Péter korábbi pénzügyminiszter szavai tanulságosak: "Amíg egy kormány gazdaságpolitikáját kizárólag egy adott év gazdasági növekedési rátája és költségvetési deficitszámai alapján ítélik meg, addig ettől a politikától nem várható más, mint hogy látszatnövekedést szolgáljon."

A rejtett tanterv üzenete

Nem a Nemzeti alaptanterv „üzenete” a fontos. Az egyértelmű. Nemzeti-keresztény alattvalók jöjjenek ki az iskolának nevezett átnevelőtáborból, slussz. Van ennél egy fontosabb ügy: Gyöngyöspatán a magyar gyerekek egy részét megkülönböztetés alapján hátrány érte. E gyermekek nem kapták meg azt a nevelést-oktatást, ami felnőttkori boldogulásukhoz egyébként minden magyar gyermek számára törvény szerint, állampolgári jogon jár. Az okozott hátrány, a ténylegesen a gyermekeket ért nem vagyoni jellegű kár részleges kompenzációjaként a bíróság az államot mint iskolafenntartót kártérítésre kötelezte. A bírósági ítélet végrehajtását a magyar állam képviseletében eljáró személyek, intézmények nem kívánják teljesíteni, és ezt a kötelezettségszegést sajátos „társadalmi párbeszéddel” kívánják alátámasztani.
Itt jön a képbe a rejtett tanterv. Az iskolák működésében a megfogalmazott célok mellett fontos szerepe van egy ki nem mondott követelmény- és szabályrendszernek. A pedagógusok elvárásai, egy-egy gyermeki akcióra adott válaszuk olyan rendszerré áll össze, mely erősebb hatást gyakorol, mint a deklarált nevelési célok, tananyagok. A rejtett tanterv sajátossága, hogy sok esetben szembemegy az iskola hivatalosan megfogalmazott céljaival. A most szóba hozott esetre vonatkoztatva a kimondott nevelési cél a jogkövető magatartás kialakítása. A gyermekek ismerjék a társadalmi együttélés és együttműködés írott és íratlan szabályait, és hétköznapi viselkedésükben a szabálykövető magatartás érvényesüljön.
Hogy működik a rejtett tanterv a gyöngyöspatai gyermekek esetében? A bírósági ítélet végrehajtása megtagadásának és a „konzultáció” kezdeményezésének leghangsúlyosabb üzenete az, hogy a hátrányt szenvedők maguk okozták a megkülönböztetést, és egyébként bárkivel szemben a hátrányt okozó megkülönböztetés rendben lévő dolog. Kutatások igazolták, hogy az iskolai szegregáció minden formája mind az egyénre nézve – a „nyerteseket” is bele értve -, mind társadalmi hatását tekintve káros. A szegregáció a magyar oktatási rendszer egyik leginkább bírált jellegzetessége, és az oktatásirányítástól joggal várható el, hogy lépéseivel – üzeneteivel - e jelenség visszaszorítását, nem pedig létének igazolását szolgálja.
Magyarország az Alaptörvény szerint jogállam, ahol a társadalmi együttműködésnek mindenkire vonatkozóan vannak írott szabályai. Idetartozik a bíróságok jogerős ítéleteinek végrehajtása is. Akkor várható el az állampolgároktól jogkövető magatartás, ha a jogszabályok betartásában, a bírósági ítéletek végrehajtásában az állami szervek és azok képviselői járnak az élen. Ha e tekintetben az állami szervek és képviselőik a jogkövető magatartást magukra vonatkoztatva nem tartják mértékadónak, akkor ez durván sérti a jogi szabályozás szerinti együttműködésbe vetett bizalmat. Következményei a közlekedési morál fellazulásától az családon belüli erőszak terjedésén át a gyermekek egymás közötti erőszakos megnyilvánulásaiig, a kriminális magatartás terjedéséig hatnak. Ennek példáit naponta tapasztaljuk. 
A mindennapi életben számos konfliktus keletkezik. E jelenségek nem kerülhetők el. Feladatunk az, hogy a konfliktusoknak olyan feloldási módjait alkalmazzuk, melyek a kulturált együttélés kereteibe beleférnek. Az semmilyen körülmények között nem kívánatos, hogy az állami szervek és azok képviselői a rájuk is vonatkozó jogszabályok be nem tartásával mutassanak példát bármilyen konfliktus megoldásában. E magatartásnak az a rejtett tantervi üzenete, hogy a magyar embereknek két csoportja van: vannak, akikre a jogszabályok minden körülmény közepette vonatkoznak, és vannak a hatalomban lévők, akikre e jogszabályok saját döntésük szerint vagy vonatkoznak, vagy nem. Ha valamilyen jogi eljárás utóbbiaknak nem tetszik, akkor a jogszabályt figyelmen kívül hagyják, és ennek nincs következménye. 
Elfogadhatatlan az is, hogy a kormány sajátos eljárásban kívánja a bírósági végzésnek megfelelő kötelezettsége alól kivonni magát. Magyarország kormánya minden magyar állampolgárt képviselni köteles, nem lehetnek első- és másodrendű magyar állampolgárok. A bírói ítéletet megkerülni „konzultáció”-val különösen álságos akkor, amikor egy már meghozott döntést kívánnak visszamenőlegesen, akartuk érvényesítése érdekében igazolni. E gyakorlatnak az a rejtett tantervi üzenete, hogy a hatalomban lévők bármit megtehetnek, bármibe kerüljön is akaratuk érvényesítése, s a visszaélésnek nincs következménye. Ez a magatartásminta a helyi hatalom gyakorlóinak. Önkormányzatokban, hivatalokban ezt éljük meg, és megéljük a „basáskodó”, „csicskáztató” tanulók esetében is.
Miért jelent ez súlyos veszélyt? A magyar társadalom a szétzilálódás spiráljába került. A gyűlöletre építő társadalompolitika, a jogkövető magatartás figyelmen kívül hagyása, bármely társadalmi kisebbség jogainak semmibe vétele – mind olyan társadalmi veszély, amely a magyar társadalmat végletesen megosztja, az értelmes és szükséges társadalmi együttműködést lehetetlenné teszi. S a magyar társadalom vezetői e mintát mutatják a felnövekvő nemzedéknek. Szomorú jövőkép! Mert a rejtett tanterv sajátossága, hogy „tanításai” beépülnek a gyermekek személyiségébe, rögzülnek viselkedésükben. Ha a fenti mintát látják, akkor ők maguk is dönthetnek úgy: francba a törvényekkel. És akkor elszabadul a pokol. Fábry Béla pedagógus, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezető elnöke 

