Háziállatot bármikor tesztelnek koronavírusra, az embereket csak komoly indok esetén

Publikálás dátuma
2020.03.10. 06:35

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Egy állat koronavírus fertőzöttségét ma könnyebb ellenőriztetni, mint egy emberét.
A pánik kezdete óta visszatérő probléma, hogy emberek akarják magukat teszteltetni, ezt az egyetlen erre a célra nevesített laborban elutasítják.  Az Index korábbi írása szerint ez történt páldául annak a 70 éves férfinak a fiával is, akiről azt feltételezik, hogy ő fertőzhette meg az édesapját. Arra a kérdésre, hogy nem kellene-e ilyen esetben vizsgálni a jelentkezőket, Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház osztályvezető főorvosa azt mondta, mindig az aktuális protokoll szerint járnak el, a férfi esetében is ez történt. Hozzátette, hogy 24 órán belül megváltoztatják, frissítik azt az eljárásrendet, ami alapján a magyar orvosok eljárnak egy-egy fertőzésgyanús beteggel szemben. Sokkal könnyebb dolguk van az állattartóknak, hiszen piaci alapon a háziállatok vírus tesztjét az Állatorvostudományi Egyetem Járványügyi tanszékén elvégzik.  (Az operatív törzs hétfői bejelentése szerint hamarosan emberek esetében is elérhető lesz magánellátásban a teszt.) Rusvai Miklós virológus lapunknak elmondta: a háziálltok tesztje nem erre a most járványt okozó vírusra specifikus, hanem azt mutatja meg, hogy a minta általánosságban tartalmaz-e koronavírust. A virológus hozzátette, miután ők állati mintákat vizsgálnak, nem kérdezik a leadásakor, hogy az kié. A vizsgálathoz elegendő, ha a gazda egy fültisztító pálcikával mintát vesz az orrlyukból, vagy a garatból, majd ezt egy kis nejlonba úgy becsomagolja, hogy ne az száradjon ki, és leadja. Ezek szerint az élelmes aggódók ily módon saját mintájukat is leadhatják.  Hétfőn az országos tisztifőorvos látogatási tilalmat rendelt el Magyarország valamennyi fekvőbeteg-ellátó és bentlakásos szociális szolgáltatást nyújtó intézményében az új koronavírus miatt. Az erről szóló határozat azzal érvel, hogy az eddigi járványügyi adatok alapján a vírusfertőzés az idős sok egyéb betegséggel küszködőket veszélyezteti. A fertőzés a zárt közösségekben, intézményekben gyorsan terjed és végzetes kimenetelűvé válhat. A látogatási tilalom nem érinti a különösen méltányolandó eseteket, például a végstádiumban lévő betegektől való elbúcsúzást. Ilyenkor azonban a szolgáltató köteles megfelelő védőöltözetet biztosítani a látogatóknak – áll az utasításában.  Az, hogy hol, mit jelent a látogatási tilalom a gyakorlatban intézménytől is függ. A Heim Pál gyermekkórházban például már hetek óta tart a látogatási tilalom az influenza-járvány miatt, és az egyik szülő benn maradhat, de más látogatókat nem engednek be.  Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke kérdésünkre elmondta: a látogatási tilalommal még több feladat hárul majd a szakdolgozókra, hiszen sok esetben a hozzátartozók segítenek az ápolási feladatok elvégzésében, így az étkeztetéseknél, illetve a tisztálkodásnál, vagy a beteg mozgatásában. Most erre a segítségre nem számíthattak, viszont a tisztasági csomagokat is nekik kell majd eljuttatniuk a portáról a betegágyig.
Szerző
Frissítve: 2020.03.10. 06:36

