Karantén esetén nem jár fizetés

Publikálás dátuma
2020.03.09. 19:13

Fotó: Mongkolchon Akesin / Shutterstock
Sok helyen arra kérik a munkavállalókat: előzetesen jelentsék be külföldi útjaikat, akár céges, akár magánjellegű az utazás, különösen, ha járványveszély szempontjából veszélyes régióról van szó.
A hazai cégeknek is célszerű előkészületeket tenniük és úgynevezett pandémiás cselekvési tervet kidolgozniuk a koronavírus magyarországi megjelenése miatt, ugyanis a munkáltató alapvető kötelezettsége az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása – hívják fel a figyelmet az ügyvédi irodák. A cégek nem tudják ugyan alkalmazottaikat és a vállalatot hermetikusan elzárni a vírus elől, de tehetnek a veszélyeztetettséget csökkentő előzetes intézkedéseket. Ebbe a körbe tartozik a munkavállalók részletes tájékoztatása, a fertőtlenítőszerek biztosítása és fokozott használatuk megkövetelése, a cég területére lépők fokozott ellenőrzése és ezzel kapcsolatos korlátozások bevezetése, a céges rendezvények, ügyféltalálkozók, utazások indokoltságának felülvizsgálata, korlátozása, esetleg törlése – mutatnak rá a Baker McKenzie szakértői. Fehérváry Ákos, és Óváry-Papp Nóra szerint a cégek a járványveszélyre tekintettel mentesíthetik az alkalmazottakat a munkavégzés alól is, ennek időtartamára viszont alapbér jár. Időlegesen otthoni munkavégzést is el lehet rendelni, ha a munka jellege ezt megengedi. Csupán félelemből azonban a munkavállaló nem mondhat nemet a munkára, fokozott veszélyhelyzet esetén ugyanakkor – például ha a munkavégzés helyén a fertőzés kockázata kiemelten magas – jogszerűen tagadhatja meg a munkavégzést, és eközben munkabérre is jogosult lesz. Ez idő alatt is munkára képes állapotban kell ugyanakkor rendelkezésre állnia – erre már Szűcs László, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal szakértő ügyvédje hívta fel a figyelmet. Szintén az állásidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben, ha azért nem lehetséges a munkavégzés, mert a termeléshez szükséges alapanyagok egy koronavírus járvánnyal érintett területről, az ottani leállás miatt nem érkeznek meg – tette hozzá.  A munkáltató által elháríthatatlan külső oknak minősül viszont, ha a munkavégzés azért nem lehetséges, mert az egészségügyi hatóságok járványügyi zárlatot, karantént rendelnek el, és ennek következtében nem tudnak a munkavállalók bemenni dolgozni. Ebben az esetben pedig munkabér nem jár a dolgozóknak, táppénz viszont igen.  A járvány hatására a munkáltatók egyre gyakrabban halasztják el vagy minimalizálják a külföldi utazásokat és a tervezett személyes megbeszéléseket is. Sok helyen arra kérik a munkavállalókat: előzetesen jelentsék be külföldi útjaikat, akár céges, akár magánjellegű az utazás, különösen, ha járványveszély szempontjából veszélyes régióról van szó. Mindez adatvédelmi kérdéseket is felvet. Zsédely Márta, a PwC Legal ügyvédje szerint azonban a munkáltatók ezt jogszerűen kérhetik, mint ahogyan azt is, hogy a munkavállalók jelentsék be, ha családtagjaik vagy közvetlen környezetük esetében koronavírusos megbetegedést észleltek. A munkaidőn kívül tevékenységre, a dolgozó és hozzátartozóinak egészségügyi állapotára vonatkozó adatokat ugyanakkor a munkáltatónak a GDPR követelményei szerint kell kezelnie, a járványveszély elmúltával pedig köteles törölni azokat.    
Szerző

