Világszerte csaknem 300 millió gyerek nem járhat iskolába a koronavírus miatt

Publikálás dátuma
2020.03.05. 14:10
Fertőtlenítés egy libanoni iskolában
Fotó: MAHMOUD ZAYYAT / AFP
Az Antarktisz kivételével már minden kontinensen jelen van a betegség.
Az Antarktisz kivételével már minden kontinensen jelen van az új koronavírus a hírügynökségek csütörtöki összesítése alapján. Világszerte már csaknem 300 millió gyerek nem járhat iskolába ideiglenesen. Görögországban, ahol tíz embernél mutatták ki a vírusfertőzést, a kormány három nyugati megyében legalább a hét végéig betiltott minden olyan rendezvényt, amely sok ember részvételével jár, és bezárták az iskolákat, felsőoktatási intézményeket. Indiában bejelentették, hogy a fővárosban, Újdelhiben március 31-éig bezárták az összes állami általános iskolát. Svájcban meghalt a koronavírus első áldozata, egy 74 éves asszony – közölték hivatalosan. Svájcban 60 koronavírus-fertőzött van. A cseh kormány határozatlan időre felfüggesztette az ország repülőterei és az észak-olasz, valamint a dél-koreai repülőterek közötti közlekedést, ami hetente körülbelül 50 járatot érint. A Csehország és Kína közötti járatokat már korábban felfüggesztették. A LOT lengyel nemzeti légitársaság április 25-éig meghosszabbította a Varsó és Peking közötti járatainak felfüggesztését, csökkentette a Varsó és Milánó közötti járatainak számát, április 8-áig pedig felfüggesztette a Budapest és Szöul közötti járatait a járvány miatt. India elhalasztotta Narendra Modi miniszterelnök március végi látogatását az Európai Unió brüsszeli központjában, ahol csúcstalálkozó lett volna az ázsiai ország és az EU között. A Németországban állomásozó amerikai erők bejelentették, hogy az idén nem tartják meg az izraeli erőkkel közös, minden évben megrendezendő Juniper Cobra hadműveletet. A koronavírus-járvány miatt csütörtök reggelre már csaknem száz ország szigorította meg azoknak a külföldieknek a belépését, akik Dél-Koreából érkeznek – közölte a szöuli külügyminisztérium. Harminchét ország pedig azt tervezi, hogy csütörtöktől egyenesen megtiltja olyan külföldiek belépését, akik Dél-Koreában jártak az utóbbi két hétben. A külügyminisztérium emiatt bejelentette, hogy még a héten tájékoztatót tart a Szöulban akkreditált nagyköveteknek arról, hogy Dél-Korea milyen óvintézkedéseket hozott a járvánnyal szemben. Dél-Koreában csütörtökre 6000 fölé nőtt az új koronavírussal fertőződött emberek száma, mert az utóbbi egy napban 322 új esetet regisztráltak. A legtöbb fertőzött továbbra is a délkeleti Tegú városban van. A városban és környékén már három olyan övezetet alakítottak ki a hatóságok, amelyben különleges ellátási intézkedéseket vezettek be. A napi új megfertőződések száma csökken. Az eddigi halálos áldozatoké 40 volt csütörtökön, a kór főleg olyan, idős emberek halálát okozta, akik más krónikus betegségekben is szenvedtek. A Hszinhua hírügynökség csütörtökön azt jelentette, hogy a járvány eredeti gócpontjának számító kínai Vuhan városban, ahol sokáig az egészségügyi hatóságok jóformán csak a koronavírus-betegekre tudtak koncentrálni, újra figyelmet tudnak fordítani a nem koronavírusos betegekre is. A gyógyítás hatékonyságát jelzi Kínában az egészségügyi hatóságok szerint, hogy egyre több beteget engednek ki gyógyultan a kórházakból. Már több mint 17-szer több a gyógyultak száma az országban, mint a halálos áldozatoké, míg február elején egyenlő arányban voltak. Csütörtökön már több mint 52 ezer volt a meggyógyultak száma, a halálos áldozatoké pedig 3012 volt. A kínai hatóságok figyelmeztették az ország lakosait, hogy nem menjenek az észak-koreai határnak még a közelébe se, mert az észak-koreai határőrök figyelmeztetés nélkül lőhetnek rájuk – közölték a határ közelében élő kínai lakosok csütörtökön. Észak-Korea korábban teljesen lezárta Kínával közös határát. Hszi Csin-ping kínai elnök elhalasztotta áprilisra tervezett japán látogatását – jelentették be csütörtökön mindkét fővárosban. A kínai elnöknek ez lett volna az első állami látogatása Japánban több mint tíz év óta. Tokióban közölték, hogy a látogatást egy későbbi időpontban fogják megtartani. Japánban bejelentették azt is, hogy felfüggesztik a beutazóvízum kiadását a kínai és a dél-koreai állampolgároknak. Macky Saal dél-szudáni elnök elővigyázatosságból megtiltotta minisztereinek, hogy elhagyják az országot.
Témák
koronavírus

