Szabad szemmel – Igazságügyi EU-biztos: Az EB nem veszi tudomásul, hogy egyes tagállamokban lábbal tiporják a demokratikus szabályokat

Publikálás dátuma
2020.03.05. 07:41

Nemzetközi sajtószemle, 2020. március 5.
FAZ Az új Bizottság nem kívánja tudomásul venni, hogy egyes tagállamokban lábbal tiporják a demokratikus szabályokat – közölte az igazságügyi biztos. Reynders szerint a testület már most is igen határozottan lép fel a súlyos jogsértések ellen, minden lehetséges eszközt igénybe vesz, ideértve, hogy az Európai Bírósághoz fordul. Egyébként pedig szeptemberben előterjeszti jelentését, mármint hogy miként áll a jogállam az egyes tagországokban. A pénzügyi válság tapasztalatai alapján úgy gondolja, hogy egyáltalán nem formaságról van szó, a kollektív nyomásgyakorlás meghozhatja az eredményét. Olyan területeket mérnek majd fel, mint az igazságszolgáltatás függetlensége, a korrupció elleni harc, a sajtó sokszínűsége és az alkotmányba beépített fékek és ellensúlyok rendszere. Ennél a pontnál a biztos rámutatott, hogy Magyarország és Lengyelország ellen azért indult eljárás a 7-es paragrafus alapján, mert a két ország módszeresen megszegi normákat. Egyébként pedig a készülő jelentés azt is tartalmazza majd, miként lehetne javítani az állapotokon. A nagyobb nyomaték kedvéért tervezik, hogy meggyőzik az embereket és a vállalkozókat: nekik is érdekük, hogy ne legyenek alapvető jogállami hiányosságok. De persze ha ekkora jogsértések vannak, akkor ott csupán egyetlen intézmény mondhat hitelesen véleményt: az Európai Bíróság. Viszont Reynders bízik abban is, hogy a jövőben a demokratikus kritériumok betartásától teszik függővé a brüsszeli anyagi támogatásokat. Azt viszont nem tartja tragikusnak, hogy az Európai Tanács elnöke gyengítené e szankció elrendelésének lehetőségét, mert azért így is mennének előre a dolgok, és legalább nem állnának egyhelyben.
Freedom House Fenntartja a véleményét a Freedom House, mármint hogy az Orbán-rezsim alatt Magyarország immár csak részben szabad. A lehetséges 100 pontból csupán a 70-et kapott. A nemzetközi civil szervezet legújabb demokrácia jelentése szerint a kormány továbbra is kemény politikát folytat a menedékkérőkkel szemben, ideértve, hogy többször megtagadta olyanoknak az étkeztetését, akiket a tranzitövezetekben őriztek. A helyzetképhez hozzátartozik, hogy ellenzéki erők, illetve újságírók már alig-alig képesek érdemben ellenállást kifejteni vagy bírálatot gyakorolni a hatalommal szemben. A Fidesz 10 éve uralja a politikát, az ellenzék szétaprózódott, és egyre több akadállyal, illetve korlátozással kell(ene) megküzdenie. Így mind nehezebb a dolga, ha meg akarja nyerni a választásokat, ideértve, hogy nemigen tud megjelenni a sajtóban, lejárató kampányok zajlanak ellene, miközben a kormánypárt állami eszközöket is mozgósítani tud. De ettől még az ellenzék feltűnően jól szerepelt az októberi helyi választáson. Orbán Viktor jelentős befolyást gyakorol a törvényhozás munkájára. Változatlanul nagy gond a korrupció, méghozzá a hatalom legfelső szintjein. És ezeket az eseteket nem vizsgálják ki kellőképpen. De hát a Fidesz kézben tartja a Számvevőszéket, mint ahogy több más intézményt is, amelyeknek feladata elvileg az ellenőrzés és nyomozás. A sajtó mozgáslehetőségét politikai szempontok alapját szabták meg, a médiát fokozottan uralják a kormánybarát orgánumok. Az idegengyűlölő hivatalos kampányok megtették hatásukat: igen magas azoknak az aránya, akik ellenségesen tekintenek a muzulmánokra. A kormány továbbra is igyekszik szoros fennhatósága alá vonni az iskolákat és egyetemeket. Most pedig már jó pár tudományos intézmény függetlensége is veszélybe kerül. A közeli sajtó együtt indít támadásokat a kiszemelt célpontok ellen, akiket sokszor csak Soros-ügynöknek neveznek. Előbb a CEU került célkeresztbe, majd az MTA is. De nyomás nehezedett olyan civilekre is, akik szembementek a kormány irányvonalával. Szintén aggasztó az igazságszolgáltatás autonómiájának állapota. A börtönök túlzsúfoltak, elégtelen az egészségügyi ellátás, rosszak a higiéniás viszonyok. A menekültek jogait rutinszerűen sértik meg. A roma kisebbség tagjait sűrűn éri hátrányos megkülönböztetés, kirekesztés, erőszak, gyakran sorsuk a szegénység. Továbbra is tapasztalni iskolai szegregációt.