Könyörgöm, függesszük fel!

A raboknak járó kártalanítások kifizetését már felfüggesztettük. A gyöngyöspatai romáknak megítélt kártérítések kifizetését lényegében felfüggesztettük. Ne álljunk meg félúton, sorosista pusztuljon! Függesszük fel az Alaptörvényt. Függesszük fel a fékek és ellensúlyok rendszerét. Függesszük fel a bíróságok függetlenségét. Függesszük fel a bírákat. Függesszük fel az emberi és állampolgári jogokat. Függesszük fel a sajtószabadságot. Függesszük fel a gyülekezési jogot. Függesszük fel a sztrájkjogot. Függesszük fel az állam és az egyház elválasztását. Függesszük fel a vallásszabadságot. Függesszük fel a civilszervezetek működését. Totálisan függesszük fel a Magyar Tudományos Akadémia és az egyetemek függetlenségét. Függesszük fel a polgári egyenjogúságot. Függesszük fel a jogállamot. Függesszük fel a büntető eljárásjogot. Függesszük fel az ártatlanság vélelmét. Függesszük fel az oktatás szabadságát. Függesszük fel az egészségügyi ellátást. Függesszük fel a várólistákat. Függesszük fel a kultúra szabadságát. Függesszük fel az önkormányzatok önállóságát. Függesszük fel Karácsony Gergelyt. Függesszük fel a Széchényi Könyvtár és a Természettudományi Múzeum működését. Függesszük fel a Petőfi Irodalmi Múzeum elleni nemtelen támadásokat. Függesszük fel Horthy Miklós, Prohászka Ottokár, Nyírő József és Wass Albert negatív megítélését. Függesszük fel a szociális hálót és a nyugdíjak kifizetését. Függesszük fel a csirkeláb és csirkenyak forgalmazását. Függesszük fel a játszótereket, a közfürdőket, a közparkokat, Függesszük fel az internetet, a facebookot, a twittert és az okostelefonokat. Függesszük fel a tömegközlekedést, a mozikat, a hangversenytermeket, a megmaradt ellenzéki médiát és a balatoni viharjelzést. Könyörgöm, függesszük fel! Majláth Mikes László újságíró