Egész Olaszországot lezárják, Lombardia mintájára

Publikálás dátuma
2020.03.09. 22:17

Fotó: Baris Seckin / 2020 Anadolu Agency
Minden nyilvános rendezvényt betiltanak az országban.
Az új koronavírus okozta járvány terjedése miatt egész Olaszországra kiterjesztik a legmagasabb fokozatú óvintézkedéseket, úgy, mint a járvány egyik gócpontjának tartott észak-olasz Lombardia tartományban korábban – jelentette be hétfőn este Giuseppe Conte olasz miniszterelnök. A kormányfő az MTI összefoglalója szerint elmondta:
a rendelkezést még az éjszaka aláírja, így az kedd reggel életbe lép. Az intézkedés – a jelenlegi tervek szerint – április 3-áig tart, addig országszerte szünetel az oktatás is.

Az intézkedések, amelyeket az északi Lombardia tartományban és további 15 városban már két napja bevezettek, minimálisra korlátozzák a lakosság mozgását, a lakóterületet csak engedéllyel lehet majd elhagyni. Nincs többé „vörös zóna”, egész Olaszországra ugyanazok az egészségügyi óvintézkedések vonatkoznak. „Maradjatok otthon!” – szólította fel az olaszokat Giuseppe Conte. Közölte, hogy az utcára ki lehet menni, de kerülni kell a csoportos találkozókat. A tömegközlekedés továbbra is működik, de városát csak az hagyhatja el munkavégzés kapcsán vagy egészségügyi okból, aki erre engedélyt kap. Felfüggesztették az olasz labdarúgó-bajnokságot is.
„Tudom, hogy nehéz megváltoztatni mindennapi életünket, de azonnal cselekedni kell, nincs több idő a fertőzöttek számának jelentős növekedése miatt”

– mondta a miniszterelnök.

Olaszországban napról napra több mint ezerrel emelkedik a diagnosztizált fertőzöttek száma: számuk meghaladta a kilencezret, a halálos áldozatok száma 463. Utóbbiak több mint nyolcvan százaléka hetven év feletti. Olaszországban a lakosság majdnem egyharmada 65 évnél idősebb. Giuseppe Conte magyarázata szerint az egészségügyi óvintézkedések legmagasabb fokozatra emelését országos szinten az indokolta, hogy hiába az Észak-Olaszországban vasárnap bevezetett szigorítások, gyorsan kiderült, hogy ezeket nem mindenki tartja be. Olaszország más részén is sokan felelőtlenül viselkedtek – hangoztatta a miniszterelnök, példaként hozva fel, hogy vasárnap tele voltak az olaszországi éttermek és szórakozóhelyek az előírásokat semmibe vevő fiatalokkal és családokkal. Az első intézkedések bejelentése után az északi régiókból több ezren indultak el a déli tartományok irányába.
„Mindenkinek azonnal le kell mondani valamiről a legfontosabb közös jó, a közegészség védelmében. Áldozatot kell hozni, a nagyszülők, az idősek védelmében”

– hangsúlyozta Giuseppe Conte.

Emlékeztetett arra, hogy a kormányrendeletek megsértése bűncselekménynek számít. Legalább 200 eurós bírságot, valamint több hónapos börtönbüntetést vonhat maga után. A most már egész Olaszországra érvényes rendelkezések között szerepel a múzeumok, mozik, színházak, templomok, edzőtermek, uszodák bezárása. A presszók, éttermek, sörözők este hatig tarthatnak nyitva, és a pincéreknek legalább egy méteres távolságot kell tartaniuk a vendégektől. Felfüggesztettek minden közösségi, csoportos vagy tömegeseményt, legyen szó sportról, kulturális vagy tudományos találkozóról. A római minisztériumokban bevezették a távmunkát. A parlament is szünetelteti munkáját. A 65 év felettieknek egyáltalán nem tanácsolják, hogy kimenjenek az utcára. Az olasz gyerekorvosok felhívták a tanulók figyelmét arra, hogy az iskolai kényszerszünet nem számít vakációnak, és felszólították őket, hogy ne csődüljenek az utcákra, terekre, parkokba. Nem tilos az utcára lépés, de aki nem jár munkába, vagy nincs más sürgős tennivalója, a legjobb, ha otthon marad, minimálisra csökkentve a másokkal való találkozást. Bejelentették, hogy azonnali hatállyal lezárják az összes olaszországi sípályát, mivel sokan vakációként értelmezték a fertőzés miatt elrendelt munka- és oktatási szünetet. A 16 milliós észak-olaszországi területek bevezető országútjain hétfő délután megjelentek a katonák, a rendőrség és a csendőrség ellenőrzési pontjai. A térségből ki- és belépni – a külföldieknek is – kizárólag engedéllyel szabad: az ehhez szükséges formanyomtatvány már fent van a belügyminisztérium honlapján. Hasonlóképpen ezzel az engedéllyel hagyható el a térség a vasútállomásokról és a repülőterekről is. Aki megsérti az előírásokat, tehát elhagyja a kijelölt területet, vagy engedély nélkül lép be, bírságot kockáztat és több hónap börtönt. Az országos intézkedések ezt a modellt követik: a belügyminisztérium még nem közölte, hogy az Olaszországban tartózkodó külföldiek maradhatnak-e, és miként ellenőrzik majd a városok, tartományok közti közlekedést. Az áruszállításra nem vonatkoznak a korlátozások. Giuseppe Conte kedden egyeztet az ellenzéki pártok vezetőivel. Elemzők a két hete tartó egészségügyi óvintézkedések okozta gazdasági veszteséget már több mint 10 milliárd euróra becsülik.
Azt már korábban bejelentették, hogy április 3-ig minden sporteseményt felfüggesztenek. Olaszországban vasárnap és hétfőn is 100 körüli új halálos áldozatot jelentettek be, egy nap alatt a megbetegedések száma meghaladta az 1800-at.
Szerző
Frissítve: 2020.03.10. 00:04