FAZ A Néppárthoz intézett memorandumról szólva a konzervatív újság azt írja, hogy Orbán Viktor támad, ahelyett, hogy visszavonulna. Persze neki jól jön, hogy a kerítés kiállta a próbát, és Szlovéniában, illetve Szlovákiában is olyan kormány alakul, amely alighanem egy követ fúj vele a migráció kérdésében. Ilyen háttér előtt különösen fontos a kezdeményezés, tehát, hogy az EPP nyisson jobbra, miután egyelőre érvényben maradt a Fidesz jogainak felfüggesztése. Ettől persze a magyar képviselők részt vesznek a frakció munkájában, hiszen szükség van a szavazataikra. Ellenfelei, mindenekelőtt Tusk, valószínűleg eltemethetik reményeiket. Mármint hogy Orbán magától kilép és így megoldódik az egész probléma. Ehelyett offenzívát indít. Nagyjából ugyanazt fogalmazta meg a kereszténydemokratáknak teendőként, mint amivel oly nagy sikert aratott csaknem egy hónapja egy római egy konzervatív konferencián. Fő mondandója, hogy a jobboldali-nemzeti erők harca a nemzeti önrendelkezésért, az ugyanaz, mint ami Reagan és II. János Pál alatt folyt a kommunista iga ellen. A globalizált baloldal, „rózsaszín rendőrállam” formájában visszatér az önkényuralom. Ráadásul a Néppárt eltávolodott nemzeti-konzervatív alapjaitól, így sokan nemigen tudják megkülönböztetni a liberálisoktól, zöldektől és szociktól. A pártcsalád e világnézeti zűrzavar folytán vesztette el többségét. Mondani sem kell, hogy ez az egész kimondatlanul is Merkelnek, illetve a CDU-nak is szólt. Szerinte a megoldást csak az jelentheti, hogy a jobboldalon kell keresni a koalíciós partnereket, nem pedig a baloldalon.
Der Standard Az Amnesty International magyarországi programigazgatója megerősítette, hogy a magyar állami média módszeresen bojkottál bizonyos civil szervezeteket. Demeter Áron arra reagált, hogy a Politico pár napja a munkatársak belső levelezése alapján megírta: a Human Rights Watch-ról és más NGO-ról nem készülhet semmiféle anyag az MTVA-nál. Az AI legutóbb négy hónapja szerepelt egy MTI-hírben. (A Népszava akkor jelentette először, hogy létezik ez a bizonyos embargólista.) Demeter úgy véli, hogy ez a gyakorlat súlyos csapást jelent a sajtó- és szólásszabadságra, gátolja, hogy olyan értesülések is elérjék a közönséget, ami történetesen nem hivatalos forrásból származnak. De hát a média nagy részét a kormány irányítja, ezért gyakorlatilag visszhang nélkül marad, amikor pl. az Amnesty International arra figyelmeztet, hogy veszélyben van a bíróságok önállósága. Az ellenzéki orgánumok ugyanis csupán kevés embert érnek el.
Politico A külföldről irányított kampányok csupán megosztják Magyarországot. Ezt Kovács Zoltán írta arra válaszul, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok roma programjának igazgatója pár napja Gyöngyöspata kapcsán arra mutatott rá a portálon: az Orbán-kormány most a bíróságokat próbálja meg lenyomni. A szóvivő emlékeztet arra, hogy a szóban forgó alapítványokat Soros György finanszírozza, márpedig az üzletember Kovács olvasatában a magyar vezetés esküdt ellenfele. Ám szerinte a kifogásolt cikkből kimaradt több fontos tény is. Az egyik az, hogy az egész iskolai szegregáció még az akkori balliberális hatalom alatt indult. A 100 millió forintos kártérítést ugyan megítélte a bíróság, de az sokak igazságérzetét bántja. Figyelmen kívül hagyja azt is, hogy az érintett diákok annak idején eleget tettek-e kötelességüknek, hiszen összesen 500 órát hiányoztak és sokan közülük kénytelenek voltak évet ismételni. Csak 16-an kaptak bizonyítványt a 62-ből. A levél úgy folytatódik, hogy egy jogállamban összhangban kell állniuk a jogoknak (ez esetben a kompenzációnak) és a kötelezettségeknek, vagyis hogy nem lehet lógni. Azt is állítja, hogy az ügyet bizonyos aktivista ügyvédek a családok szándékával ellentétesen fújták fel. Mindannyian az Esélyt a Gyerekeknek Alapítványhoz kapcsolódnak, amely szintén kap pénzt a Nyílt Társadalomtól. A szervezet nem sokat törődik azzal, hogy ennyi pénz kifizetése anyagi romlásba döntené Gyöngyöspatát, azaz nem érdekli, hogy mi lesz az ott élő emberekkel, valamint az oktatással. Vagyis csak a határon túlról finanszírozott akció csak megosztottságot fokozza, de nem visz közelebb az igazsághoz.