Török belügyminiszter: Ezer rohamrendőrt küld Ankara a görög határra

Publikálás dátuma
2020.03.05. 13:24

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Süleyman Soylu szerint az elmúlt napokban csaknem 140 ezer menekült hagyta el Törökországot, és lépett be Görögországba. Ezt Athén cáfolja.
Törökország a különleges rendőri erők ezer tagját küldi a görög szárazföldi határra, hogy megakadályozza a migránsok visszatoloncolását – nyilatkozta Süleyman Soylu török belügyminiszter csütörtökön Edirnében a sajtónak, miután helikopterről megszemlélte a török-görög szárazföldi határ térségét. Arra az újságírói kérdésre, hogy a görög hatóságok adott esetben szembekerülnek-e a török rohamrendőrökkel, a miniszter azt mondta: Törökország a Meric (Evrosz, Marica) határfolyó középvonaláig fogja megvédeni saját, valamint a Görögországból visszatoloncoltak nemzetközi jogait. A miniszter közölte: az elmúlt napokban csaknem 140 ezer menekült hagyta el Törökországot Edirne tartományon keresztül, és lépett be Görögországba. Ezt Athén cáfolja. Soylunak később egy újságíró úgy tette fel a kérdést, hogy a két ország közötti „senki földjén” hány migráns tartózkodik, amire a miniszter ugyancsak azt felelte, hogy közel 140 ezer. A török vezetés múlt csütörtök éjjel rendelte el az ország nyugati határainak megnyitását az Európába vágyó menekültek és migránsok előtt. A török-görög határ szárazföldi szakaszán eddig tízezrek torlódtak fel, miután Athén megerősítette a határ védelmét. Soylu csütörtökön arról is beszámolt, hogy a török oldalon lévő pazarkulei átkelőnél négy-ötezres tömeg vár a görög határnyitásra. A török belügyminiszter bírálta a görög biztonsági erőket és az Európai Unió határ- és partvédelmi ügynökségét (Frontex), amiért „erőszakos” fellépésük következtében szerinte már három menekült életét vesztette a határon. További 164-et megsebesítettek, őket török kórházakban ápolják, illetve eddig 4900 migránst próbáltak visszatoloncolni – tette hozzá. Athén azt is cáfolta, hogy túlzott erőszakot alkalmazna a határon. Soylu úgy vélte, hogy a görög hatóságok csak „hazugságokat hajtogatnak”. Azzal is megvádolta Athént, hogy vadászpuskákat adott a határ menti görög falvak lakosainak. A miniszter szerint az északnyugat-szíriai Idlíb tartományban 3,5 millió ember van „nehéz helyzetben” a damaszkuszi kormányerők támadásai miatt.      „A szíriai rezsim embertelen viselkedésének folytatódása azt jelenti, hogy az ottani kapuk is kinyílnak, és végül mindenki Európába megy” – fogalmazott, leszögezve mindazonáltal, hogy „ez nem fenyegetés, nem zsarolás”. Soylu végezetül arra hívta fel a figyelmet, hogy a Brüsszel és Ankara között 2016 márciusában aláírt menekültügyi megállapodás nem vonatkozik a szárazföldi határokra, csak az égei-tengerire. A török belügyminiszter a görög szigetekre tartó migránsok égei-tengeri átkelésével kapcsolatban nyomatékosította: Recep Tayyip Erdogan török elnök utasítására minden tőlük telhetőt megtesznek annak érdekében, hogy elkerüljék a korábbiakhoz hasonló emberi tragédiákat.
Szerző
Frissítve: 2020.03.05. 14:03

Robbantással fenyegettek utasszállítókat Oroszországban

Publikálás dátuma
2020.03.05. 13:20

Fotó: Maksim Blinov / AFP
A gépeket a leszállást követően átkutatták, de robbanószerkezetet nem találtak a fedélzetükön.
Három utasszállító repülőgéppel kapcsolatban kaptak az orosz hatóságok csütörtökön névtelen figyelmeztetést, hogy pokolgépet helyeztek el a fedélzetükön – közölték hírügynökségek. A fenyegetések egy Moszkva és Sziktivkár között közlekedő SSJ 100-as repülőgéppel, az Aeroflot légitársaság Moszkvából Omszkba tartó A-320-asával és a Rosszija légitársaság Szentpéterváról Szimferopolba tartó A-319-esével kapcsolatban érkeztek. Az első két járat végigrepülte útvonalát, a harmadik, fedélzetén 124 emberrel, kényszerleszállást hajtott végre Rosztov-na-Donuban. A gépeket a leszállást követően átkutatták, de robbanószerkezetet nem találtak a fedélzetükön. Kedden hasonló, később ugyancsak vaklármának bizonyult fenyegetés miatt egy Novoszibirszkből és egy Vlagyivosztokból az orosz fővárosba tartó repülőgépnek kellett Permben, illetve Habarovszkban leszállnia. Az utasszállítókon elhelyezett pokolgépekről szóló üzenetek e-mailben érkeztek. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságírókkal közölte, hogy az orosz szakszolgálatok keresik az utasszállítókat fenyegető személyeket.

Bírósági épületeket is kiürítettek

Az orosz fővárosban egyébként csütörtökön hét kerületi bíróságot kellett kiüríteni bombafenyegetés miatt. Oroszországban a hatóságok 2017-ben több millió embert kényszerültek evakuálni nyilvános helyekről hasonló, robbantásos merényletre figyelmeztető üzenetek miatt. A riasztások – amelyeket akkor elsősorban a szíriai orosz katonai beavatkozással hoztak összefüggésbe –, hamisnak bizonyultak. Fenyegetések tavaly januárban is érkeztek forgalmas intézményekbe, majd november 28-tól újabb masszív hullám kezdődött. Emiatt 2019 végén 1,1 millió embert kellett kimenekíteni. A fenyegetések száma december 19-én érte el a tavalyi rekordot, akkor 170 ezer embert evakuáltak a moszkvai iskolákból, bölcsődékből, kórházakból, repülőterekről és metróállomásokról. A Megváltó Krisztus-bazilikát az előző év utolsó heteiben kilenc alkalommal kellett kiüríteni. 2020 januárjától a fenyegetések, amelyek eddig főleg forgalmas nagyvárosi intézmények, közlekedési és bevásárlóközpontok ellen irányultak, felújultak. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) öt külföldi e-mail-szolgáltató oroszországi hozzáférésének letiltásáról számolt be, amelyek ilyen üzeneteket közvetítettek.
Szerző