Kikötőben reked a flotta – Senki nem akar BKV-hajót üzemeltetni

Publikálás dátuma
2020.03.10. 06:00

Fotó: Erdős Dénes / Népszava
Jövő héten indul a közforgalmi hajózási szezon a Duna fővárosi szakaszán, de hét hajóból hatra még nem talált üzemeltetőt a BKV – tudta meg lapunk.
Hiába áldoztak csaknem félmilliárd forintot tíz évvel ezelőtt a menetrend szerinti fővárosi hajózás fejlesztésébe, az ágazat ismét a megszűnés felé sodródik. De már az idei szezonnyitás is nehézkes. A hét hajóból álló flottából hatra – Budavár, Várhegy, Lágymányos, Lánchíd, Pestbuda és Hungária hajókra – néhány nappal a kezdés előtt még nem sikerült üzemeltetőt találni. A hetedik hajó a 125 éves Hófehérke elsősorban nosztalgiahajóként működik. A hajók Kopaszi gát-Rómaifürdő közötti vonalon március 15. és augusztus 31. közötti menetrendszerinti, napi 10-11 órás üzemeltetésére február elején írt ki három tendert a BKV, de a három pályázatból kettőre egy ajánlat sem érkezett. A Budavár és a Várhegy üzemeltetésére jelentkezett ugyan egy vállalkozó, de végül ezt a tendert is érvénytelennek kellett nyilvánítani, mivel a cégtől hiába kérték a hiányzó dokumentumok pótlását.
A BKV a Népszava a sikertelenség okait firtató kérdésére meglehetősen kurtán csak annyit válaszolt: „A megadott határidőig nem érkezett be érvényes ajánlat”. Az új pályázatokat hamarosan újra kiírják – ígérte a cég. Csakhogy a hajóknak már a jövő héten szolgálatba kellene állniuk, hiszen a március 15-től induló tavaszi szezonban elvileg a teljes flottára szükség van. A BKV pedig nem rendelkezik saját hajózási személyzettel, csupán hajókkal, ezért az üzemeltetést külsős cégekre bízzák. De úgy tűnik, nincs nagy tolongás a feladatra, holott a Hableány tavalyi tragédiájakor az derült ki, hogy meglehetősen jól jövedelmez a fővárosi séta- és még inkább a szállodahajózás. Csakhogy a menetrendszerinti járatok nem ebbe a kategóriába tartoznak. Az 1986-ban megszűnt hivatásforgalmi hajózást 2012-ben uniós pénzből indították újra. A kezdeti lelkesedés azonban jelentősen csökkent azóta. A nyitó év 346 ezres utasszáma után néhány évig 300 ezer körül sikerült stabilizálni az utasok számát, de 2019-re 260 ezerre esett vissza a forgalom. Az is inkább a nyári idényben jön össze, amikor naponta átlagosan több mint 2000 utast szállítanak. Ez persze a bevételen is látszik, a 2014-es 118 millió 2019-re 50 millióra olvadt.
Ezek után aligha meglepő, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) már két évvel a hivatásforgalmi hajózás újraindítása után elismerte: „projekt eredeti célja – miszerint a hajózás váljék a közösségi közlekedés integráns részévé, a hivatásforgalmú közlekedés teljes értékű eszközévé – nem teljesült”. Az okot abban látták, hogy a BKV hajói „alkalmatlanok a városi közlekedés elvárásainak teljesítésére. A több mint 120 perces menetidőt a lassú kikötési folyamat is növeli, de több kikötő elhelyezkedése és átszállókapcsolata sem ideális”. A BKV most a Népszavának válaszolva elismerte, hogy a jelenlegi hajópark átlagéletkora 41 év, de a BKV szerint ez hazai viszonylatban nem rossz. Sőt a BKV flotta az egyik legkorszerűbb motorokkal rendelkezik a Duna budapesti szakaszán, mivel a járművek főgépeit az elmúlt években korszerűbbre, erősebbre és jobb környezetvédelmi paraméterekkel rendelkezőre cserélték. Különféle korszerűsítésekkel az utaskomforton is igyekeznek javítani. Mindezzel együtt aligha tagadható az a korábbi BKK megállapítás, miszerint a „Duna közlekedési folyosóként továbbra is erősen alulhasznosított, holott más vízparti nagyvárosokhoz – például Rotterdamhoz, Londonhoz, Lisszabonhoz – hasonlóan Budapesten is adott a lehetőség egy hatékony vízi közlekedési rendszer létrehozásához”. A BKK több fejlesztési koncepciót is megrendelt az elmúlt években, további megállókat is kialakítottak - Várkert Bazár, Kossuth Lajos tér, Nemzeti Színház -, de új hajókat nem sikerült venni. Egy városi közlekedésre alkalmas hajó árát már évekkel ezlőtt is 500 – 800 millióra becsülték.
A BKV tavaly ősszel is bejelentette, hogy modern, a jelenlegieknél nagyobb kapacitású új hajók beszerzését tervezi, de továbbra sem jutottak túl „a finanszírozási lehetőségek” vizsgálatán. Bár a cég továbbra is fontosnak tartja a hajójáratok integrálását a fővárosi közösségi közlekedési szolgáltatásba, de „ jelenleg nem ismert, hogy mennyi pénz áll rendelkezésre a fejlesztési elképzelések megvalósításához”.