Erdogan: Törökország konkrét támogatást vár a NATO-tól

Publikálás dátuma
2020.03.09. 22:17
Recep Tayyip Erdogan török elnök
Fotó: Mustafa Kamaci / AFP / Anadolu Agency
Képtelenségnek nevezte, hogy egy szövetséges, szomszédos ország Törökországot jelölje meg az illegális migráció egyetlen felelőseként.
Mivel Törökország az egyetlen NATO-tagország, amely farkasszemet néz az Iszlám Állam nevű terrorszervezettel, és 3,7 millió szíriai menekültnek nyújt biztos menedéket a konfliktus kezdete óta, Ankara az elszenvedett veszteségek okán konkrét támogatást vár a katonai szervezettől és minden szövetségestől – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan hétfőn Brüsszelben. A török elnök Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közösen tartott sajtóértekezletén hangsúlyozta: a korábbinál nagyobb erőfeszítésekre van szükség a szíriai helyzet megoldása érdekében, amely kihívással Törökország már kilencedik éve néz szembe. Emlékeztetett arra: Törökország Szíriával közös határa egyben a NATO délkeleti határa is, ami azt jelenti, hogy a szíriai konfliktus nemcsak a régióra, hanem egész Európára veszélyt jelent biztonsági és humanitárius szempontból egyaránt. Szavai szerint elengedhetetlen, hogy minden szövetséges tagállam szolidaritást mutasson Törökországgal megkülönböztetés, politikai feltételek és késedelem nélkül. Képtelenségnek nevezte továbbá, hogy egy szövetséges, szomszédos ország Törökországot jelölje meg az illegális migráció egyetlen felelőseként. Ankara nem fogja megengedni, hogy ez az állam „igazságtalan haszonszerzésre” használja fel a jelenleg kialakult helyzetet – tette hozzá. A NATO főtitkára beszédében a szíriai konfliktusra utalva rámutatott: egyetlen szövetséges sem szenvedett annyit terrortámadásoktól, mint Törökország, és nincs még egy ország, amely annyi menekültet fogadott volna be. Stoltenberg aláhúzta, ennek okán a NATO továbbra is számos intézkedéssel támogatja a szíriai fenyegetéseknek leginkább kitett Törökország védelmét. Elmondta, hogy a szíriai kormányerők és az orosz hadsereg nemrégiben indított támadásai a helyi lakosság menekülését eredményezték. „A migrációs és menekülthullám újbóli megindulása közös kihívás, amely közös megoldásokat igényel” – mondta. A főtitkár ezzel összefüggésben aggodalomra okot adónak nevezte a görög-török határon kialakul helyzetet, és reményét fejezte ki, hogy megnyugtató eredményt hoznak a rendezés érdekében tervezett magasszintű megbeszélések Ankara és az Európai Unió között. A török elnök a nap folyamán többek közt Charles Michellel, az Európai Tanács, illetve Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével tárgyal a migrációs nyomásról és a szíriai helyzetről. Charles Michel a török elnökkel tervezett találkozóra érkezve kijelentette, hogy az EU kész a nyílt és őszinte párbeszédre Törökországgal a közös nevező megtalálása, valamint a kialakult migrációs helyzet megoldása érdekében. Az Európai Tanács elnöke fontosnak nevezte a 2016 őszén megkötött EU-török migrációs megállapodásban foglaltak betartását, a régió stabilitásának megőrzését és a szíriai helyzet rendezését. Görögország egy hete arról számolt be, hogy előző hétvégén csaknem tízezer bevándorlót akadályozott meg abban, hogy görög földre jusson. Négy év óta – az EU és Törökország egyezségének megkötése és a balkáni országok határzárainak bevezetése óta – nem volt ekkora tömeg, amely egyszerre próbálkozott az EU területére jutni. Az új migránshullám oka, hogy Törökország másfél hete úgy döntött, többé nem állja útját az Európába igyekvőknek. Görögország erre határvédelmének megerősítésével reagált.
Szerző