Die Welt A konzervatív lap úgy látja, hogy a mostani menekülthelyzet nagyon sokban emlékeztet az 5 évvel ezelőtti állapotokra, de az most mindenképpen más, hogy Orbán Viktor érvényesíteni tudja az álláspontját, mert az EU a magyar, illetve lengyel vélemény felé mozdult el, és nem utóbbi módosult. Ezt pedig ki tudja használni a két kormány. A PiS-nek már az akkori választások előtt kapóra jött a sok százezer menekült, amely rázúdult a földrészre. Most májusban elnökválasztás lesz, ehhez képest az eddigi varsói reakciók eléggé visszafogottak voltak a török határnyitás hallatán. Orbán viszont támadásba megy át. Úgy érzi, az események őt igazolják. Már az év elején kijelentette, hogy Szíria miatt nyakunkon az újabb válság. Időközben a legtöbb állam osztja azt a nézetét, hogy a külső határvédelemre kell összpontosítani, nem kell annyira erőltetni a migrációt. Meg azt is mondta, hogy a kontinens nem függhet Erdogantól. De most éppen ő közölte, hogy ebben a hónapban a visegrádi vezetők találkoznak a török elnökkel. Ő egyébként már hetekkel ezelőtt úgy döntött, hogy megkétszerezik a biztonsági erőket a szerb határon, éspedig a koronavírus miatt. Ez a fajta akcionizmus alighanem kifizetődik számára a választók körében.
Le Monde Közép-Európában a nacionalista jobboldal újabb migrációs válsággal riogat. Erdogan sakkhúzása után ezek az erők egyre sűrűbben figyelmeztetnek arra a magyaroknál, osztrákoknál és szerbeknél, hogy megismétlődhet 2015, amiből különben annak idején igen nagy hasznot húztak éppen ők a választásokon. A görög határ egyelőre jóformán hermetikusan le van zárva, Orbán mégis azzal vádolta Athént, hogy az nem képes tartani a védvonalat. Viszont egy rossz szót sem szólt Ergodanról, akivel az utóbbi években fölöttébb szoros kapcsolatot épített ki. A kormányfő egyébként mára a migránsellenes pártok hőse lett Európában, hála a határzárnak.
Neue Zürcher Zeitung A szlovén politika egyik legvitatottabb szereplőjének személyében szövetségeshez jut Orbán Viktor. Jansa az évtizedek során liberális ellenzékiből jobboldali-konzervatív lázító lett, de sorsuk nem csupán ebben hasonlít egymásra. A két évvel ezelőtti kampányban a magyar vezető személyesen is segítséget nyújtott partnerének és az európai migrációs politikát bírálta. Mindketten azt állították, hogy befolyásos erők szövetkeztek Jansa és a „2. szlovén tavasz” ellen. Az is közös bennük, hogy Soros ellenségkép számukra. Orbán esetében egyenesen a kedvenc. Hamarosan kiderül, hogy Szlovénia új problémás gyerek lesz-e az EU számára, miközben idáig mintadiáknak számított. Bőven elképzelhető, hogy Ljubljana közeledik a V4-ekhez és beássa magát a menedékkérők átvétele ellen. Jansa azonban soha sem csapott össze közvetlenül Brüsszellel. Nem kérdőjeleződik meg néppárti tagsága sem, mindazonáltal a kétmilliós ország politikai súlya nem túl nagy. Kezét az is lefogja, hogy odahaza négyes koalícióra kényszerül. Megfigyelők úgy vélik, hogy kormánya aligha húzza ki a mandátum 2022-es lejártáig.