Pánik söpört végig a tőzsdéken

Publikálás dátuma
2020.03.09. 19:01

Fotó: TIMOTHY A. CLARY / AFP
Durva eséssekkel reagáltak a pénzpiacok a koronavírus járvány európai terjedésére és az olajárháborúra. A jegybankok – köztünk az MNB – öntik a pénzt a piacokra.
Pánik söpört végig hétfőn a világ tőzsdéin, az arany kivételével minden esett. Az európai és amerikai tőzsdeindexek egy nap alatt 6-7 százalékkal, az olasz tőzsde pedig 9 százalékkal esett – a piacok így reagálták le a koronavírus-járvány olaszországi robbanását, illetve a Szaúd-Arábia és Oroszország között kitört olajárháborút. A magyar tőzsde sem lógott ki a sorból, hét százalékot meghaladó esésben volt a nap végén. Azonban míg világszerte az olajpapírok zuhantak legjobban, idehaza a befektetők az úgynevezett NER-papírokat ütötték a legjobban: a 4Ig NYrt. 14,4 százalékkal, az OPUS 11,9 százalékkal gyengült. A MOL-részvények 11,7 százalékkal estek. Szintén jól jött a ki a forint a pénzpiaci vérengzésből, aminek egyik oka, hogy a befektetők elsősorban a magas olajkitettségű devizáktól szabadulnak. Így a hazai deviza felülteljesítő volt, sőt a dollárral szemben egy százalékot erősödött is – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a Népszavának. A szakember szerint az összkép a teljes katasztrófához hasonlatos, de mindaddig nagy „csapkodás” várható, míg a megbetegedések terjedése nem csökken számottevően. Az olajárak zuhanása összességében nem jó a piacoknak, ám pozitívum, hogy meredeken lerántja az magyar üzemanyagárakat, ami komoly megtakarítást jelent a magyar gazdaságnak és három százalék közelébe húzhatja le az inflációt – mondta az elemző. Délután a New York-i tőzsde nyitáskor nyolc százalékkal esett, a kereskedést  átmenetileg fel is függesztették, de sem ez, sem a New York-i Federal Reserve – az amerikai jegybank  – döntése sem tudta megnyugtatni a piacot. A jegybank, elkerülendő a pénzpiacok kiszáradását, illetve a brókercégek fizetésképtelenségét – és okulva a 2008-as pénzügyi válságban szerzett tapasztalatokból – napi 50 milliárd dollárral(!), a korábbi napi 100 milliárdról 150 milliárd dollárra emelte a hitelnyújtási keretét a pénzpiaci szereplők számára. Hasonlóan döntött a Magyar Nemzeti Bank is: 50 milliárd forinttal növelte a a bankoknak nyújtott pénzmennyiséget, így az 1993 milliárd forintra emelkedett. Az MNB az elmúlt hetekben csökkenteni igyekezett a pénzbőséget a forint gyengülése miatt, ám a világ tőzsdéin végigseprő pénzpiaci pánik megfékezése fontosabb feladat, ezért december eleje óta első ízben növelte az MNB a bankoknak nyújtott finanszírozást. A bankközi pénzpiac likviditásának megőrzése alapvető gazdasági érdek,  ezt pedig a jegybankok a bankoknak nyújtott hitelekkel tudják elérni, ha ezt nem tennék, akkor valódi csődök is kialakulhatnának. A befektetők a részvényekből az államkötvényekbe menekítették a pénzüket, a nagy kereslet miatt a menedék államok kötvényhozamai zuhannak, vagyis a brit, német és az amerikai kötvényhozamok csökkennek, ezzel szemben az olasz állampapírhozamok emelkednek. Vagyis nem meglepő módon az olasz kötvényektől inkább szabadulnak a befektetők, hisz az olasz gazdaságot sújtja legerőteljesebben a koronavírus-járvány. A brit hozamok negatívba fordultak, vagyis a befektetők hajlandóak inkább pénzt veszíteni, annak érdekében, hogy biztos helyen legyen a befektetésük. Az amerikai államkötvény-hozamok is minden lejártra egy százalékra estek az erőteljes kereslet hatásra. A hozamesés azt jelzi, hogy a piac aggódik a globális recesszió miatt, de hasonlóan intő jel volt a Fed likviditásbővítő intézkedése is – nyilatkozta Neil Wilson, a Markets.com vezető piaci elemzője a Business Insidernek. Idehaza is jelentősen csökkentek az államkötvények hozamai , az egy éves lejáratú államkötvény hozam 0,12 százalékkal, 0,37 százalékra, míg a tíz éves hozam 1,14 százalékkal 1,77 százalékra mérséklődött – vagyis magyar kötvénypiacon hasonló folyamatok zajlanak, mint a világban. 

Gondban a magyar költségvetés is

Februárban az államháztartás hiánya 345 milliárd forint volt, miközben az egész évre 367 milliárd forintot engedélyez 2020-as költségvetési törvény. Egy nagy szerencséje van a kormánynak, hogy januárban még 90,4 milliárd forintos többlettel indult az év, így a kéthavi deficit 254,6 milliárd forint, ami az éves terv 69 százaléka – derül ki a Pénzügyminisztérium számaiból. A hiány elszállását az uniós kiadások felpörgése okozta. A PM közleménye arról mélyen hallgat, hogy mit vár a következő hónapokra, ám két hónap után korai a vészharangot kongatni. Ha tartósan elszállna a hiány, még nem késő lépni, de az sem kizárt, hogy a gazdaság visszaesése miatt a kormányok az egész világon pénzszórásba kezdenek – ilyenkor pedig nem olyan fontos az államháztartási hiány mértéke. Ám míg Európában az országok többsége jelentős többletet halmozott fel az elmúlt években, így van miből költekezni, idehaza tavaly a hiány elérte a GDP 2 százalékát, így a magyar kormány csak az adósság növelésével tudja a mozgásterét növelni. 

Szerző
Frissítve: 2020.03.09. 21:00

336,17 forinton az euró

Publikálás dátuma
2020.03.09. 18:31

Fotó: Népszava
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben hétfőn a bankközi devizapiacon.
A forint a dollárral szemben erősödött a legnagyobb mértékben, miután a dollár a Fed kamatvágása miatt veszített árfolyamából a főbb devizákkal szemben. A dollárt a kora reggeli 296,25 forint után este hat órakora 293,31 forinton jegyezték, ami egy százalékos forinterősödésnek felel meg. Az elmúlt hetet a dollár még 306 forint feletti jegyzésen kezdte. Az euró jegyzése a kora reggeli 337,39 forintról 336,17 forintra, a svájci franké pedig 319,64 forintról 317,06 forintra csökkent este hatra.
Szerző
Témák
forint euró dollár