Kis fővárosi hajózás-történet

A főváros első közforgalmú közlekedési gőzhajója 1820-ban indult útjára, a Vigadó tértől Óbudáig közlekedett. Az 1880-as években 4 millió utast szállított egy évben. Az 1960–70-es években újabb virágkorát élte, évi 2 millión utaztak a hajókon, de a rendszer­váltás után lassú leépülés kezdődött. A folyamat visszafordítására a BKV 2009 és 2012 között – 450 millió forint uniós és csaknem 50 millió forintos fővárosi támogatással – 4 új kikötőt alakított ki, illetve 5-öt felújított és akadálymentessé tett. A menetrend szerinti hajók a Kopaszi-gáttól Római­fürdőig közlekednek, míg az átkelő hajók a Batthyány és a Kossuth tér, valamint Csepel és a Molnár-sziget között szállítják az utasokat.

Most jön a neheze

A helyzet tovább romolhat jövőre, mivel az egész éves közlekedés csak 2020-ig garantált a kikötők fejlesztésére kapott EU-s támogatási szerződés alapján. Utána akár le is állíthatja ezt a szolgáltatást a kevésbé forgalmas téli, tavaszi, őszi időszakokban a folyton forrásszűkében lévő BKV, illetve a cégtől a szolgáltatást megrendelő Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Különös tekintettel arra, hogy két évvel ezelőtt a BKV turisztikai ágazatának vezetője azt mondta, hogy a költségek alig 30 százalékát fedezi csak a jegyeladásból származó BKK-bevétel, a többit a főváros adja. (Hétköznap bérlettel is utazhatunk a hajókon, hétvégén 750 forint egy jegy.)

Szerző
Témák
hajók BKV

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem két hét karanténra kötelezi a külföldről hazatérő hallgatóit és munkatársait

Publikálás dátuma
2020.03.09. 21:58

Fotó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Április közepéig külföldre sem utazhatnak a diákok és az oktatók.
Rendelkezéseket és ajánlásokat adott ki Kuminetz Géza, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora amiatt, hogy 2020. március 4-én igazoltan Magyarországon is megjelent a koronavírus. A rektor az egyetem honlapján is közzétett lista szerint 21 pontban fogalmazta meg – többek között – az alábbi intézkedéseket:
  • Kötelezi azokat a hallgatókat, oktatókat, munkatársakat, akik jelenleg külföldön tartózkodnak, hogy hazatérésük után 14 napig maradjanak távol az egyetem épületeitől, rendezvényeitől. Otthonmaradásuk igazolt távollétnek számít.
  • Elrendeli, hogy hétfőtől az egyetemi hallgatók, oktatók és munkatársak – 2020. április 15-ig – nem utazhatnak külföldre. Kéri az oktatókat, hogy mondják le külföldi konferencia-részvételüket.
  • Kéri, hogy az egyetem mondja le a külföldi részvételű, nemzetközi konferenciáit 2020. április 15-ig.
  • Hazai szervezésű konferenciákat – 2020. április 15-ig – harminc fő részvételéig engedélyezi megtartani.
  • Arra kéri az egyetem Professor Emeritus címmel rendelkező oktatóit, illetve minden olyan munkatársat, akinek a kora vagy egészségi állapota miatt a vírus az átlagosnál magasabb kockázatot jelent, hogy kerülje a közösségi alkalmakat, szüneteltesse oktatói tevékenységét.
  • Azt kéri az oktatóktól, hogy március 11-ig hirdessék ki a hallgatóknak, hogy amennyiben az egyetemi épületek ideiglenesen bezárásra kerülnének, a bezárást követő 3 hétben milyen tananyagot szükséges otthon megtanulniuk.
  • Felhívja a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar dékánjának figyelmét arra, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet az Olasz Tanszék, Kínai Tanszék, Nemzetközi Tanulmányok Tanszék, valamint a Régészettudományi Intézet Tanszékei hallgatóira, tekintettel külföldi diákokkal való kapcsolataikra stb.
(A 24.hu nyomán.)  
Szerző