Bloomberg Eggyel gyarapodott azoknak a politikai vezetőknek a tábora az EU-ban, akik keményen nacionalisták, miután Szlovéniában Jansa kapott kormányalakítási megbízást, márpedig ő a bevándorlás kérdésében nagyjából épp olyan elutasító, mint Orbán vagy Kaczynski. Az unió aligha boldog attól, hogy újabb gyújtogató politikus jelenik meg a keleti szárnyon, ahol a demokrácia visszaszorulása miatt már eddig is összecsapások voltak több érintett országgal. Egyébként az új miniszterelnök szövetségesének tekinti Magyarországot és Lengyelországot.
New York Times Az unió lehetetlen egyensúlymutatványra kényszerül migránsügyben: egyszerre kell megállítania az érkező tömegeket, segítenie Görögországnak és enyhítenie a török helyzeten. Éspedig azért, mert a 4 évvel ezelőtt megállapodással időt vett, csak éppen nem használta ki a lehetőséget, így most alighanem nagy árat fizet érte. A 2015-ös káosz képei időnként még kísértik az EU-t, és hogy a törökök most a sorompók felnyitásával fenyegetnek, az ráerősít a korábbi megrázkódtatásra. Nem kétséges, hogy a földrész nem kér sem az újabb menekültekből, sem az újabb válságból. Itt az erkölcs ütközik a nemzetközi menedékjoggal, amelyet Athén felfüggesztett. De az unió egyben mély politikai problémával is szembesül, merthogy Orbán, Salvini, az AfD és más populisták igencsak profitáltak az 5 évvel ezelőtti állapotokból, a több mint egymillió ember beözönléséből. Azt ígérik, jó hangosan, hogy megvédik az európai és nemzeti határokat, illetve identitást. Az Európai Külkapcsolati Tanács elnöke, Mark Leonard szerint a helyzet arra utal, hogy az EU-nak vissza kell térnie a geopolitikába, csak ez sokba fog kerülni neki. Hiszen nem csinált mást, mint hogy szemlélte az idlibi harcokat. Erdogan ugyanakkor elidegenítette magától a lehetséges szövetségeseket, amikor megpróbált segítséget kicsikarni az unióból. Ám fontos partner, ezért Brüsszel és a NATO is kénytelen támogatni, viszont egyidejűleg meg kell próbálnia szembefordítania Ankarát Moszkvával, illetve vissza kell vernie az államfő migrációs zsarolását. Annak azonban nincs jele, hogy az európaiak megadnák a kért katonai segítséget Szíriában. Mellesleg a görög terület felé tartó tömegek soraiban igen kevés a szír, hiszen Törökország lezárta a határait az arab ország felől. De az államfő velük próbálja megzsarolni Európát, ami egészen cinikus.
Guardian Kelet-Európa szülőgépekkel próbál választ adni a lakosság számának csökkenésére, csak bizonytalan, hogy meg tudja-e állítani a hanyatló lélekszámot, ha több gyerek jön világra. Orbán Viktor mindenféle családbarát módszert bevet. A jobboldali-populista kormányok egyébként is élenjáró szerepet vállalnak ezen a területen, miközben elutasítják a bevándorlást. A kampány Magyarországon a legintenzívebb, hogy rábeszéljék a nőket a gyerekvállalásra. A hatalom a GDP kb. 5 %-át költi e célra. Az érdeklődők előre kaphatnak kölcsönt, ami azért eléggé döbbenetes. A térségben a helyzetet csak súlyosbította a nagyarányú kivándorlás. Magyarországon és más populista vezette államokban apokaliptikus képekkel festik le, hogy a nemzet fennmaradása forog kockán. Meg Orbán részéről belefér a nagy lakosságcsere összeesküvés elmélete is. A „hagyományos család” lett a hivatalos politika sarokköve. Az egész európai jobboldal a magyar irányvonal csodájára jár. Abban persze eleve a konzervatív felfogás tükröződik, hogy a támogatások jelentős részét csupán törvényesen egybekelt párok vehetik igénybe. Mindezzel együtt egyáltalán nem biztos, hogy beválik ez a fajta politika. Kovács Zoltán arra hivatkozik, hogy nem lehet áttörést elérni 2-3 év alatt, ahhoz legalább egy évtized szükséges. Mindenesetre az elemzések azt támasztják alá, hogy nem csupán az anyagi biztonságon múlik, akar-e egy nő gyereket. Egy holland szakértő azt hangsúlyozza, hogy a magyarhoz hasonló kormányprogramok csak egésze különleges körülmények közepette érnek el eredményt. Azt viszont jónak nevezi, hogy a magyar rendszer igen különféle eszközöket tartalmaz. De azt senki sem tudja megmondani, hogy ezek közül melyik az igazán hatékony. Ugyanakkor félő, hogy a jelentős, előre kifizetendő kölcsönök olyan nőket is befolyásolnak, akik már akartak újabb utódo(ka)t nemzeni. Kemény helyzetbe kerülnek azok a párok, amelyek elválnak, mert nekik 4 hónapon belül vissza kell fizetniük a pénzt. Mindenesetre az ilyesfajta csomagokkal a populista kormányok több legyet is ütnek egy csapásra: megmutathatják, hogy anyagilag gondoskodnak a családokról, ráerősíthetnek a „hagyományos értékek” védelmére, fokozhatják a félelmet a migrációval szemben, mondván, hogy kívülről jön az utánpótlás, ha továbbra is csökken a hazai lakosság száma, ám akkor egy idő után megnézheti magát az ott honos népesség.