Holland bíróság előtt a lelőtt maláj gép ügye – Egy évig is eltarthat a per

Publikálás dátuma
2020.03.09. 21:57

Fotó: KENZO TRIBOUILLARD / AFP
Az eljárás a vádlottak távollétében zajlik.
Hollandiában, az amszterdami Schiphol repülőtérhez közeli körzeti bíróságon kezdődött meg hétfőn az MH 17-es utasszállító tragédiája kapcsán megvádolt első személyek pere. Az eljárás a vádlottak távollétében, holland jog szerint zajlik. Egyelőre négy vádlott, az orosz Igor Girkin, Szergej Dubinszkij és Oleg Pulatov, valamint az ukrán Leonyid Harcsenko ellen indult el az eljárás, de további vádemelések várhatók. A tárgyalást Hendrik Steenhuis főbíró vezeti és várhatóan egy évig is eltart. A helyszínválasztás is szimbolikus, a lelőtt maláj utasszállító erről a repülőtérről szállt fel, azzal a reménnyel, hogy 12 óra múlva Kuala Lumpurban landolhat. A történetek felderítésén egy holland, ausztrál, maláj, ukrán és belga tagokból álló, nemzetközi nyomozócsoport dolgozott, amely tavaly májusban zárta le a vizsgálatát. A nyomozók kétségbe vonhatatlanul megállapították, hogy bár a repülő ukrán területen, a donyecki szeparatisták uralta részen zuhant le,  a 298 emberrel az orosz hadsereg fegyvere végzett: a BUK típusú légvédelmi rendszer, amelyből a rakétát kilőtték, a Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandártól származott. Mint ismert, a Malaysia Airlines 17-es számú, Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó menetrend szerinti járatát 2014. július 17-én délután egy légvédelmi rakéta semmisítette meg.  A fedélzeten lévő 283 utas közül 196 volt holland állampolgár. Ez volt a legtöbb halálos áldozattal járó légikatasztrófa a 2001. szeptember 11-ei amerikai terrortámadások óta. Az elmúlt hat évben Oroszország kitartóan akadályozta a tények megállapítását, illetve az igazságszolgáltatástAz orosz hatóságok kezdetben számos különböző verzióval álltak elő, hogy eltereljék magukról a gyanút. Feltehetően ez volt ugyanis a 2014 tavasza óta zajló kelet-ukrajnai háború legnagyobb orosz baklövése.
Az úgynevezett Donyecki Népköztársaság harcosai is megdöbbentek, amikor egy darabokra szakadt utasszállító füstölgő roncsai, rengeteg civil holtteste, a bőröndökből széthullott személyes holmik fogadták őket a Hrabove település melletti mezőn, alig 50 km-re az orosz határtól. Ők ugyanis abban a hiszemben érkeztek elsőként a helyszínre, hogy ott majd egy ukrán katonai gépet találnak. Amint azt az utólag nyilvánosságra került hangfelvételek is bizonyítják, megrémültek és pánikba estek, amikor a valósággal szembesültek. Minden bizonnyal szép számban semmisítettek meg vagy tüntettek el bizonyítékokat, annyira azonban nem tudtak „hatékonyak” lenni, hogy eltereljék a gyanút önmagukról és a szeparatista köztársaságokat fegyverzettel és katonákkal is támogató Oroszországról.
Az orosz Interfax hírügynökség ukrán forrásokra hivatkozva még aznap diadalmasan jelentette, hogy a repülőgépet 10 000 méter magasságban, egy Buk rakétával lőtték le. Csakhogy, bármennyire próbálta Moszkva akadályozni a nemzetközi nyomozást, viszonylag gyorsan kiderült, hogy a rakéta a szeparatisták által felügyelt területről érkezett. Vagyis a BUK nem lehetett az ukrán hadseregé, s mivel a lázadóknak elméletileg nem volt ilyen légvédelmi rendszerük, az önjáró kilövőegység csakis orosz segítségként érkezhetett a szakadár köztársaságba. Nem mellékesen, ezt a rakétatípust csak alapos kiképzésben részesült személyek tudják használni, így vélhetően nem a Putyin orosz elnök által „traktoristáknak” nevezett donyecki lázadók, hanem jól képzett orosz katonák indították útnak a végzetes lövedéket.
Szerző