Szerző

Soros: Európának Törökország oldalára kell állnia Oroszországgal szemben

Publikálás dátuma
2020.03.05. 07:40

Fotó: FABRICE COFFRINI / AFP
Mint írta, Vlagyimir Putyin orosz elnök arra igyekszik kihasználni a térségben mutatkozó válságot, hogy felrúgja a nemzetközi normákat.
Soros György úgy foglalt állást a Financial Timesban megjelent írásában, hogy Európának Törökország oldalára kell állnia a Szíriában elkövetett orosz háborús bűnök kapcsán, ám hogy ha az EU a menekültválságra összpontosít, amelyet kétségtelenül Moszkva hadműveletei váltottak ki, akkor a jelenséggel foglalkozik – az ok helyett. Mint az elemzés rámutat: Vlagyimir Putyin orosz elnök arra igyekszik kihasználni a térségben mutatkozó válságot, hogy felrúgja a nemzetközi normákat. Humanitárius katasztrófát idézett elő, ami már csaknem 6 millió embert kényszerített menekülésre. De éppen ez volt az egyik fő célja. Bassár el-Aszad, Szíria elnöke pedig az egyik legbarbárabb vezető Sztálin óta. A mostani orosz államfő megadta neki a nélkülözhetetlen légi támogatást a brutális támadásokhoz – tette hozzá. Idlibben egyetlen ország folyamodott katonai eszközökhöz, hogy megvédje az ott csapdába esett civileket: a török fél. Már a 6 évvel ezelőtti ukrajnai invázió feltárta, hogy Oroszország veszélyezteti Európa stratégiai érdekeit. De a Kreml tudta akkor is, hogy nem kell megtorlásra számítania az EU részéről, és jelenleg pont ugyanez a helyzet. Az uniónak, amely korlátozni igyekszik a menekültek beáramlását, el kell ismernie, hogy Ankara viseli az elűzött szírek ellátásának fő terhét. Egyszerűen nem képes átvenni további egymillió embert. Ezért Brüsszelnek Recep Tayyip Erdoğan török elnök tárgyalási pozícióit kell erősítenie, hogy létrejöjjön a tűzszünet és megmaradjon egy biztonságos övezet Idlibben a földönfutó emberek számára. És Európa remélhetőleg nem feledkezik meg Putyin háborús bűneiről sem.
Szerző

Szlovéniában is megvan az első koronavírus-fertőzött

Publikálás dátuma
2020.03.05. 06:28

Fotó: Seung-il Ryu / AFP / NurPhoto
A beteg jelenleg a ljubljanai kórházban van karanténban.
Szlovéniában is megjelent az új koronavírus: egy ember esetében az egészségügyi hatóságok megerősítették a fertőzöttséget – közölte az ügyvezető kormány. Marjan Sarec szlovén ügyvezető kormányfő szerda este Twitter-oldalán tette közzé a hírt. Ales Sabeder ügyvezető egészségügyi miniszter nem sokkal később rendkívüli sajtótájékoztatón elmondta: a beteg Marokkóból, Olaszországon keresztül érkezett Szlovéniába, jelenleg pedig a ljubljanai kórházban van karanténban. Maja Socan, a szlovén közegészségügyi intézet szóvivője közölte, most arra összpontosítanak, hogy felkutassák azokat, akik kapcsolatban álltak a fertőzött személlyel, és kiderítsék, hogy hol fertőződhetett meg. Szlovéniában ez az első koronavírus-fertőzés. Két szlovén állampolgár korábban megfertőződött a Japánban tartózkodó Diamond Princess brit-amerikai üdülőhajón, de őket Japánban kezelik. Szlovénia múlt hétfő óta fokozott készenléti állapotot vezetett be a koronavírus-járvány elkerülésére az olaszországi fertőzések miatt. Az országban eddig 352 koronavírustesztnek lett negatív eredménye.
Frissítve: 2020.03.05. 11:40